Újabb értékes avar kori leletek kerültek elő Bács-Kiskun megyében. Néhány napja mutatták be Kecskeméten – egy konferencia keretében – a tavaly novemberben fellelt gyönyörű avar kardot. Két héttel ezelőtt, pedig kecskeméti régészek beszámoltak arról, hogy egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán.

Az avar kardot Kovacsóczy Bernadett régész mutatja be a kecskeméti Katona József Múzeumban / MTI fotó – Újvári Sándor

Tavaly novemberben Szalkszentmárton külterületén egy kavicsbánya bővítési munkálatai során egy magányos avar sírt találtak. A sírban nyugvó férfit ezüstkaréjos arany veretekkel díszített övvel, a rangját jelző egy méter hosszú, ezüstszerelékes kardjával, nyílhegyekkel és egy felkantározott lóval együtt temették el a 7. században. A lovas a korabeli elit tagja lehetett. A restaurált leletanyagot a Cifrapalotában zajló Hatalmi központok az Avar Kaganátusban című konferencia keretében mutatták be 2016. május 26-án.

A konferenciát megelőzően bő egy héttel padig arról tájékoztatta Wilhelm Gábor, az ásatást vezető régész az MTI-t, hogy Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során.

Aranylemezzel díszített szkíta spirálcsüngő / Fotó: Ujvári Sándor – MTI

Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti 6. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt aranylemezzel borították. Wilhelm Gábor elmondta: a múzeumnak korábban nem volt hasonló ékszere, de a megyében is csak egy-két darab ismert.
Hasonlóan egyedi a 7-8. századi avar falu maradványai között felfedezett kovácsműhely. A Duna-Tisza-közén eddig ugyanis még nem sikerült hasonló emléket feltárni. Az avarokról régóta tudjuk, hogy nagyszerű fémművesek voltak, hiszen sírjaikból számos szépen megmunkált vas-, bronz- és aranytárgy került elő, de a műhelyeik nyomát ritkán találni. Egy összeomlott kemence darabjai, a nagyméretű vasbucák maradványai és a melléktermékek azonban egyértelmű bizonyítékai a kovácsmesterséget űzők műhelyének.

Wilhelm Gábor ásatásvezető régész Kecskemét-Hetényegyháza határában Fotó: Ujvári Sándor – MTI

Sikerült feltárni egy, a 2. század végéről származó szarmata település nyomait is. Egy, a 11-12. századra tehető Árpád-kori település maradványait, és 16-17. századi tanya nyomait is megtalálták.

A szakemberek a leletek alapján a korszakok pontos meghatározásával tervezik meg a teljes feltárás költségeit és várható idejét.

kurultaj.hu / MTI