A Kurultaj egyedülálló szabadtéri kiállításáról – tudós szemmel

A karosi III temető honfoglalás kori leleteinek vélhető eredete Krisztus előtt kétezer évre nyúlik vissza Ázsiába, a vezéri sírba eltemetett férfi anyai ágon egyértelműen a Kaukázus vidékéről származik. A „magyar fejedelmi kíséret” sírjaiból előkerült fegyverekből művészi kivitelben készült honfoglalás kori fegyverrekonstrukciókat is láthatunk a Kurultajon. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti emlékparkban tegnap „Kurultaj szakmai Napot” tartottak, […]

Kurultaj szakmai nap az Ópusztaszeri Emlékparkban

Az idei Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés egyik legérdekesebb látványossága a ”Megelevenedik a fejedelmi kíséret” című kiállítás lesz. Augusztus 4-én a Kurultajon megtekinthető régészeti-antropológiai tematikus tárlat kapcsán az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szakmai napot rendeznek. A rendezvény látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. A „Megelevenedik a fejedelmi kíséret” című kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeum, a kecskeméti […]

”Megelevenedik a fejedelmi kíséret” – szenzációs kiállítás a Kurultajon!

A Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőinek leleteiből készül kiállítás három múzeum részvételével a Magyar Törzsi Gyűlésen. A Kurultajon ”Megelevenedik a fejedelmi kíséret” című tárlat keretében most először láthat a közönség gyönyörű kivitelben készült, csodálatos honfoglalás kori fegyver rekonstrukciókat. A régészeti-antropológiai tematikus kiállítás a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés ünnepünkön lesz megtekinthető augusztus 13-án és 14-én. […]

A magyarság őstörténetére utaló leleteket találtak Kazakisztánban és a Kaukázusban

A régebbi időszakok történeti és forráselemző munkái után számos, a közelmúltban a Kaukázusban és Közép-Ázsia térségében végzett, a magyarság őstörténetével is összefüggő főleg természettudományos témájú kutatás (antropológia, genetika) meghozta a gyümölcsét. Úgy tűnik, hogy az antropológia után a többi tudományág is kezdi elismerni a Kaukázus vidéke (Kaukázus északi előtere), illetve az Urálon túli eurázsiai sztyeppvidék […]

Kecskemét – Avar kard bemutatása, aranyozott szkíta ékszer és avar kovácsműhely is előkerült

Újabb értékes avar kori leletek kerültek elő Bács-Kiskun megyében. Néhány napja mutatták be Kecskeméten – egy konferencia keretében – a tavaly novemberben fellelt gyönyörű avar kardot. Két héttel ezelőtt, pedig kecskeméti régészek beszámoltak arról, hogy egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán. Tavaly novemberben Szalkszentmárton külterületén egy kavicsbánya bővítési munkálatai során egy […]

Magyar őstörténet a természettudományok tükrében – Dunaújvárosban

2016. április 14-én csütörtökön, 17 órától a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban tart előadást Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a Magyar – Turán Alapítvány elnöke. A tudományos – ismeretterjesztő előadást címe: Magyar őstörténet a természettudományok tükrében. Az előadás a magyarság eredetének, vándorlásának és ősi rokoni kapcsolatainak bonyolult, szerteágazó problematikáját mutatja be, főleg az antropológia (embertan), a genetika, […]

Kincsek, titkok, aranyak – A nagyszentmiklósi aranykincs

1799-ben egy szerb szőlősgazda találta meg árokásás közben a nagyszentmiklósi aranykincset: a több mint 10 kilogrammnyi aranytárgy Közép-Európa legfontosabb kora-középkori aranyleletévé vált. A kincset I. Ferenc császár intézkedései miatt jelenleg a bécsi Kunsthisotrisches Museumban őrzik, a hű aranymásolatokat azonban most a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállításán láthatja a nagyközönség. 1799-ben egy szerb szőlősgazda árkot […]

Magyar Őstörténet – Felvidéken, Bodrogszerdahelyen

A IX. században a Kárpát-medencébe érkezett őseink egyik legkorábban birtokba vett területe a Bodrogköz. Valószínűleg ezen a területen jött létre a honfoglaló magyarság egyik első hatalmi központja. A Bodrogköz – a Tisza túlpartján levő Rétközzel együtt – a korszak régészeti anyagának egyik leggazdagabb lelőhelye. Bodrogszerdahelyen a Bálvány-hegyen 1937–ben és 1941-ben kiemelkedő jelentőségű honfoglalás kori magyar […]

„Árpád népe – Gyula népe” – a nyíregyházi gyűjteményben

A magyar honfoglalás kora mind a történettudományban, mind a régészeti kutatásokban jelentős helyet foglal el. A korszakkal foglalkozó publikációk jelentős részében olvasható az a kitétel, hogy az Alföld a steppe utolsó, legnyugatibb pereme. Itt – legalábbis egy ideig – folytatható a steppén megszokott életmód. Igaz ez a megállapítás a Közép-Tisza vidékére is. A nyíregyházi Jósa András Múzeum  „Árpád népe – Gyula […]