A Magyar Turán Alapítvány határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság jogaiért. Ukrajnában egy, a magyarok jogait sértő diszkriminatív oktatási törvényt készülnek bevezetni. Ebben a helyzetben minden magyar közéleti és civil szervezetnek kötelessége nemzetközi színtéren is kiállni az ukrán kormány jogtipró törekvései ellen!

Kárpátaljai testvéreinkkel, az idei Ősök Napján Kárpátalja volt a kiemelt vendég.

Kárpátalja, mint területi egység a történelem folyamán folyamatosan Magyarországhoz tartozott. Mára a terület – a történelem furcsa játszmájának következtében – Ukrajna részét képzi. Eredendően a rutén[1] lakosok többsége miatt Kárpátalját a szégyenteljes trianoni békediktátum alkalmával Csehszlovákiához csatolták. (Persze az győztes nyugati antant és a későbbi kisantant államok mohóságát nézve akkor is elcsatolták volna, ha a magyarok lettek volna többségben, lásd: Székelyföld esetét.) Majd a Magyarországhoz való rövid visszatérés után egy tollvonással a mindent bekebelező Szovjetunió része lett. A kommunista birodalom bukása után a függetlené váló Ukrajna „megörökölte” Kárpátalját. Ma a hivatalos ukrán népszámlálási adatok szerint a térségben 150 ezer, magát magyarnak valló lakos él. A ruszin kisebbséget (Kárpátalján többséget!) az ukrán állam nem hajlandó hivatalosan elismerni, csak egy ukrán nemzetiségű etnikumnak tartják őket.

Tiszaújlaki (Kárpátalja) Turulos emlékmű – fotó: Wikipedia/Varga A.

Már a honfoglalás korában is jelentős magyar központ volt a Felső-Tisza-vidéke. Az itteni sírok gazdag régészeti hagyatéka miatt több történészünk is azt feltételezi, hogy a magyar katonai vezetőréteg ezt a területet már jóval a honfoglalás előtt birtokba vehette. Kárpátaljára 13. századtól kezdtek érkezni nagyszámban rutén bevándorlók, Lengyelország és Halics irányából, mint pásztor és fölműves népek. Kárpátalja az utóbbi ezer évben mindig a Magyar Királyság szerves része volt, és zökkenőmentesen tudtak együtt élni a terület többnemzetiségű lakói. A ruszinok, akik a történelem viharaiban a kárpátaljai régióban többségbe kerültek (később 16-18. sz. betelepült bojkók, huculok, stb. népcsoportok beáramlása miatt), minden esetben lojálisak voltak a Magyar Szentkoronához. Kárpátalját 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, mivel a többnemzetiségű de északi-szláv többségű csehszlovák államban északon, Késmárkig nyúló  ruszin lakossággal (is) rendelkező területek voltak. 1939-ben a magyar csapatok bevonultak Kárpátaljára, visszatért hazánkhoz e szimbolikus terület, hiszen ne feledjük, itt helyezkedik el Magyarország híres keleti kapuja, a Vereckei-hágó, ahol a IX. században a magyar nép jelentős része az ősi lovasnomád népek legnyugatibb bástyájába, a Kárpát-medencébe érkezett.

Vereckei emlékmű – karpataljalap.net

Kárpátalja a 2. világháború végén Szovjetunióhoz került és a „Nagy Oroszország kovácsolta frigy” törekvései jegyében ettől az időszaktól fogva terjedt el a térségben az ukrán népmegjelölés (!), a ruszinokra alkalmazva. (A sztálini ideológiába utólag kapcsolták csak be Kárpátalját, amely sohasem tartozott a középkori kijevi államalakulathoz, és a ruszinokat hivatalosan ukránoknak kezdték nevezni. Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve deportálása a gulág táborokba.) Természetesen a magyarokat továbbra is elnyomták, csak most már nem Prágából a csehszlovák vezetés, hanem Moszkvából a szovjet-orosz. Így közelítettünk a mai helyzethez, amikor is az ukrán kormány egyszerűen megtiltotta az anyanyelvi oktatást a kisebbségei számára, az általános iskola 5. osztályától felfelé. Ráadásul csak az önkormányzati fenntartású általános iskolákban engedélyezett az alsó tagozatokban az anyanyelvi oktatás.

kép: karpataljalap.net

(A tarthatatlan törvény keményen érinti a magyarokat, egyik példa  Beregszász városa, amely soknemzetiségű település, ahol a lakosság közel 50 százaléka magyar ajkú és ennek az aránynak megfelelő az oktatási intézmények hálózata is. A város 9 iskolája közül 6 magyar tannyelvű, bennük 1600 diák (48 százalék) tanul és 120 pedagógus tanít. Az azonos nevű járásban közel 80 százalék (41 ezer fő) a magyar nemzetiségű lakosok aránya, a járásban 30 magyar óvoda és 32 magyar tannyelvű iskola működik jelen pillanatban).

Az ukrán oktatási törvény minden európai értékrenddel szembehelyezkedik, az összes kisebbségi jogokat durván sérti. Az Európai Unió – más esetekben (főleg a migráns kérdésben) – harcos toleranciája miért nem hallattatja hangját? Miért csak a magyarok esetében nem működnek soha az EU kisebbségvédelmi törvényei és irányelvei?

A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány határozottan felkér minden magyar civil szervezetet, alapítványt és közéleti szereplőt, hogy lehetőségükhöz mérten, minden nemzetközi fórumon hívják föl a figyelmet a magyar nyelvhasználati és oktatási jogok sérelmére! Így tesz az alapítványunk is.