Abilkhair kán újratemetésén vett részt (a Nyugat Kazakisztáni –Aktöbe megyében) a Kurultaj főszervezője Bíró András Zsolt valamit két antropológus kollégája a Magyar Természettudományi Múzeumból, Bernert Zsolt és Évinger Sándor.
Személyes beszámoló a Kazak Központi Állami Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára közötti kutatási együttműködés keretében szervezett első történeti embertani projektről
Azeri antropológusok, régészek valamint genetikusok és a Magyar-Turán Alapítvány egy hosszú távú azeri-magyar tudományos együttműködésről állapodott meg.
A magyar kutatócsoport Krym Altynbekov műhelyében megcsodálhatta – többek között – a bereli kurgán egyik eltemetett és feldíszített lovának teljes alakos, valós méretű rekonstrukcióját.
Bíró András hosszas szervezése eredményeképpen a magyar kutatócsoport 2011. március 10 és 26 közötti időszakra meghívást kapott Nursan Alimbay igazgató úrtól Alma-Atába. A magyar antropológus csapatot Bíró András, Évinger Sándor és Bernert Zsolt alkotta.
Felkértek bennünket az egyik legismertebb XVIII. századi (Dzsingiszida) Kazak kán – Abül Hair feltételezett csontmaradványainak antropológiai vizsgálatára.
Hasonló, teljességre törekvő tudományos munkát Sebestyén Gyula etnográfus akadémikus írt 1915-ben.
Akár új megvilágításba is helyezheti a magyarság kialakulásának, vándorlásának zegzugos történelmét az a kutatássorozat, amelyet a titokzatos eredetű kazak madjar törzs tagjain végzett el egy fiatal honi kutató. Bíró András Zsolt antropológus
A néhány ezer főt számláló madjar lakosság július 4–8. között rendezi meg a magyarok tiszteletére a kiemelt jelentőségű kurultáj nagygyűlést a Szariözen folyó mentén fekvő Saga településen.
Kétezer-hét hetedik hó hetedike, a madjarok törzsi gyűlésének napja meghatározó pillanat lett a Kazahsztánban szétszórt közösség életében. Több évszázados ostrom, nagy birodalmak elleni háborúskodások után a törzs megerősödött öntudatában – nem kis részben a magyarok iránt érzett rokonságtudatnak köszönhetően.