Mi a Kurultáj?

A Kurultaj szó illetve ennek változatai az altaji nyelvekben (ezen belül főként a különböző török nyelvek nagy részében) törzsi gyűlést jelent. Ez a szó a törzsi rendszerben és az erre épülő törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovasnomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható vagy megtalálható volt. A lovasnomád magyar törzsek is tartottak törzsi gyűléseket (ezt a korabeli bizánci és arab források is megemlítik) amelyek fontos szerepet játszottak a közösség életében. Ilyen törzsi gyűlésen döntöttek sok fontos kérdésben illetve ilyen alkalmakkor találkoztak a különböző törzsek vezetői, valamint gyakran a több törzset is érintő hadivállalkozásokról tanácskozhattak.
Tehát a törzsi gyűlés az ősi magyar kultúra része. A magyar irodalmi múltban is szerepel néhány utalásban, valamint Jókai Mór, Bálványosvár című regényében, ahol leírja: ”a székelyek körültajt ültek”.
Ma a Kurultaj- Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Több mint száz, Kárpát medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg.
Több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző ( főleg ősi hun, avar és magyar viseletben, páncélzatban) vesz részt benne aktívan.

Mióta van Kurultaj ?

Az első modernkori, magyar részvétellel megtartott Kurultaj 2007 évben került megrendezésre Kazakisztánban, Saga településen. Ezen az ünnepségen a kazakisztáni Madjar törzs ünnepelte meg a kicsike törzs máig meglévő törzsi létét és rokonságát a magyar néppel. A rokonságot Bíró András Zsolt antropológus 2006 -os genetikai expedíciója és a magyar antropológus valamint tudományos munkatársai (BIOSZI genetikusai) bizonyították be tudományosan. Link: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19170200
Az első Kurultajon több ezer helyi kazak valamint a Kárpát medencei magyarok küldöttei vettek részt Bíró András Zsolt vezetésével. A rendezvény hatalmas sikerrel és a kazak médiák nagy érdeklődésével zárult.
A törzsi gyűlés végén a vezetők megállapodtak, hogy a következő évben Magyarországon tartanak Kurultajt, ahova a Madjar törzs képviselői is ellátogatnak.

2008. Magyarországi Kurultaj. Bösztörpuszta.

Bíró András Zsolt és a magyar hagyományőrzők néhány csoportja elkezdte megszervezni az első magyarországi törzsi gyűlést. Több hónapos egyeztetés és munka révén, több mint harminc hagyományőrző csapat részvételével megvalósult a magyarországi Kurultaj.
A magyar emberek tízezrével érkeztek a megható és egyben a magyar összefogás tekintetében páratlan sikerű, három napos ünnepre.
A rendezvényen részt vett egy 40 tagú kazakisztáni küldöttség is, benne jórészt a Madjar törzs küldötteivel. Megerősödött a magyar összefogás és a megújulásra képes nemzeti gondolat, amely összefogásra kész a keleti testvérnépekkel is.
Az életfánál megesküdtek a szervezők, hogy mostantól kezdve kétévente Kurultajt- Törzsi Gyűlést tartanak.

2010. Nagy Kurultaj

Az első magyarországi Kurultajon tett esküjükhöz hű szervezők elkezdték megvalósítani a harmadik törzsi gyűlést. A szervezők létrehozták 2009-ben a Magyar Turán Alapítványt amely a szervezést összefogta. A 2010-es Kurultájra már több mint nyolcvan magyar hagyományőrző csapatot vontak be az együttműködésbe, valamint felvállalták azt a küldetést is, hogy nem csak a kazakisztáni Madjar törzset hívják meg keletről, hanem minden hun és türk tudatú nemzetet. Így elkezdődött a Nagy Kurultaj szervezése, immár a sokkal nagyobb (az előző bösztörpusztai színhely hatszorosa!) területtel rendelkező, és a tömegek által jól megközelíthető (4 irányból), gyönyörű természeti adottságú Bugacon.
A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor úr, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt.
A Nagy Kurultaj minden idők legnagyobb magyarországi hagyományőrző rendezvényévé vált. Több ezer hagyományőrző aktív részvételével, 17 hun és türk nemzet képviselőivel, hatalmas nomád jurta várossal, régészeti –antropológiai kiállítással, rekonstruált hun-avar és magyar viseletekkel, fegyverekkel. A magyar kézművesek az eseményre elkészítették a világ legnagyobb, egy bőrből készített táltos dobját. Rekonstruált, természetes alapanyagú visszacsapó íjjal Mónus József egy 603 méteres lövést adott le, amely az új Világrekordot is jelentette.

