Abilkhair kán újratemetésén vett részt (a Nyugat Kazakisztáni – Aktöbe megyében) a Kurultaj főszervezője Bíró András Zsolt valamit két antropológus kollégája a Magyar Természettudományi Múzeumból, Bernert Zsolt és Évinger Sándor.

Nagy megtiszteltetés érte a magyar antropológus szakmát, a Magyar Természettudományi Múzeumban készül el Abilkhair kán arcrekonstrukciója.Abilkhair kán (1693 –1748) Dzsingiszida (Dzsingiszkán leszármazottja) uralkodó volt. Illetve helyesebben Dzsucsida uralkodó ,mivel Dzsingisz kán legidősebb fiának vérvonalából származik, aki köztudottan nem vérszerinti fia volt a nagy világhódító kánnak(mivel feleségét Börtet elrabolták a merkitek és áldott állapotban volt, amikor Dzsingisz visszarabolta tőlük), de saját fiaként fogadta el. A nyugati meghódított területek az ő öröksége lett (Dzsucsi ulusza: Ural vidék, Kaszpi vidék, Mugadzsar, Kelet Európai síkság- Volga vidék))
Abilkhair a kazak történelem egyik legviharosabb századában élt. A nyugati kazak törzsszövetség vezetőjének a Kisi Zsüz (Kis 1718-ban. Ezekben az években érte brutális dzsungár (nyugati mongol ) invázió keletről (a mai nyugat kínai területekről- Dzsungáriából) a kazak kánságokat.

Az amúgy is kiváló könnyűlovas dzsungár hadsereget a kínaiak és az oroszok is támogatták (főleg modern lőfegyverekkel) valamint európai (svéd) hadimérnökök is segítették őket (valószínűleg orosz megbízásból). A kazak területek legnagyobb részét elárasztották a dzsungárok és óriási pusztítást vittek végbe. Ugyanakkor nyugatról már az orosz hódítás is elérte a kazak területek határát.
Abilkhair a dzsungárok elleni harc egyik kiváló irányítója volt. Több csatában is vereséget mért a dzsungárokra. Az 1729 –es Anrakay-folyó menti nagy csatának az irányítója is ő volt, amely az egyik legfontosabb diadala a kazakoknak.
Abilkhair kán személyének a megítélése ugyanakkor igen ellentmondásos. Sokan árulónak tartják, vagy legalábbis gyenge stratégának. Abilkair úgy látta, hogy egy kétfrontos háború a kazakok megsemmisülésével végződhet. Ezért ő azt a taktikát követte és próbálta a többi kánt is e felé terelni, hogy először egyesíteni kell ez erőket és le kell verni a dzsungárokat, és addig nem kell harcba bocsátkozni az oroszokkal illetve meg kell velük állapodni legalább ideiglenesen. Ugyanakkor eleve feszültség volt a törzsek, de különösen a kazak kánok között. 1730 ban Abilkhair volt az egyik vezetője annak a 27 tagú kazak küldöttségnek, amelyet Moszkvába hívott tárgyalni Anna cárnő (aki II. Pétert követte a trónon). Egy évvel később 1731 február 19-én a béke és a megegyezés reményében Abulkhair aláirt egy szerződést az oroszokkal a nyugati kazak kánság (kisi zsüz területe) az Orosz cárság szövetségi területévé válik.

A törzsek nagy része ezt árulásnak tekintette és ezután ellenségként kezelte Abilkhairt. A dzsungárokat sikerült végleg kiverni de az orosz nyomás egyre erősödött. 1748 augusztusában Barak Szultán aki már régóta bosszút esküdött, megölte Abulkhairt. Hívei, különösebb káni pompa nélkül temették el a sztyeppén.
A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárának kutatói , ez év márciusában közel egy hónapot dolgoztak a Kazak Központi Múzeum szkíta kori, hun-kori és türk kori leletein.
Egy tudományos konferenciát követően, amelyen Bíró András Zsolt tartott előadást, a nyugat kazakisztáni Aktöbéből érkezett muzeológusok felkérték a magyar szakembereket a Han mollaszi (temető) –ből előkerült, vélhetően káni csontok azonosítására, vizsgálatára.
Abulkhair nyughelyét évtizedek óta keresik. Most úgy tűnik, hogy különböző információk alapján beazonosították a kán nyughelyét.
Exhumálták a csontokat és elkezdődtek a vizsgálatok. Mivel Abilkhair kánról nincs hiteles ábrázolás, igy antropológiai módszerekkel nem lehet azonosítani a kánt (nincs mihez viszonyítani) Azonban vannak egyenes ági leszármazottai , igy a tőlük levett DNS mintát össze lehet hasonlítani a csontból kivont DNS-mintával. Az Almaty genetikai intézetben elvégezték a vizsgálatokat és 99,7 % valószínűséggel megállapították hogy a csontok Abilkhair kántól származnak.

A magyar kutatók elvégezték a helyszínen a csontok antropológiai elemzését. Nem meghatározás, az életkor (elhalálozási kor) becslését, testmagasság becslést, patológiai vizsgálatokat. Ezt követően augusztusban egy kazak delegáció Magyarországra hozta a koponyát, az arcrekonstrukció céljából.
Az antropológiai arcrekonstrukciót Kustár Ágnes antropológus a Magyar Természettudományi múzeum munkatársa készíti. Computer tomograph –os eljárással egy három dimenziós leképzést csináltak a koponyáról. Ezt követően az eredeti csontokra már nincs szükség. A csontokat a magyar antropológusok visszavitték Kazakisztánba és ott kegyelettel újratemették valamint egy tudományos vizsgálati jelentést adtak le a szakemberek.
Az Abulkhair kán tiszteletére szervezett tudományos konferencián Évinger Sándor tartott előadást, a csontváz jellegéről és a rekonstrukció aktuális állásáról. A rekonstrukció november elejére lesz kész.
Reméljük, hogy ez a rendkívül érdekes és megtisztelő feladat sikeresen zárul majd le és tovább erősíti a kazak –magyar kapcsolatokat.