Dzsajhání és a magyarok

A X. századi Buharában élt perzsa geográfus, tudós és államférfi készítette az egyik legrészletesebb és a mai napig is legtöbbször idézett leírást a Levédiában vagy Etelközben tartózkodó magyarokról (IX. század utolsó harmada). Eredeti műve az „Utak és országok könyve” elveszett, de számos kortársa, illetve későbbi követője másolataiban – több, szinte szó szerint egyező későbbi krónikában mégis ránk maradt. A honfoglalás előtti magyarság életét kutató történészek számára nélkülözhetetlenül fontos forrást, annak átiratait – illetve az azokról készült szakmunkák összességét illeti a vonatkozó irodalom Dzsajhání-hagyományként.

A Selyemút mesés városai és a Közép-ázsiai sivatagok

A Selyemút mesés karavánútja, a Közép-ázsiai kánságok fővárosai (Szamarkand, Buhara, Híva) évszázadokon át a világ legtitokzatosabb területei közé tartoztak. Vámbéry Ármin, a rendkívüli tehetségű magyar őshaza kutató 1862-63 évi expedíciója – és az utazást követően kiadott könyvek (legismertebb a „Dervisruhában Közép-Ázsián át”) nyújtották az alapot a későbbi európai felfedezőknek a térség ismételt feltérképezéséhez. A középkori, […]