Magyarország – Kazakisztán: közös múlt, közös jövő – konferencia a Parlamentben

November 19-én hazánkba érkezett Jerlan Idrissov a Kazak Köztársaság külügyminisztere. A magas rangú vendég a politikai találkozók mellett részt vett a „Magyarország és Kazahsztán: közös múlt, közös jövő” című konferencián. A kétnapos rendezvényt Budapesten az Országházban valamint Nyíregyházán, a Nyíregyházi Főiskola impozáns épületében, november 19-20-án tartották meg, melyen a Magyar Turán Alapítvány kutatói díszvendégek voltak és az alapítvány elnöke előadást tartott.

A történelmi és kulturális témájú konferenciát a Magyar Külügyminisztérium, a Nyíregyházi Főiskola, a Kelet- és Közép-európai Kutatóközpont rendezte meg. November 19-én a Parlament Delegációs termében arról tanácskoztak, hogy a két nép közös történelmi múltja alapján miként alakíthatják a kétoldalú kapcsolatokat a jövőben. A tanácskozást Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke és Bába Iván a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára vezette és beszédet mondott a kazak külügyminiszter. A konferencián részt vett Keskeny Ernő miniszteri biztos aki az előkészületekben nagy szerepet játszott, valamint Laszlóczki Imre Magyarország Kazakisztánba delegált nagykövete aki szintén jelentős diplomáciai szerepet játszott az esemény megvalósításában. A szimpózium előkészítésében tevékenykedett Dorogi Sándor külügyi tanácsadó, aki a gyakorlati szervezésben is jelentős munkát végzett. A konferencián jelen volt Nurbakh Rustemov Kazakisztán magyarországi nagykövete, valamint kazak és magyar politikai vezetők és a történelmi múltat kutató szakemberek csoportja. A Magyar Turán Alapítvány részéről Bíró András Zsolt kutató tartott nagysikerű szakmai előadást, a magyar őstörténeti kutatások (antropológia, genetika) legújabb eredményeiről, külön kiemelve a Kazakisztánnal kapcsolatos összefüggéseket.

A kazak külügyminiszter Jerlan Idrissov és Bíró András Zsolt találkozása a Parlamentben

A megnyitóbeszédében Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Kurultaj fővédnöke  külön köszöntötte Bíró András Zsoltot, aki a közös kazak és magyar történelmi múlt feltárásában tölt be kiemelkedő szerepet. Az Országgyűlés alelnöke kitért a Kurultaj kimagasló szerepére és nagy jelentőséget tulajdonított a Magyar Törzsi Gyűlés rokon népek kultúráját bemutató tevékenységének. Lezsák Sándor hangsúlyozta: a két nép közötti történelmi rokonság olyan bizalmi tőkét jelent, amelyre sikerrel lehet politikai, gazdasági és kulturális együttműködést alapozni. Ugyan térben távol van egymástól a két nép, de a lelkükben máig él „a testvériség eszméje” – mondta.

Jerlan Idrissov a Kazak Köztársaság külügyminisztere szerint a magyar-kazak kapcsolatokat a gazdag közös történelem és a dinamikus jelen alapjaira, az ígéretes jövőt szem előtt tartva kell építeni. A kazak külügyminiszter nagy jelentőségű kulturális eseménynek tekinti a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés ünnepét. A kazak külügyminiszter megjegyezte, hogy nagyra tartja a Kurultáj jelentőségét. Elmondta, hogy Kazakisztán is készül a Kurultajra, hiszen ehhez fogható méretű – százezres tömeget mozgató – kulturális találkozó rendkívüli esemény. Kijelentette, hogy országa komoly szinten fog részt venni a rokon kultúráinkat bemutató Kurultájon a Magyar Törzsi Gyűlésen.

Jerlan Idrissov beszéde a magyar - kazak konferencián / Fotó: Mohai Balázs - MTI

Jerlan Idrissov beszédében kiemelte, hogy, hogy országa fontos stratégiai, politikai és gazdasági partnerének tartja Magyarországot Európában. „Magyarország kelet felé nyit, mi Európa felé. Ennek az egymást kiegészítő mozgásnak jó eredményeket kell hoznia” -mondta a kazak külügyminiszter. Eerlán Idriszov hangoztatta, hogy Magyarország fontos tagja az EU-nak, és Kazakisztán tiszteli, amit az ország tesz a belpolitikai és gazdasági reformok megvalósításáért. A magyar „büszke, önálló nép”, amely nagyon ambiciózus politikai és gazdasági terveket sző a nemzeti érdekeire alapozva. A kazak miniszter azt mondta, bár Magyarország csak nemrégiben vált az EU tagállamává, „mindenképpen oda kell figyelni” az országra, mert az „nem akar az árral sodródni”, hanem maga szeretné törni az utat a jövő felé. Beszéde végén megköszönte a magyarok meleg fogadtatását Budapesten, amely a borús idő ellenére is gyönyörű város, megjegyezte, hogy a tanácskozás alatt még a nap is kisütött.

Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy Kazakisztán függetlenedése óta először jár Magyarországon az ország külügyminisztere, így ez a látogatás történelmi jelentőségű. Ráadásul ez alkalommal több olyan egyezményt is aláírnak, amely bővíti a kétoldalú kapcsolatokat – tette hozzá. Az államtitkár felidézte: két évtizeddel ezelőtt Magyarország a régióban elsőként Kazakisztánban nyitott külképviseletet. Kiemelte: a magyar kormány a keleti nyitás stratégiája jegyében kiemelt politikai partnernek tekinti Kazakisztánt, és mindkét ország elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok élénkítése mellett. Kitért a két ország közös múltjára, a kun – kipcsak kapcsolatokra és szép sikernek nevezte a 2012-es Kurultajt.

Bulat Kumekov kazak akadémikus, a történelemtudományok doktora az általa vezetett kazak – kipcsak kutatóközpontról beszélt. A Nemzetközi Kipcsak Intézet igazgatójaként elmondta, hogy céljuk közép-ázsiai és közép-európai kipcskok kutatása. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar és kazak népek őseinek tekinthető népességek kapcsolatai már a Közép Ázsiai szkíta korszakig visszanyúlhatnak és a tudományos kutatásokat innen kell kezdeni. A hagyományaink ősi török közegre vezethetők vissza, a nomád államok történetét pedig már a hunok birodalmára vonatkozó adatok és források alaposabb figyelembevételével írhatjuk le.

Kelemen András az Országgyűlés elnökének külpolitikai tanácsadója történeti visszatekintést nyújtott a magyar – kazak diplomáciai kapcsolatok alakulásáról. Leszögezte, hogy a magyarokat mindig érdekelte a tőlük keletre élő rokon népeik. Vámbéry Ármin példáját hozta fel, aki vallotta, hogy a magyarok legközelebbi rokonait a török népek között kell keresni. Vámbéry által felvázolt ősi kapcsolatrendszert erősítette meg a későbbiekben a kun bevándorlás Magyarországra.

Askhar Nursa a kazak Világgazdasági- és Politikai Intézet koordinátora beszédében elmondta, hogy a magyarok génjeiben benne vannak a nomád gének. Vélekedése szerint, hazánk vitája az Európai Unióval azt bizonyítja, hogy Magyarország a saját vallási és nemzeti értékeit védi a globális hatásokkal szemben. A történész doktor elmondta hogy a magyarokhoz hasonlóan a kazak népnek is fontosak a hagyományok. Magyarországnak a közeljövőben kiemelt partnernek kell lennie Kazakisztán számára.

 

Lezsák Sándor levezető elnök kifejtette, hogy ez a találkozó történelmi igazságtétel is. Hiszen régebben a rendszerváltás előtt (a ’60-’80-as években), nehéz volt szólni külön a kazak kultúráról. Abban az időszakban az első olyan kutató, aki eljutott Kazakisztánba Mándoky Kongur István volt. Üdvözölte Mándoky Ongajsát (a híres kutató özvegyét), aki Mándoky kutatásairól és örökségéről tartott előadást.

Bíró András Zsolt előadása a konferencián

Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a Magyar Turán Alapítvány elnöke az előadásában a saját és munkatársai legújabb antropológiai és populációgenetikai kutatásait mutatta be. Vázlatot adott arról is, hogy a modern antropológia az arc és agykoponya kialakulását és morfológiáját, valamint méreteit és belső arányait kialakító géncsoportok (homeobox-gének) által determinált, legjellegzetesebb karaktereit vizsgálja (három dimenziós modellekben). Ezen jelleg együtteseknek a mentén (erős genetikai meghatározottságuknál fogva), ha elég adat áll a rendelkezésünkre, az adott földrajzi terület embertani karaktereit hasonlíthatjuk össze a különböző történeti időszakokban. Így egy adott terület népességének az embertani karakterében bekövetkező változásait követhetjük nyomon. Amennyiben pedig több területről rendelkezünk leletek alapján készült adatsorokkal, az időbeli modellezés mentén a különböző földrajzi terület közötti migrációs összefüggéseket lehet jól rekonstruálni.

