A Magyar Turán Alapítvány már több mint egy évtizede azon dolgozik, hogy a rokon türk népekkel történő összefogást elősegítse. Mára a kormányzati szintűvé váló kapcsolatok folyamatosan erősödnek, és havonta születnek jelentős kulturális, gazdasági megállapodások a keleti rokonnemzeteinkkel. Az elmúlt napokban kiemelkedő jelentőségű megállapodások születtek ebben az új testvéri, szövetségi rendszerben.

A Türk Tanács Isztambuli csúcstalálkozója / TRT.net

Közös védekezés, és támogatás

Magyarország, Törökország és Azerbajdzsán a Türk Tanács koordinálásával 500 ezer vakcinadózist adományoz a leginkább rászoruló afrikai országoknak, így támogatva a védekezést a koronavírus-járvány ellen – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Isztambulban. A magyar külügyminiszter kifejtette hogy, a Türk Tanács jó példával járt elől a kölcsönös segítségnyújtást illetően. A járvány első hulláma során ugyanis Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország és Üzbegisztán orvosi eszközökkel segítette Magyarországot, amelyet hazánk a második hullám idején viszonozni tudott, most pedig közösen támogatnak másokat.

Kiemelten jelentős magyar – török stratégiai tanácskozás

Csütörtökön Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén. A tanácskozás stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy a magyar miniszterelnök mellett jelen volt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Novák Katalin családügyi, tárca nélküli miniszter. A magyar kormány tagjai a megbeszéléséket követően kilenc együttműködésről írták alá egyezményt, köztük katonai, tudományos, ipari, kulturális, technológiai, turisztikai területen, valamint a sportra és az ifjúsági életre vonatkozóan.

Török-magyar stratégiai tanácskozás / fotó: Szijjártó Péter közösségi oldala

A Türk Tanács ülése

A Türk Tanács egy 2009-ben létrehozott kormányközi szervezet. Jelenleg öt török nyelvű tagállamot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztán, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt tömöríti. Magyarország 2018. óta megfigyelő státusszal rendelkezik. Türkmenisztán a mostani – immár nyolcadik – csúcstalálkozón szintén megfigyelői státuszt kapott.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tanácskozáson kijelentette, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze.
Rámutatott: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták.

Orbán Viktor felszólalásában arról is beszámolt, hogy Magyarország a Türk Tanácsnak tett mely korábbi vállalásait teljesítette. Közölte: Magyarország Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal stratégiai partnerségi szintre emelte a kapcsolatokat, amelynek keretében Biskekben is nyílt magyar nagykövetség.
A magyar miniszterelnök oktatásügyi lépésként kiemelte: Magyarország 870-re emelte az egyetemein az ösztöndíjas helyek számát a türk országok hallgatói számára. „A program sikeres, a mostani tanévre több mint ötezren adták be jelentkezésüket” – tette hozzá.
A gazdasági vállalásokra vonatkozóan elmondta: a magyar Eximbank megnyitott egy 545 millió dollárnyi hitelkeretet a vállalatok közötti együttműködés finanszírozására, továbbá Magyarország és Kirgizisztán a múlt héten megindított egy 16 millió dolláros fejlesztési alapot is.

A hét tagúra kibővűlt Türk Tanács országainak vezetői és a tanács főtitkára Isztambulban – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány kiváló kezdeményezésnek tartja a türk beruházási alap létrehozását. Egyúttal arra kérte a tanácsot, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor tegyék lehetővé ahhoz Magyarország mielőbbi csatlakozását. A kormányfő kiemelte: Magyarország készen áll pénzügyi hozzájárulást is tenni az alap tőkéjéhez.
Orbán Viktor kiemelte: Magyarországnak alapvető biztonsági érdeke, hogy megakadályozza újabb nagy migrációs hullámok kialakulását Afganisztánból.
A magyar miniszterelnök ennek kapcsán biztosította a Türk Tanácsot, hogy nem fog hozzájárulni egyetlen olyan uniós döntéshez sem, amely figyelmen kívül hagyja a türk országok biztonsági érdekeit.
Orbán Viktor az isztambuli csúcs keretében Szadir Zsaparov kirgiz, valamint Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is kétoldalú megbeszéléseket folytatott.
A csúcstalálkozóra Isztambul külterületén, a Márvány-tengeren található Demokrácia és a Szabadságjogok szigetén került sor. A találkozó előtt a résztvevő országok vezetői ünnepélyes zászlófelvonással egybekötve hivatalosan átadták a Türk Tanács új isztambuli irodáját.

A magyar miniszterelnököt kazonai tiszteletadással fogadták / fotó: Orbán Viktor közösségi oldala

kurultaj.hu / MTI