Június 10-én egy hosszú interjú-cikk jelent meg Krupincza Mariann tollából a Mandiner portálon Bíró András Zsolt antropológussal, a Magyar Turán alapítvány elnökével. A cikkben többek között olvashatunk a magyarok őstörténet kutatásáról, a Kurultaj, és az Ősök Napja Ünnepről, a Turánról, és a keleti rokonnépeinkről.

 „A magyarság nagy történelemformáló, közös őseire emlékezünk méltósággal.” Bíró András Zsolt antropológust, a Magyar Turán Alapítvány elnökét a kezdetekről, a keleti népekkel való kapcsolatról és a legfrissebb, őstörténeti kutatási eredményekről is kérdeztük.

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányult a hagyományőrzésre, és egyre többeket kezdett el érdekelni, hogy hazánk alapítói honnan érkeztek, és vándorlásuk során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. A Kurultaj és a kétévente megrendezett Ősök napja azt a feladatot tűzte zászlójára, hogy ezekre a kérdésekre is választ adjon, miközben méltó és színvonalas módon igyekszik bemutatni a magyarság és az úgynevezett testvérnépek kultúráját. Bíró András Zsolt antropológust, a Magyar Turán Alapítvány elnökét a kezdetekről, a keleti népekkel való kapcsolatról és a legfrissebb kutatási eredményekről is kérdeztük!

Napjainkban a a Magyar Turán Alapítványról a többség azt tudja, hogy a legnagyobb magyar hagyományőrző rendezvény a Magyar Törzsi Gyűlés – Kurultaj létrehozója és főszervezője. Mi lett mára a Kurultajból?

A Magyar Törzsi Gyűlés– Kurultaj mára a Kárpát medencei magyarság – mind az aktív résztvevők száma, mind pedig a látogatószám alapján – legnagyobb hagyományőrző ünnepe, és egyben már Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye is. Az évek során pedig a hun és türk tudatú nemzetek legnagyobb közös hagyományőrző ünnepévé is vált, amelyen közel harminc nemzet képviselteti magát, az önálló török államok pedig már miniszteri szinten vesznek részt a rendezvényen, a hagyományőrzők, a tudósok, sportolók és művészek mellett.

Honnan indult ez a történet?

Idáig azonban hosszú rögös út vezetett a kezdetektől, 2007-től, amikor még nem alapítványi formában az első hagyományőrző eseményeinket szerveztük, még a magyar kultúrát és hagyományokat semmilyen formában nem támogató, de inkább nem is kedvelő Gyurcsány-Bajnai kormányzat időszakában. Szinte ellenállási mozgalomként működtünk, hónapról hónapra egyre erősödve és egyre több hagyományőrzőt, fiatal tudóst, sportolót és művészt magunk közé vonzva.

Egy régi álmomat sikerült megvalósítani 2009-ben,amikor az első, mai szemmel nézve amatőr módon kivitelezett, de sok szempontból sikeres, nagyszabású és lélekemelő 2008-ban először megvalósított hazai Kurultáj után létrehoztuk az alapítványt, amely a magyar hagyományőrzők és tudományos kutatók összefogásával jött létre Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, hagyományőrző sportoló vezetésével.

Mit jelent maga a turán kifejezés?

A szimbolikus Turán kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság Kárpát-medencei történetét kutatja és próbálja bemutatni, hanem a magyarság Kárpát-medencén kívüli ősi vándorlását, az eurázsiai sztyeppvidék messzi keleti régióiba visszavezethető eredetét, és a magyarság kultúrájának ezen ősi, keleti elemeit is alapvető fontosságúnak tartja.
A Magyar Turán Alapítvány egy tudományos és egy hagyományőrző tagozatból áll. A tudományos tagozatban kizárólag tudományos végzettségű személyek dolgoznak, történészek, régészek, antropológusok, néprajz- és népzenekutatók. A tagozat kutatói mind elkötelezetten tisztelik a magyar kultúrát és hagyományokat, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak.

