A Túl folyó mentén, 54 km-re Ulánbátortól keletre, az arra vetődött utazók közül sokan megdörzsölik szemüket, amikor nem tudják azonnal eldönteni – valóság-e, amit maguk előtt látnak. A zöldellő, lankás sztyeppe közepén egy 50 m magas fémkolosszus bontja meg a horizontot. Néhány órai séta távolságból már tisztán kivehetők a részletek: Hatalmas lovon ülő, parancsoló óriás néz a végtelenbe. Ez Dzsingiz Kán Tsonjin Boldog-i emlékműve, Földünk legnagyobb lovas szobra.
Tsonjin Boldog
Állítólag itt találta Dzsingiz Kán (1162 – 1227) azt az aranykorbácsot, ami segítette abban, hogy megkezdje a történelem legnagyobb szárazföldi birodalmának kiépítését. A Mongol-világbirodalom a nagykán utódai alatt Koreától – Magyarországig terjedt, keleti végétől a nyugati határig 10.000 km távolságot kellett lovagolni. (!) A birodalom kiterjedése meghaladta a 33.000.000 km2-t (!), így semmi meglepő nincs abban, miért éppen Dzsingiz kapta az óriás szobrot. A szobor ünnepélyes átadása 2008. szeptemberében zajlott, de még több évre lesz szükség ahhoz, hogy a 100 hektáros park komplexum kiépítését valóban befejezzék.
Tsonjin Boldog – a világ legnagyobb lovasszobra
A tsonjin boldogi szobor talapzata egy 10 m magas, belülről többszintes épület, ahol konferenciatermeket, éttermeket és irodákat is találhatunk. Az épület alatti múzeum áttekintést nyújt a Mongólia területén valaha létezett lovas-nomád birodalmakról.
A talapzat átriumában Dzsingiz Kán, a szoborral méretarányos csizmája, illetve legendás korbácsa látható. A rozsdamentes acélból készült lovas szobor 40 m magasságú. A nagykán gyomrában liftek és lépcsők vezetnek lova fejére, amire ki lehet sétálni – és a „sörény mögül” nagyszerű kilátás nyílik a környező tájrendezésre és a lankás sztyeppékre.
Dzsingiz méretarányos csizmája
A legendás korbács
Népszokások és hagyományok ma is születnek. A generációkon át külföldi befolyás alatt álló Mongóliában az elmúlt két évtized hozta meg a nemzet önmagára találását. A hagyományokhoz visszatérve, magától értetődő módon került előtérbe a Mongol-Világbirodalom korszaka (1206-1368), amikor a mongol lovak patáinak dübörgésétől rázkódott Ázsia- és Európa megannyi államának földje. Dzsingiz Kán korbácsa ennek a kornak – és ennek a hatalomnak az egyik legfontosabb szimbóluma. Ami Rómában a Trevi-kútba dobott pénzérme – az itt a XIII. századi öltözetek felöltése, fényképezkedéssel a legendás korbács előtt.
Az újdonsült népszokás egyelőre csak ötéves múltra tekint vissza, de az egyre több felvehető kosztüm ellenére is, egyre hosszabb a várakozási idő a hatalmas aranykorbács előtt.
Fényképezkedés, háttérben a hatalmas korbáccsal
A lovas turizmus jövendő központja
Az óriás szobrot körbeölelő 100 hektár területen gomba módjára nőnek ki a jurták, a jövendő látogatók számára. A hagyományos módon készült, határozottan kényelmes jurtákhoz színvonalas fürdők csatlakoznak, áram ellátással és mobil hálózat lefedettséggel. A beruházók nem titkolt célja, hogy az ország egyik legnagyobb lovas központját alakítsák ki. Csak néhány órás távolság a Terelj Nemzeti Park, ahol a sztyeppe és hegyvidéki tajga „összetalálkozik”, s az érintetlen folyókkal szabdalt zöld tájnál álmodni sem lehet ideálisabb környezetet a lovas túrák szervezéséhez. „Ló az van itt…1-2 millió…most már csak lovasokat kell, hogy hozzunk a hátukra…” nyilatkozza egy mosolygós tekintetű fiatal alkalmazott.
A szobor melletti jurtatábor
A világ legnagyobb lovas szobra nem épülhetett volna jobb helyszínen. Ménesben legelésző lovak „tartják karban” környezetének zöld füvét, s minden nap lovasok róják le tiszteletüket lábainál. A kék ég magassága felé fordulva Dzsingiz Kán tekintete kíséri a lovon megérkezőt.
Dzsingisz kán
* * *
Szöveg: Gőgös Norbert
Képek: Gőgös Norbert