„Finn-ugor” tanok és a madjar Belső-Ázsia

Az utóbbi fél évszázadban, sokszor minden ellenérvet figyelmen kívül hagyva erőltették a magyarság „finn-ugor” eredetének kétségbevonhatatlan tanát. Holott a X. és a XX. század között több tucatnyi leírás, kutatás említi a magyarok Belső-Ázsiai kapcsolatait.

megjelent 2009. október 12-én a Tudomány rovatban

Hét ős – Törzsi gyűlésen a kazahsztáni madjaroknál (2)

Szellemvárosok szellemsíkságokon: kísérteties világ a Középső Horda szállásterülete. A pusztákon a csordák, a településeken az emberek váltak köddé az elmúlt évtizedekben – mintha Tarkovszkij Sztalker című filmjébe, a „zóna” kiszámíthatatlan látomásába csöppenne az idelátogató. Vagy atomcsapás utáni környezetbe, amelyben a természet hatalomátvételt hajtott végre: a sztyeppen hatalmas testű sasok, sólymok köröznek, a nádasokban pelikánok, a legkülönfélébb gázlómadarak, pusztai farkasok, az utak szélén félelem nélküli mormoták ezrei járnak, s a mocsarakat átszelő folyókban halak nyüzsögnek.

Nomád dominó – Törzsi gyűlésen a kazahsztáni madjaroknál (1)

Nehéz szívvel jár a magyar utazó a pusztákon, amelyek – a honi történettudomány egyik uralkodó nézete szerint – nem esnek messze attól a vidéktől, ahol őseink „magyarsággá” alakultak. Más – nem uralkodó – nézet szerint pedig itt él a maroknyi, velünk rokon tudatú törzs, amely a múltat eltörlő szovjet terror ellenére is büszkén vallja magát madjarnak. Hogy kik ők valójában, és van-e közük Julianus keleten ragadt magyarjaihoz – erre keressük a választ riportsorozatunkban.

A kazakisztáni madjarok

Kazakisztán Kosztanaj- megyéjében (Zsangeldi járás) a Szarikopa tó vidékén él egy Madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs, amely a nagy kazak törzsi szerveződésen belül a Középső Horda tagja (Orta Zsüz) és azon belül az Argün törzzsel alkot törzsszövetséget. A törzs tagjai magukat madjarként határozzák meg (a kazakságon belül). Emlékhelyeik feliratain, temetői sírköveiken mindenhol jelzik a madjar törzshöz való tartozást.

A kunbábonyi feltételezett kagáni sír

A Kurultajra összegyűlt népek 2008. augusztus 8-án délután 16 órakor megemlékezést tartottak és emlékművet avattak a kunbábonyi feltételezett kagáni sírnál. A fejfát Simmer Sándor fafaragó készítette. Az avarság legrangosabb vezetői közé tartozott, s talán maga a kagán, a fejedelem volt az a férfi, akit a 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós Kunbábony nevű […]

megjelent 2008. augusztus 24-én a Tudomány rovatban