A hagyományőrző tagozatnak a Kárpát-medence minden vidékéről vannak tagjai, amelyek közül sokan saját hivatásuk – lovasíjászat, íjászat, solymászat, szablyavívás, övbirkózás – legsikeresebb és legtapasztaltabb képviselői, valamint szakmájuk – faművesség, kovács mesterség, fazekasság, néptánc, népzene – kiváló, sokat bizonyított művelői. A tudományos tagozat által tervezett stratégiát a kutatók és a hagyományőrző tagozat együtt valósítja meg, amely által a rendezvények színvonalát, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek tartják nem csak a nagyközönség soraiban, hanem a hazai és nemzetközi szakmai és tudományos körökben is.
2010-től a rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor úr, a Magyar Országgyűlés alelnöke. 2012-től az alapítványt a magyar nemzeti kormány költségvetési támogatásban részesíti, amely lendületet adott a további fejlődéshez. A nagy rendezvényeink sikere mellett talán arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy Magyarországon elsőként indítottunk el egy olyan folyamatot, amelyben jelentős méretekben először sikerült beemelni a tudományos kutatások eredményeit a hagyományőrző tevékenységekbe, és mindezt színvonalasan bemutatni a nagyközönség számára országos és nemzetközi szinten is, valamint sikerült tartósan összekötni a tudományos kutatók munkáját a hagyományőrző sporttolókéval.

Milyen kapcsolat fűzi egymáshoz a Magyar Turán Szövetséget és az alapítványt?

Az alapítvány folyamatos tevékenysége révén egyre több hagyományőrző egyesület és sportoló kapcsolódott be a nagyobb szabású rendezvények megvalósításába. A közös munka egy jól működő, közös értékeken alapuló nagy közösséget hozott létre. Egy ekkora közösség tevékenységét már csak egy szövetség kereteiben lehetett működtetni és sikeresen koordinálni. Ezért az alapítvány létrehozta a Magyar Turán Szövetséget, amelynek mára már több mint 110 hagyományőrző csapat, egyesület és civil szervezet a tagja.

A szövetség lefedi a teljes Kárpát-medencét, így az anyaországi tagok mellett számos erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai szervezet is részt vesz a szövetség munkájában.

Mi a különbség a Kurultaj és az Ősök napja között?

A két rendezvény szellemisége, hangulata és üzenete is nagyon hasonló.

Mindkét rendezvényen a magyarság nagy történelemformáló, közös őseire emlékezünk méltósággal. Az ünnepekre felépül egy hatalmas, a honfoglalás korát idéző jurtatábor, több interaktív helyszínnel, valamint egy nagy kézműves vásár, mesterség bemutatókkal. A nagyszabású lovas és gyalogos harci bemutatók mellett közös seregszemle, szakmai antropológiai, régészeti kiállítások és hagyományőrző sportviadalok – lovasharc, lovasíjászat, ügyességi és gyorsasági lovasverseny, lovasbirkózás, köböre viadal, hagyományos íjászat, övbirkózás –, valamint táncos és zenei programok valósulnak meg.

A Kurultájra a hun és türk tudatú nemzetek saját sport és kulturális, valamint tudományos szakemberekből álló delegációval érkeznek, ahol aktívan bemutatják saját kultúrájukat. Az Ősök Napja rendezvény pedig inkább a Kárpát-medencei magyarság, minden régiót összekötő közös ünnepe, a hagyományőrző sportok nemzeti bajnokságaival kiegészítve.

Mi módon ápolják a kapcsolatot a keleti népekkel?

Az alapítvány tudományos és sporttagozata is szerteágazó kapcsolatokat ápol a testvérnépeinkkel. Az utóbbi évtizedben számos közös tudományos – antropológiai, régészeti, genetikai – kutatási projekt, közös adatgyűjtő expedíció valósult meg Üzbegisztánban, Kazakisztánban, Kirgizisztánban vagy a Kaukázus vidékén, amely révén rangos nemzetközi tudományos lapokban jelentek meg. Többek között az American Journal of  Physical Anthropology-ban, a Forensic Science Internationalben vagy a Science Advences-ben is jelentek meg közös publikációk.