A képen az arckoponyák statisztikai összehasonlításához használt néhány méret látható

Ezért az antropológus kutató csoport a kárpát-medencei adatbázis mellé az utóbbi években, (kazakisztáni, üzbegisztáni, törökországi és oroszországi intézetekkel együttműködve) egy jelentős eurázsiai adatbázist felállítását is elkezdte. Ezen nagymintás modellek alapján több új összefüggés is megállapítható. A honfoglalás kori népesség embertani (tehát magának a népnek) eredete nem az Urál régióig hanem messze Közép és Belső Ázsiába vezethető vissza, Sőt magából csak az Urál (és még kevésbé a Volga-Káma )vidékről nem vezethető le.

A kutató az utóbbi évek Y-kromoszóma modellekhez gyűjtött genetikai adatbázis tanulságairól is beszélt. Ezek alapján elmondható, hogy még a mai magyarság genetikai állományából is jól kimutatható a magyarok jelentős komponenseinek keleti eredete és sokszor közép ázsiai népességekre visszavezethető ”genetikai rokonsága”

Az antropológiai adatbázisba bevont honfoglalás-kori temetők a Kárpát-medencében

A nyelvészeti (sokszor elavult, nyelvészetileg sem adatolt és nagyon sablonizált) a magyarság eredetére vonatkozó hipotéziseivel szemben egy összetettebb, és az Uráltól jóval keletebbre vissza vezethető modell-rendszer rajzolódik ki, amelyben a Kaukázus vidéknek is jelentősebb szerepe van, mint a nyelvészeti modellekben. A kazakisztáni madjar törzsnek az apai felmenők mentén igazolt genetikai kapcsolata van a Kárpát medencei magyarsághoz. Tehát valószínűleg a magyar törzsszövetség egy valamikor leszakadt és keleten maradt részéről van szó, ezt a törzs eredet legendája valamint nevének több korabeli közép-ázsiai forrásban való előfordulása is erősíteni látszik. A törzs nevének a magyar etnonimmal való kapcsolatát elvető magyar nyelvészek egy csoportja a Madjar törzsnevet a Muhamed-yar személynévből képzett szóösszetételből vezette le. Ezt a megközelítést a török nyelveket beszélő közép –ázsiai és különösen kazak turkológusok és a türk világ történetét, kultúráját és kiváltképp a törzsi rendszerét ismerő szakemberek elvetették. Ez a keleti szakembereket megmosolyogtató „nyelvészeti” próbálkozás az amúgy is – legalább két évtizede – súlyosan ”gyengélkedő”  magyar turkológiának a legkevésbé sem használt.

A konferencián a természettudományos őstörténeti kutatások eredményeiről elismeréssel szóltak a kazakisztáni szakemberek. Egyúttal mindannyian javasolták a természettudományos módszerekkel történő őstörténeti kutatások jelentősebb támogatását és az ezirányú kutatások kiszélesítését.

A konferencia mellett a kazakisztáni külügyi küldöttség számos magyar politikussal tárgyalt, többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel és Kövér László házelnökkel. Komoly eredmények születtek a két rokon nemzet politikai, gazdasági, kulturális összefogása mentén. A két külügyminiszter aláírta a két ország külügyminisztériumának közös munkatervét a 2014-2015-ös időszakra. Emellett Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár oktatási és tudományos együttműködési programot, Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a kazak legfőbb ügyészség közötti együttműködési megállapodást írt alá. Továbbá, Szabó László Zsolt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója és Nurbah Rusztemov budapesti kazah nagykövet a Habar Agency JSC kazak hírügynökség nevében együttműködési megállapodást írt alá.

November 20-án a konferencia Nyíregyházán a nemrég megújult, igazi oktatási és kutatói regionális központtá vált főiskola impozáns épületében folytatódott ahol az intézmény rektora Dr. Jánosi Zoltán volt a házigazda.

A Magyar Turán Alapítvány és a Kurultaj szervezősége örömét fejezi ki, hogy kulturális téren komolyan hozzájárulhatott a két rokon nemzet szorosabb együttműködéséhez.

Kurultaj / MTI