Pénteken, a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey termében a Kazak Kulturális Minisztérium megbízásából dr. Baranyi András – Magyarország kazakisztáni nagykövete – kazak állami kitüntetéseket adott át a Keyki batir, kazak szabadságharcos antropológiai vizsgálatában és rekonstrukciójának elkészítésében részt vevő magyar szakembereknek.
Keyki batir a kazak nemzeti hős
A Torgaj vidékről származó, kipcsák törzsbéli Nurmagambet Kejki Kökembajuli, akit a kazak nép csak „Keyki batir”-ként emleget, az 1916-os orosz cári gyarmatosítás elleni felkelés egyik vezetője volt. Számtalan hőstettet vitt véghez, így neve szinte egész Közép–Ázsiában legendává vált. Az Amangeldi imám vezette fegyveres felkelés leverése után is évekig bujkált ellenálló csapatával, és több rajtaütést hajtott végre az akkor már a szovjet uralom által odavezényelt helyőrségek ellen is. A kommunista hatóságok végül 1923-ban kelepcébe csalták és brutálisan kivégezték ( szúró –vágó eszközökkel). A híres ellenálló levágott fejét sokáig közszemlére tették, majd Leningrádba (Szentpétervár) szállították. Az 1991-ben független köztársasággá vált kazak állam és az orosz hatóságok közti, évekig tartó diplomáciai tárgyalások eredményeképpen 2016 szeptemberében Keyki batir koponyája, melyet addig a szentpétervári múzeumban őriztek, visszakerült Kazahsztánba.
A korábbi sikeres együttműködés alapján a Magyar Természettudományi Múzeum szakembereit kérték fel a tudományos vizsgálat elvégzésére, ismertette a díjátadó ünnepségen dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természetudományi Múzeum főigazgatója, aki maga is jelentős szerepet vállalt a tudományos munka létrehozásában. Az általános antropológiai leírást, a méretfelvételeket és a sérülések feltárását Bíró András Zsolt és Évinger Sándor, a tudományos arcrekonstrukciót pedig Kustár Ágnes készítette el.
A kazak állami kitüntetést dr. Baranyi András,Magyarország kazakisztáni nagykövete adta át, dr. Korsós Zoltánnak, a Magyar Természetudományi Múzeum főigazgatójának, dr. Kustár Ágnesnek, az MTM Embertani Tár igazgatójának, Bíró András Zsolt antropológusnak, aki a Magyar Turán Alapítvány elnökeként is közreműködött a rekonstrukció megvalósulásában és Évinger Sándor MTM Embertani Tár antropológusának.
Dr. Kustár Ágnes elmondta, hogy a régészeti csontmaradványok biológiai rekonstrukcióját végezték el. Keyki batirnak koponyája hiányos állapotban érkezett a mintavételezésre, a vizsgálatok hét vágást, ütést mutattak ki a koponyán, amelyek közül négy halálos lehetett. Ezeket a sérüléseket valamilyen éles, ívelt eszközzel (valószínűleg szablyával, esetleg valamilyen kapa szerű vágó szerszámmal) okozhatták. A munkafolyamat során Semmelweis Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikáján CT vizsgálatot hajtottak végre és ez alapján háromdimenziós modelleket alkottak. A 3D-s koponyamásolaton a roncsolt részeket kiegészítették, majd az így megszülető másolatra készítették el az arcrekonstrukciót. Hosszadalmas munkával visszaépítették az arcszerkezetet, izmokat, inakat.
Kustár Ágnes, Bíró András Zsolt antropológusok és Nursan Alimbay igazgató a kazak nemzeti hős koponyájának CT vizsgálatakor
Dr. Kustár Ágnes ismertette a tudományos arcrekonstrukció alapjait, és egyben elmondta, hogy az általuk alkalmazott módszert használják az igazságügyi orvosszakértők az ismeretlen áldozatok azonosítására.
A kazak – magyar tudományos kutatások és a hagyományőrzés kapcsolata
Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke a több mint tíz éve virágzó kazak – magyar tudományos együttműködést ismertette. 2005-ben indult el a kazakisztáni csontleletek tudományos feldolgozása. 2006-ban a Kazak Központi Múzeummal megállapodást kötöttek, és ettől az évtől kezdtek építeni egy antropológiai adatbázist. Bíró András Zsolt röviden előadta a kazakisztáni madjar törzs tagjaitól vett genetikai minták elemzésének eredményét. Az kazakisztáni magyarok leginkább a Dél-Kazakisztánban, illetve Üzbegisztánban élő népességre hasonlítanak, annak ellenére, hogy az északi kipcsak törzsek között élnek. Ebből a vizsgálatból derült ki, hogy a Kárpát-medencei magyarokkal is egyértelműen kimutatható a genetikai kapcsolat. Az eredményeket a American Journal of Physical Anthropology nemzetközi antropológiai szakfolyóiratban publikálták.
