A Magyar – Turán Közhasznú Alapítvány fontosnak tarja az elszakított magyar területeken a magyar történelemmel és őstörténeti kutatásokkal foglalkozó előadások megrendezését. Kiemelten fontos Kárpátalja, ahol a mai időkben nehezebben tudnak ismereteket szerezni az ott élő magyar ajkú nemzettársaink. 2019. szeptember 7-én szombaton Bíró András Zsolt antropológus – a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője tudományos ismeretterjesztő előadást tart Ungváron.

A kutató szakterülete a hun, avar valamint a honfoglalás korának antropológiája, a sztyeppei lovasnomád népek temetőiből feltárt csontvázmaradványok embertani vizsgálata, mikroevolúciós hatások kutatása, valamint a migrációk genetikai és antropológiai alapú modellezése. Az előadó a kutató munkáját a magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában végzi, de ugyanakkor számos régészeti ismerettel és tereptapasztalattal rendelkezik. Számos antropológiai, genetikai és adatgyűjtő expedíció tagja, valamint vezetője volt a Kaukázus vidéken, a Volga-Urál övezetben, Dél- Szibériában, Közép –Ázsiában, Anatóliában és a Balkán területén.

Időpont: 2019. szeptember 7. (szombat) 17 óra

Helyszín: Ungvári Nemzeti Egyetem / Kárpátalja, Ungvár, Egyetemi út 17.

Ungvár a Szent István királyunk által ezer éve alapított várispánságok egyike, és Magyar Királyság Ung vármegyéjének székhelye volt. A városban az 1910-es népszámlálás adatai szerint 16 919 lakosból 13 590 fő – 82% magyar, 1219 fő – 7% szlovák, 1151 fő – 7% német, 641 fő – 4% rutén élt. Az embertelen trianoni békediktátum rendelkezése szerint a várost az akkor létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd az 1938-as bécsi döntésnek köszönhetően visszatért hazánkhoz. 1945-ben az Ukrán SZSZK-hoz csatolva a Szovjetunió része lett. 1991-től a függetlenné vált Ukrajnához tartozik.

A régi magyar Ung vármegye-háza, Ungvár / fotó: Szeder László