A Kazak Nemzeti Múzeum (Qazaqstan Respublykasynyn Ulltyq Muzei) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) között létrejött 2023. évi együttműködési memorandum alapján, március 20-án, ünnepélyes keretek között, stratégiai együttműködési szerződést írtak alá Kazakisztán fővárosában, Asztanában. A dokumentumot a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt nevében Bíró András Zsolt, főigazgatói tanácsadó, antropológus, és Aibek Sydykov Zheksenaliuly, a Kazak Nemzeti Múzeum általános ügyvitellel megbízott igazgatója írták alá.
A 2013-ban a kazak kormányzat ”Nemzeti Örökség” programja keretében létrehozott Kazak Nemzeti Múzeum egész Közép-Ázsia legjelentősebb és legnagyobb – 11 kiállító csarnokkal és 14 000 négyzetméter alapterületű kiállítótérrel rendelkező – múzeuma. Az intézmény Kazakisztán egyik legnagyobb kutatói hálózatával büszkélkedhet – kifejezetten a régészet, a restaurációs tevékenységek, a biológia, az őslénytan, a történeti kutatások és a néprajz területén. A két múzeum közötti együttműködés több évre tekint vissza, az antropológia területén végzett kutatások, valamint az adatbázis-építés tekintetében. A Kazak Nemzeti Múzeum létrejötte előtt a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) már stratégiai együttműködő partnere volt az Almaty-ban található Kazak Központi Állami Múzeumnak (Qazaqstan Respublykasynyn Ortaliq Memlekettik Muzei).
A Kazak Nemzeti Múzeum
A Magyar Természettudományi Múzeum kutatói (Bernert Zsolt, Bíró András Zsolt és Évinger Sándor) 2006-tól három kutatási projekt keretében végeztek antropológiai elemzéseket a kazak múzeum embertani gyűjteményében lévő (különböző régiókból és történeti időkből származó) csontvázleleteken, továbbá genetikai adatgyűjtő expedíciók közös megvalósításában vettek részt. A kutatás mellett kazak történelmi személyiségek arcrekonstrukciói készültek el a Magyar Természettudományi Múzeum arcrekonstrukciós műhelyében. A jelenleg aláírt dokumentum részletesen szabályozza a két intézmény közötti együttműködés területeit, valamint a közös tudományos projektek megvalósítását.
Az együttműködési szerződés aláírása / fotó: Kanat Mussin
A kazakisztáni ásatásokat szabályozó új rendelet alapján, az ásatásokból előkerülő történeti csontmaradványokat a Kazak Nemzeti Múzeum újonnan kialakított embertani tárában kell elhelyezni. Ezáltal a történeti csontmaradványokkal végzett embertani és genetikai kutatások központjává válik az intézmény. A leletanyagokhoz a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói közvetlenül hozzáférhetnek a stratégiai partnerség keretében. Szintén a két intézmény együttműködése nyomán az asztanai embertani tár mellet egy korszerű embertani kutatólabor létrehozása is elkezdődött, amelynek irányításában Bíró András Zsolt kutató, koordinátori szerepet kapott a kazak intézmény vezetőségének felkérése alapján. A Kazak Nemzeti Múzeum jelentős őslénytani (paleontológiai) gyűjteménnyel rendelkezik, amelynek rekonstrukciós munkáiba az MTM szakembereit tervezi bevonni.
Bíró András Zsolt a kazakisztáni múzeum csonleleteit tanulmányozza
A közös tudományos projektek mellett az új kazakisztáni antropológiai labor szakembereinek gyakorlati kiképzésére az MTM antropológus szakembereit kérték fel. Az együttműködési szerződés által megnyíló lehetőségek, számos, mind a kazak mind a magyar kutatók számára kölcsönösen hasznos lehetőségeket kínál. Remélhetőleg mindezek által, tovább erősödik a két ország közötti tudományos együttműködés és mindkét ország tudományos életének gazdagításához is hozzájárulnak az új eredmények és tapasztalatok.
Bíró András Zsolt /főigazgatói tanácsadó, antropológus/ és Aibek Sydykov Zheksenaliuly /a Kazak Nemzeti Múzeum általános ügyvitellel megbízott igazgatója/ az együttműködési szerődéssel