2007-ben (a tudományos kutatások is köszönhetően) rendezték meg az első modernkori Madjar-Magyar Kurultajt. 2008-ban Magyarországon is megrendezték a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlést, azóta 2 évente tartják meg a lovasnomád gyökerű népek legnagyobb kulturális találkozóját. A hagyományőrző rendezvények mellett az antropológiai vizsgálatok is beindultak, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára tölt be kiemelt szerepet a kutatásokban. 2010-től Bíró András Zsolt előadássorozatot tartott kazak egyetemeken az egyre jobban feltérképezett korai nomád migrációról. 2011-ben Kustár Ágnes, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa elkészítette Abilkhair kazak kán arcrekonstrukcióját. A több éves szakmai munkakapcsolat alátámasztására 2014-ben együttműködési megállapodást írt alá Nursan Alimbay, a Kazak Központi Állami Múzeum igazgatója és Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. 2015-ben a kazakisztáni genetikai központtal együttműködési megállapodást kötöttek, melynek keretében először a Vezér utcai hun leletet dolgozták fel Évinger Sándor antropológus koordinálásával.
A tudománnyal párhuzamosan a hagyományőrző kapcsolatok is szépen fejlődtek. Almati polgármestere a Magyar Turán Alapítványt kérte fel, hogy közreműködjön egy, a magyarországihoz hasonló nagy pusztai ünnep megszervezésében, ez a rendezvény lett az Ulu Dala Ruhu (Nagy Sztyeppe Gyermekei) fesztivál. Az idei Asztanai Világkiállításon, a 2017. évi EXPO-n is sikeres bemutatót tartott a Magyar Turán hagyományőrző csapata.
Bíró András Zsolt beszédében kitért Keyki batir kazak nemzeti hős meghatározó szerepére a kazak történelemben, melyben a kazakok kezdetekben a cári, majd a szovjet csapatok ellen vívták szabadságharcukat.
az „Altajtól a Dunáig” ünnepi program a kazakisztáni miniszterelnöki találkozó záró napján – a Magyar Turán csapatával
Élénk kazak-magyar kapcsolatok
Dr. Baranyi András Magyarország kazakisztáni nagykövete a kazak – magyar kapcsolatok fejlődéséről számolt be. Idén 25 éves a két ország diplomáciai kapcsolatfelvétele és ettől az évtől 250 ösztöndíjas kazakisztáni diák folytathatja Magyarországon a tanulmányait. A nagykövet beszámolt a 2017-es Asztanai Expo magyar sikeréről , a magyar pavilon ezüst díjat kapott, melynek a fő motívuma a közös kultúrkincsünk az életfa volt. Baranyi András beszélt Keyki batir újratemetéséről, az ünnepélyes kegyeleti szertartás egyben egy kulturális megemlékezés volt, amelyen több ezer ember vett részt.
Dr. Baranyi András, Magyarország kazaksztáni nagykövete átadja az emlékérmet dr. Korsós Zoltánnak a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójának.
Dr. Korsós Zoltán a Magyar Természetudományi Múzeum főigazgatója záróbeszédében bejelentett egy jövő évben megrendezésre kerülő nagykiállítást, melyet a budapesti múzeumban fognak megrendezni a Kazak Nemzeti Múzeummal közösen. A kiállítás központjában a nagy eurázsiai sztyeppe bemutatása fog állni, melynek nyugati végpontja a Kárpát-medence. A Keyki Batir emlékérem átadása után a résztvevők a tudományos munkák folytatásának fontosságát hangsúlyozták. Reményüket fejezték ki, hogy a jövőben is folytatódik a sikeres együttműködés a kazak és magyar szakemberek között.
Az emlékérem átadása dr. Kustár Ágnesnek, az MTM Embertani Tár igazgatójának.
Az emlékérem átadása Bíró András Zsolt antropológusnak, a Magyar-Turán Alapítvány elnökének.
Az emlékérem átadása Évinger Sándor MTM Embertani Tár antropológusának.