2012. Nagy Kurultaj

A 2012 Nagy Kurultaj előkészítését számos hazai hagyományőrző fórum és rendezvény is erősítette. A keleti rokonnépek delegációinak megszervezését pedig közép –ázsiai, kaukázusi látogatások készítették elő. A 2012 –es bugaci Kurultaj ezáltal a Világ legnagyobb Hun-türk találkozójává és legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé vált. A keleti rokonnépek 26 nemzet képviseletében, 22 országból (és autonóm köztársaságból) álló 284 fős keleti delegációval vettek részt a Törzsi Gyűlésen.
A magyar hagyományőrzők pedig több mint száz hagyományőrző csapattal képviseltették magukat, így eddig soha nem látott méretű Kárpát medencei magyar összefogás alakult ki.
Felépült a modern idők legnagyobb lovasnomád jurta tábora (több mint 120 jurtával) és megvalósult a legnagyobb hun-avar-magyar hagyományőrző seregszemle.
Mónus József, a hagyományos íj távlövés világcsúcstartója harci távlövést mutatott be 400 m (!) távolságból, álló alakra.
A hadi és harci (lovasíjászat, szablyavívás) bemutatók mellett hagyományos lovas játékok és versenyek voltak.
Az antropológiai- régészeti kiállítás most már két hatalmas sátorban az Ősök sátraiban valósult meg, amelyben a hun-avar-magyar ősök hagyatéka mellett a szkíta kor hagyatékainak egy része is bemutatkozott. Több száz magyar népzenei és a keleti rokonnépek zenéjét bemutató koncert valósult meg. Az ünnepséget pedig az ősi magyar illetve keleti táltos hagyomány és Tengri hit szerinti szertűz zárta le, a legnagyobb magyarországi életfa közelében (Nemes Sándor alkotása). A rendezvény látogatottsága a több, mint 180 ezres nézőszámmal minden addigit felülmúlt.
A magyarok és keleti rokonnépek megerősödtek hitükben, bizakodva néznek a jövőbe és nagy utat tettek meg a teljes turáni összefogás felé.

2014. Nagy Kurultaj

A 2014-es Magyar Törzsi Gyűlés egyik meglepetése volt, hogy a két kiállító jurta közé felépült egy óriási méretű hun sátor az „Atilla Sátra”. A több, mint 20 méter átmérőjű jurtában a hun korszak elevenedett meg. Az “Atilla Sátra” antropológiai és régészeti kiállítást egy tudományos szakértői csapat koordinálta. A három óriás jurtából álló “Ősök Sátrai” kiállítási együttes hat intézmény összefogásával valósult meg. A tárlat-komplexum összeállításában részt vett a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Móra Ferenc Múzeum – Szeged, a Munkácsy Mihály Múzeum – Békéscsaba, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum, és a Thorma János Múzeum Kiskunhalas.

A világ legnagyobb szétszedhető, természetes alapanyagokból készülő jurtájában a régészeti kiállítás mellett megcsodálhattuk “A hunok bejövetele” című hatalmas félkörképet. A több mint 20 méter hosszú festmény tisztelgés a Kárpát-medencében birodalmat kialakító Atilla nagyfejedelem előtt.

A 2014-es Kurultajon  megcsodálhattuk egy hun kori vezéri viseletet, amely eredeti hun leletekből készült szemkápráztató rekonstrukció. A hun vezért csapata követte a küzdőtéren.