A jövő hét közepén, november 25-én lesz a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. A közelgő évforduló alkalmából az elmúlt napokban több megemlékezést tartottak.
A Terror Háza Múzeum előtt – a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) és a Gulag Emlékbizottság megemlékezést rendezett. A rendezvényen felszólalt Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári elmondta, hogy a Kelet-Közép-Európából becslések szerint 4,3 millió embert vittek el kényszermunka-táborokba, ám a pontos számot sohasem fogjuk tudni, mert a Szovjetunióban úgy gondolták, akiket munkatáborba visznek, azokkal sohasem kell majd elszámolni.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója történeti áttekintésében megtorlásnak nevezte a több százezer ember elhurcolását Magyarországról.
A Terror Háza Múzeum elé kegyeleti sétát követően érkeztek a megemlékezők a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartott rendezvényről, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A mai általános iskola épületében volt ugyanis 1945-1948 között a szovjet állambiztonság börtöne.
A miniszterelnök azt mondta: amikor a nemzetiszocializmus őrült gondolata háborúba rántotta a világot, és a megroggyant nyugati világ felismerte, hogy a léte forog kockán, szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába.
„Saját biztonsága fejében a Nyugat végül tálcán nyújtotta át a Szovjetuniónak Európa szabadságszerető népeinek jelentős hányadát” – fogalmazott a kormányfő.
„Az egész nemzet nevében emlékezünk a meghurcoltakra, fejet hajtunk az elhunytak előtt, kifejezzük tiszteletünket a hazatérteknek, és vigyázunk a még élőkre”. A Gulag táboraiba sok százezer magyart szállítottak a Kárpát-medence minden részéről, hadifoglyokat, civileket, politikai elítélteket, az 1944 őszétől 1948-ig elhurcoltaknak csak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat.
Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke a megemlékezés helyszínéről szólva azt mondta: a szovjet megszállás után, minden emberi joggal szemben, óriási igazságtalanságok történtek e börtön falai között, amiben az akkori magyar kommunista szimpatizáns hatóságok is bűnösök voltak.
Menczer Erzsébet azt is mondta:
„Egy olyan Európában élünk, ahol jelenlegi szövetségeseinknek – jobbára a második világháború győzteseihez sorolják magukat – nekünk kell megmagyaráznunk, hogy az emberi jogok nem csak akkor sérülnek, ha valakit zsidósága miatt visznek el egy haláltáborba. Az emberi jogok ugyanis nem származástól függenek. A haláltábor pedig, amely Sztálin Szovjetuniójában hamarabb állt már a szögesdrótjaival, magasfeszültségű kerítésével, mint a kontinensen, Európában, éppúgy haláltábor, mint Auschwitzban”.
A Szorakész elnöke szavait azzal zárta, hogy mindennek ellenére a nemzet nagy sikere a mai nap, „élünk, itt vagyunk, feldolgozzuk a múltat, és nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot”.
A kormány a 2015. évet Gulag emlékévé nyilvánította, ehhez kapcsolódva Kárpátalján is rendezvényeket tartottak a hét utolsó napjain:
November 20-án nemzetközi tudományos konferenciákkal emlékeztek meg Beregszászon arról, hogy Kárpátalja magyar férfi- és német lakosságát 1944 novemberében sztálini lágerekbe hurcolták. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Közép-Kelet-Európában címmel a Lehoczky Tivadar Intézet szervezésében tartottak rendezvényt. Az Európa-Magyar Házban a Szolyvai Emlékparkbizottság és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezett emlékkonferenciát. A kárpátaljai magyarság 1944-es tragédiájára történő megemlékezések szombaton Szolyván, a sztálini terror magyar és német áldozatainak emlékparkjában folytatódtak.
kurultaj.hu – MTI