Nemzeti Nagygyűlést (Milli Kurultay) és tisztújító kongresszust tartott a TMBH (Türk Milli Birlik Hareketi – Török Nemzeti Egység mozgalom) a macedóniai törökök pártja, amely a Balkán régió legnagyobb török szervezete. A kongresszust a jelentős számarányban törökök lakta macedóniai Gostivar városának konferencia központjában tartották 2015. március 21-22-én, ahol több mint kétszáz küldött vett részt és díszvendég volt a Magyar Turán alapítvány küldöttsége is.

A kongresszus főszervezője Erdoğan Saraç a macedóniai török mozgalom a TMBH elnöke aki egyben képviselő a Macedón Parlamentben. A küldöttek mellett díszvendégek érkeztek a Balkáni régió különböző, törökök által is lakott vidékeiről (Bosznia, Koszovó, Bulgária, Románia, Szerbia) valamint az anyaországból, Törökországból. Mint a világ legnagyobb hun-türk rendezvényének szervezője, a magyar-türk együttműködés, hagyományőrzés és tudományos kutatás egyik legjelentősebb szervezete a Magyar Turán Alapítvány küldöttsége is díszvendég volt a balkáni törökök harmadik nemzeti nagygyűlésén (III. Milli Kurultay). A négytagú magyar küldöttséget Bíró András Zsolt antropológus a Magyar Turán Alapítvány elnöke vezette, aki díszbeszédet mondott a tanácskozáson és a plenáris ülésen is szót kapott. A szakmai szövegeket fordította Kerékgyártó Áron (tolmács, orientalista) a delegáció tagja volt még Dr. Ladvenszky Levente történész és Oláh Gábor sport menedzser.  A kongresszuson jelen volt a Török Kulturális Minisztérium két küldöttje, Musa Serdar Çelebi az UKID (Nemzetközi Török Együttműködési Tanács) elnöke, Karahan Yazgan aki a TürkVilág Kutatásának Alapítványa (Türk Dünyası Araştırmaları Vakfı) alelnöke, Sadullah Sipahioğlu (Török –Délkelet Európai Üzleti Tanács) elnöke.

Szombaton (március 21.) előkészítő programok és bemutatkozó fórum volt. Este közös díszvacsora volt a küldötteknek. A kongresszus Erdoğan Saraç elnök úr díszbeszédével (benne videó bejátszások a parlamenti felszólalásaiból) vette kezdetét vasárnap délelőtt. A pártelnök kiemelte, hogy Macedónia több nemzeti (macedón, albán, török) közösség hazája, és az ország jogrendszerében garantálja a nemzeti kisebbségek jogait, de a valóságban ez gyakran nem érvényesül. Sok esetben az állami szervezetekben és felügyelő bizottságokban szinte nincs egy török származású sem.

Gyakran a költségvetési finanszírozásból is kimaradnak a kisebbségi szervezetek egyes intézményei. A török közösség hazájának tekinti Macedóniát és az ország javáért dolgoznak, azonban egyre szervezettebben és erőteljesebben állnak ki a saját közösségi jogaikért és intézményeik fenntartásáért, fejlesztéséért. A törvényekben megfogalmazott lehetőségeket a gyakorlati életben kell valóra váltani. Szervezett és összehangolt munkát kért az elnök a párt területi vezetőitől és a tagságtól is. Megköszönte az anyaországi török szervezetek támogatását. Külön köszöntötte a testvéri magyar küldöttséget. A magyarországi Kurultáj- Magyar Törzsi Gyűlés nemzeti identitás erősítő és közösségformáló erejét többször példaként említette.

Bíró András Zsolt beszéde a macedóniai konferencián

Erdoğan Saraç a TMBH elnöke a Magyar Turán Alapítvány vezetőjével

Az elnöki beszéd után a TMBH területi vezetői beszéltek, ezután Bíró András Zsoltot szólították a pódiumra. A Magyar Turán Alapítvány elnöke köszöntötte a küldötteket és két nemzet közös történelmi gyökereiről beszélt, valamint arról a helyzetről, hogy jelenleg a törökök milliói és magyarok milliói élnek az anyaországok határain kívül, sokszor hátrányokat elszenvedve nemzeti hovatartozásuk miatt. Országonként más és más a helyzet, de egymást támogatva a török és magyar szervezetek, hatékonyabban tudják képviselni külhoni nemzettestvéreinket. A kulturális harc több ”fronton” is folyik, a médiákban, az oktatásban, és a közigazgatásban is. Ezek mellett a legnagyobb veszély a globalizáció kultúrákat romboló hatása, valamint a passzivitás és a közösségi érdekekkel szembeni érdektelenség. A nemzeti megmaradás szempontjából a családoknak van döntő szerepük, főként a gyermekvállalás és a családi közegben átadott hagyományos nemzeti értékek képviselete miatt. A megmaradás és a nemzeti felemelkedés zálogai tehát a családok és az egymást segítő, összetartó közösségek. Magyarország támogatja a fiatal Macedóniát, a Magyar Turán Alapítvány pedig a helyi török szervezetekkel közösen hagyományőrző, kulturális és sport programokat szervez a jövőben. A rendezvények mind erősítik a helyi közösségeket, és tovább erősítik a két nemzet kapcsolatát valamint segítik egymás jobb megismerését. Nemzeteink rokonok, stratégiai céljaink hasonlóak így hamarosan több eredmény is várható az összefogás mentén. A díszbeszédek után fél órás zenei program (népzenei koncert) volt, majd az ebédet követően három tematikus előadást tartottak, utána plenáris ülés következett. Délután sikeresen lezárult a tisztújítás és az éves program elfogadása. A rendezvény vasárnap este közös zenés díszvacsorával zárult.

A Balkán-régió nem csak a földrajzi közelsége, szomszédsága miatt fontos számunkra, hanem mert a Magyarországtól elszakított nemzetrészeink jelentős része is a Balkán régióhoz tartozó országokban él (az országok szerinti, jelenlegi regionális besorolás alapján: Románia, Szerbia, Horvátország). Kisebb magyar közösségek pedig kialakultak az egykori mesterséges állam, a volt Jugoszlávia, Magyarországtól távolabbi vidékein is. A Balkán az összekötő terület Törökország és a Közel Kelet felé, amely most rendkívúl fontos szárazföldi szállítási útvonal de a jövőben kiemelt fontosságú lehet az energiahordozók szállításában (új tervezett földgáz és kőolaj vezetékek) Törökországból Közép és Nyugat Európa felé.

A gostivari kongresszus

Törökország különleges figyelmet fordít a Balkánra, és nem csak gazdasági szempontból, hanem sokat tesz a jelentős létszámú török közösség önazonosságának megtartásáért. Jelentős támogatást nyújt a török nyelv és kultúra megőrzéséért, ápolásáért. Anyagi és szervezeti segítséget is nyújt a török kisebbség kulturális és oktatási intézeteinek fenntartása érdekében. Magyarországnak hasonló törekvései vannak (egyenlőre sajnos elég kis volumenben) a saját nemzeti közösségének támogatása terén. A kisebbségi jogok bővítésében és az önrendelkezési törekvések támogatásában Törökország és Magyarország sikeresen segítheti egymás munkáját, valamint összehangolhatja a közép és hosszú távú kulturális és külügyi stratégiáját. A nemzetközi fórumokon pedig a közös fellépés jelentősen javíthatja a magyar és a török nemzet érdekérvényesítő képességét.