A hagyományőrzés és a hagyományos sportok területén pedig szinte minden rokon nemzet országában vagy autonóm köztársaságában van kapcsolatunk. Saját Turán hagyományőrző testvércsapatunk van íjászatban és lovasharcban Kazakisztánban három régióban, Üzbegisztánban két régióban és Kirgizisztánban, valamint Türkmenisztánban. Ezeket a csapatokat a megalakulásuktól fogva támogattuk nyergekkel, íjászfelszereléssel, védőruházattal és a köreikbe küldött edzők tevékenységével.
Partneregyesületeink vannak Törökországban, Azerbajdzsánban, Bulgáriában, Mongóliában, a moldovai Gagauz Autonóm Tartományban, az Orosz Föderációhoz tartozó Baskíriában, Tatársztánban, Csuvasföldön, Kabardino-Balkáriában, Karacsáj-Cserkeszföldön, Dagesztánban, Kalmükföldön, Tuvában, Jakutiában és Hakászföldön. Kapcsolatban vagyunk az Ujgur Világszövetséggel és a világ különböző országaiban működő ujgur szervezetekkel. 2010-től a kulturális és tudományos programok szervezése kapcsán egyre több önkormányzatot és állami szervezetet ismertünk meg a rokonnemzetek országaiban. Már ebben az időszakban elkezdődött formálódni a türk nemzetek összefogása a kultúra, a gazdaság és a külpolitikai stratégiák összehangolása mentén. A szervezetünk az egyik első szószólója volt a türk nemzetek összefogásának kidolgozásának, bemutatásának,

és ebben Magyarország releváns szerepét is próbáltuk bemutatni, több megközelítésben is. Ekkor Magyarországon erről még kevesek beszéltek és még kevesebben látták ennek a teljes perspektíváját. 2009-ben létre jött a Türk Tanács, amely folyamatosan fejlődött, mára pedig komoly stratégiai szervezetté vált a Türk Államok Szervezete, így ezen régi álmunk is a megvalósulás egyre komolyabb fázisába lépett. 2012-ben a Kurultájra látogató kirgiz delegáció tagja volt a kirgiz sportminiszter, aki a hazatérését követően elindította a Kurultáj mintájára létrehozandó, nagyszabású, a nomád sportokat bemutató rendezvény megszervezését. A kezdeményezés mellé állt az akkori kirgiz államelnök, Atambaev úr, így jelentős állami forrásokkal létrejött a Nomád Sportok Világjátéka – később rövidítve a Nomád Világjátékok. Amíg a Kurultáj a türk és nomád nemzetek közös ünnepe, az új kezdeményezés viszont a nomád sportok nagy viadala, amelyen bármely nép képviselői részt vehetnek, ha művelik ezen sportok valamelyikét. Így a két rendezvény nem konkurense egymásnak, hanem testvérrendezvények, s a Kurultáj szervezősége tiszteletbeli, testületi tagja a Nomád Világjátékok szervezőségének. A Nomád Világjátékok jelentős kirgiz állami támogatással egy nemzetközi viszonylatban is rendkívül jelentős sporteseménnyé vált és Kirgizisztán egyik nemzeti szimbóluma lett. Ma már egy nemzetközi hagyományos sportokat támogató, nemzetközi szövetség szervezi a Nomád Világjátékokat, kétévente, változó helyszínnel.
2021-ben létrehoztuk Magyarország első, a hagyományőrző sportokat támogató és országosan koordináló szervezetét, a Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetségét. A szövetségünk a regionális, kelet-európai főpartnere a Törökországban létrehozott, de az egész világra kiterjedő nemzetközi népi sportok szövetségének, nemzetközi nevén a World Ethnosport Confederationnek (WEC).

Ön nemzetközileg elismert antropológus kutató, számos intézmény szaktanácsadója, több jelentős nemzetközi tanulmány szerzője. Milyen új eredményeket lát a magyar őstörténeti kutatásokkal kapcsolatban? Milyen új technológiák segítik az őstörténet kutatását?

