1848-49 – Szabadságharc és a huszárok

Március idusán emlékezünk a győztes forradalomra, és a korszak Európájában leghosszabb ideig kitartó fényes haditetteket felvonultató fegyveres küzdelemre: a Magyar Szabadságharcra. A magyar nemzet – nem először és nem is utoljára – erőteljesen megmutatta a világnak, hogy mennyire ragaszkodik a szabadság eszméjéhez. A magyar nép erejét jól példázza, hogy szabadságért indított harcot csak két nagyhatalom […]

A székely szabadság napja

Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárult. A Székely Szabadság Napjának története – dióhéjban A Székely Szabadság Napja Március 10. a […]

Diószegi Vilmos – a sámánizmus kutatója a szibériai török és tatár népeknél

Sok néprajzos, történész kutatónkat, – a magyar emberek nagy részét is – élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehetett a kereszténységet megelőző évszázadokban, (évezredekben) eleink vallása. A mai magyar köznyelvben a „táltoshitnek” nevezett ősvallás leginkább a Tengrizmussal keveredett ősi sámánisztikus vallás lehetett. A sámánizmus egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója Diószegi Vilmos volt, aki a magyar ősi hitrendszert […]

Az Életfa és szakrális jelképrendszere

Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. […]

Hétvégén tartotta meg a Magyar Turán Szövetség a Kárpát-medencei nagygyűlését

Az elmúlt hétvégén tartotta a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány által létrehozott Magyar Turán Szövetség a 2024. évi Kárpát-medencei nagygyűlését. A tanácskozás Lakiteleken a Hungarikum Ligetben került megrendezésre, ahol egy jó hangulatú eszmecsere, szakelőadások után tovább erősödött a Kárpát-medence minden szegletéből ideérkezett hagyományőrzők és tudományos szakemberek együttműködése.

Szong-köl – az életadó tengerszem Kirgizisztánban

Rövid képes írásunk nem Kirgizisztán legismertebb „vízi csodájához” az irdatlan méretű és mélységű Isszik-kul (tó) partjaira repít. Hanem a „Következő-, vagy Mögötte-tó” jelentésű Szong-kölhöz. A kirgiz nagyállattartó pásztorok több mint egy kerek millennium óta látogatják és hasznosítják termékeny nyári legelőit. Ugyanakkor ennél szebb tájat talán elképzelni sem lehet.

Valentin nap helyett

Magyarországon Szent Bálintnak nem alakult ki jelentős kultusza. Az újabban hazánkban ünnepelt „Valentin nap” (Bálint nap) az angol-szász országokból terjedt el, melyet a 20. század végétől lett divat megtartani. A  szerelmesekre és a szerelemre való emlékezést szerte a világot sok kultúrkörben ápolják. A mostani írásunkban bemutatjuk a keleti kultúrák egyik híres szerelmi történetét.   Layla és Majnun […]

megjelent 2024. február 14-én a Kurultáj rovatban

Budapest ostroma – a “kitörési kísérlet” emléke – és a mai aktualitások

1945-ben ezekben a februári napokban zajlott le a német és magyar katonák kitörési kísérlete a Budai Várból. Az utóbbi években a kitörésre való emlékezés sajnálatosan sok politikai vitát kavart. A vitát gerjesztő csoportok a történelmünket akarják átírni, az emúlt években szervezett külföldi szélsőbaloldali, anarchista csoportok zavarták meg a megemlékezéseket, tavaly Budapesten,véres támadásokat hajtottak végre ártatlan járőkelők ellen. A kitörés […]

Szabolcsi földvár – egyedülálló építészeti emlékünk

A szabolcsi földvár kiemelkedő jelentőségű a magyar történelmi emlékek között. A földvár Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, ezenkívül a legnagyobb területűek közé tartozik. A magyarországi földvárak nagy része ókori építésű, sok földvárunk az Avar Kaganátus alatt épült fel vagy már a későbbi Árpád korban, azonban a szabolcsi földvár azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a X. században a […]