Tudomány

Stratégiai együttműködési szerződést írtak alá Asztanában a Kazak Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum képviselői

A Kazak Nemzeti Múzeum (Qazaqstan Respublykasynyn Ulltyq Muzei) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) között létrejött 2023. évi együttműködési memorandum alapján, március 20-án, ünnepélyes keretek között, stratégiai együttműködési szerződést írtak alá Kazakisztán fővárosában, Asztanában. A dokumentumot a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt nevében Bíró András Zsolt, főigazgatói tanácsadó, antropológus, és Aibek Sydykov Zheksenaliuly, a […]

Diószegi Vilmos – a sámánizmus kutatója a szibériai török és tatár népeknél

Sok néprajzos, történész kutatónkat, – a magyar emberek nagy részét is – élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehetett a kereszténységet megelőző évszázadokban, (évezredekben) eleink vallása. A mai magyar köznyelvben a „táltoshitnek” nevezett ősvallás leginkább a Tengrizmussal keveredett ősi sámánisztikus vallás lehetett. A sámánizmus egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója Diószegi Vilmos volt, aki a magyar ősi hitrendszert […]

Az Életfa és szakrális jelképrendszere

Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. […]

Szabolcsi földvár – egyedülálló építészeti emlékünk

A szabolcsi földvár kiemelkedő jelentőségű a magyar történelmi emlékek között. A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül a legnagyobb területűek közé tartozik. A magyarországi földvárak nagy része ókori építésű, sok földvárunk az Avar Kaganátus alatt épült fel vagy már a későbbi Árpád korban, azonban a szabolcsi földvár azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a X. században a […]

Kök-büri csóklopással – Nyugat-Turkesztán lovas hagyománya

A magyar turkológia kiemelkedő alakja Vámbéry Ármin (1832-1913) évtizedeket szentelt Nyugat-Turkesztán (a mai modern Kazakisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán) török népei életmódjának bemutatására. Így a XIX. század derekán még az ősidők óta szinte teljesen változatlan lovas versenyekről, játékokról és lovas küzdelmekről is közölt leírásokat. Sokévi törökországi felkészülése után, páratlanul magabiztos nyelvtudással indult 1863-ban a […]

Az ősmagyarok észak-kaukázusi kapcsolatai

A honfoglalás-kori csontanyag (főleg a koponyaleletek) és a genetikai adatok alapján, úgy tűnik, hogy a magyar törzsszövetség jelentős részének eredete Közép-Ázsiára vezethető vissza. Valószínűleg elődeink a Kaukázus régióba a Dél-Urál és a Kaszpi-tenger közötti átjáró felől érkeztek, majd a Kaukázus északi előterében különböző kaukázusi elemekkel egészültek ki. Érdemes egy kicsit jobban megismerkednünk a Kaukázus térség északi vidékével, […]

Tyrker útja – a magyar utazó aki Kolombusz előtt 500 évvel járhatott Amerikában

Géza fejedelem (945-997) és fia I. István (975-1038) kortársa. Egy (szinte bizonyosan) magyar kalandozó, aki messzebb jutott minden más ázsiai-, vagy európai útkeresőnél. A maga idején semmiféle szerepet nem játszott a magyarság történetében. Őskrónikáink sem tesznek egyetlen szónyi említést sem róla. Mégis ő az államalapítás korának egyik legtitokzatosabb, a legendák csillagfényéig emelkedett magyar hőse. Ő […]

899 – A Brenta menti csata – Az itáliai hadjárat legfényesebb győzelme

A 899. évben a Brenta folyó mentén – ezekben a szeptemberi napokban – elődeink hatalmas csatában legyőzték az egyesült itáliai hadsereget. Ez a kiemelkedő hadtörténelmi esemény a korszak egyik fontos ütközete volt, amely jól rávilágít a magyarok 9-10. századi hadászati fölényének tényére. A csatára való emlékezésen kívül érdemes ismét feltenni néhány kérdést, a mai magyar történelemszemlélettel, […]

Dobrudzsa – a pusztai népek elfeledett határmezsgyéje

A türk-, tatár kulturális rendezvény alkalmával érdemes kicsit jobban megismerni Dobrudzsa történelmét, amely Kis-szkíta néven lett római birtok, majd a lovasnomád népek területe lett – a hunok, besenyők, majd bolgárok államához tartozott az Oszmán hódításig. A térség a 19. század végén került az akkor megalakuló román államhoz, majd a balkáni háborúk során Dél-Dobrudzsát is megkapta a frissen létrejött fiatal állam, Románia.

Kiállítások a 2023. évi Ősök Napján

Az Ősök Napja ünnepen Bugacon (08.04-06.) idén is érdekes kiállításokat tekinthet meg a közönség. A kisebb életmód-bemutató, korabeli kultúrát-, művészeteket-, szakrális életet bemutató kiállító jurtákon kívül, három nagy tárlatot tekinthetnek meg az ünnepre kiérkező látogatók. “Atilla Sátra” hatalmas hun kori jurtában különleges régészeti és történeti kiállítás: ”Vadlovaktól a lovasnemzetig ” (Lovaskultúrák a ló háziasításától a […]