Az utóbbi évtizedek rendkívülien gyors fejlődése, különösen a természettudományok terén használt új technológiák révén számos új lehetőséget nyújtott, szinte új horizontokat nyitott meg az őstörténeti kutatások terén. Az új technológiák alkalmazása a genetikában és a modern antropológiában sokkal részletesebb elemzések elvégzését teszi lehetővé, amelyek révén sokkal pontosabb képet nyerhetünk a régi korokban élt emberek különböző embertani jellemzőiről  és az ősi populációk közötti genetikai kapcsolatok jellegeiről, valamint a különböző időszakok népességtörténeti és migrációs trendjeiről. Az utóbbi tíz évben a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatócsoportjával egy nagy antropológiai adatbázist hoztunk létre a szarmata, hun, avar és honfoglalás kori koponyák részletes, vizsgálatai révén.

Mire jutottak az eddigi kutatásokkal?

A IX. század második felétől, a Kárpát-medencében megjelent, majd betelepülő magyar törzsek temetkezéseiből a X. század végéig terjedően mára több mint 800 beleltározott csontvázlelettel rendelkeznek a tudományos gyűjtemények és a magyar múzeumok.
Ezt az adatbázist vetettük össze az elmúlt tizenöt év adatgyűjtő expedícióinak – Közép-Ázsia, Dél-Urál, Altaj-vidék, Belső-Ázsia, Kaukázus-régió, Don-Volga sztyeppeövezet –, valamint a partnerintézeteink által regisztrált antropológiai adatainak értékeivel. Az arc mikrorégióinak részletes elemzésével és az arclapossági adatok felhasználásával kidolgozott modellek több komponens mentén képesek kirajzolni az egyének és különösen a regionális csoportok közötti összefüggéseket. Ez alapján megállapítható volt, hogy a honfoglalás kori magyar népesség főbb komponenseinek kialakulása a közép-ázsiai sztyeppövezet középső és déli régióiba vezethetőek vissza.

A népesség egy kisebb részének az eredete egészen Belső-Ázsiáig is visszavezethető. A törzsszövetség népességének jelentős része valószínűleg huzamosabb időszakot az Aral-Kaszpi régió síkságain töltött, majd innen a Dél-Ural és Kaszpi-tó közötti övezeten keresztül, ahol északról szibériai és uráli népességek genetikai hatásai is érték, a Kaukázus északi előterébe húzódott, itt kaukázusi embertani, genetikai jellegekkel is kiegészült. Valószínűleg jelentős szerepük volt a Kazár Kaganátus népességtörténeti folyamataiban is – ebben a régióban már az arab és a bizánci források is megemlítik a magyarokat. Erről a területről, a Fekete-tenger északi partvidékét övező füves pusztákon fokozatosan húzódott nyugati irányba a magyar törzsszövetség, a Don és Dnyeper vidéke, majd a Dnyeper, Prut, Szeret folyók köze. A Kárpátok keleti előteréből pedig már a Kárpát-medence belsejébe való vonulás következett. Ezt a modern antropológia által felvázolt modellt az utóbbi évek genetikai kutatásainak eredményei is sok pontban igazolják. Jól azonosítható kapcsolatokat sikerült kimutatni a honfoglaló népesség bizonyos mintái – Felső-Tisza-vidék, Duna-Tisza-közi régió – valamint az Altaj-vidék és a közép-ázsiai régió főleg türk eredetű népességeinek mintái között. Szintén új és érdekes eredmény az, hogy a honfoglalás kori népesség néhány csontvázából izolált DNS-minták egyértelmű kapcsolatot mutattak mind apai, mind pedig anyai ágon is a Kárpát-medencei hun elit, valamint a közép-ázsiai hun, nyugat-kazakisztáni leletek között.

Tehát a hun kori népesség egy része a Nyugati Hun Birodalom felbomlása után a későbbi lovas nomád törzsszövetségek, így köztük az onogurok és a magyarok között él tovább…..

…………..

 A teljes interjú ide kattintva a mandiner.hu-n olvasható.