Az eredetmondáink mitológiai madara a turulmadár. A nagytestű ragadozó madár az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője. A mondavilágunk a turultól eredezteti az Árpád-házat vagy „Turul dinasztiát”. A magyar hagyomány és történelmünk számos kutatója szerint a legelső nemzeti jelképünk a turulmadár a kerecsensólyommal azonosítható (egyes elképzelések a turul képében az altáji sólymot, mások pedig a sast valószínűsítik). A közép és belső ázsiai török rokon népeknél a vadászsólymot togrul vagy turgulnak hívják. Az ősi hitvilágunkban kiemelt szerepe volt a turulmadárnak. Az életfát (világfát) állító sámánisztikus vagy tengrista hagyományokat ápoló népcsoportoknál az oszlopokon megtalálhatók a vadászmadár ábrázolások, az altáji török népeknél ezeket az oszlopokat turunak hívják. Érdemes kicsit jobban megismerni az ősi jelképünk köztünk élő alakját, a kerecsensólymot.
A Turulmadár napjainkban
A kerecsensólyom (Falco cherrug) egy nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár.
Világállományát 6-8 ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő, összefüggő közép-európai állomány megőrzése. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik. A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza. A gyakorlati védelem elősegítésére 2006 őszén, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (www.bnpi.hu) egy közös, magyar-szlovák védelmi program indult, amelyet az Európai Unió LIFE-Nature programja támogatott. Hazánkban mintegy 200, Szlovákiában 30-40 pár található.
Rakamazi turul
A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt, és rendszeresen elveszi más, kisebb ragadozómadarak (vércse, rétihéja) zsákmányát.
Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le. A LIFE program megfelelő anyagi hátteret biztosított a legmodernebb technika bevetésére, így 46 sólymot lehetett, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (www.mme.hu) szakmai vezetésével, felszerelni műholdas jeladókkal. Az így kapott információk nagy segítséget nyújtanak a védelmi teendők megtervezésében. A nyomkövetés során számos érdekes megfigyelés adódott.
Emese a magyar "Turul dinasztia" ősanyja - vadászsólyommal (László Gyula: Emese)
Ilyen érdekes történet a LIFE projekt által követett egyik fiatal hím, Ványa, esete is. Ez a madár 2008. június 29-én, egy hónappal kirepülése után, már a Kárpátok felett tartott keletre. Július 4-én, Romániát, Moldovát, Ukrajnát és Dél- Oroszországot átszelve már Kazakisztánban volt. Egy kis nyugat- kazakisztáni kóborlás után, július 14-én megérkezett arra a helyre, ahonnan utoljára adott. Július 15-én elhallgatott az adója, majd augusztus elején ugyanarról a pontról néhány napig újra adott. A jelek elhelyezkedése, és időbeli eloszlása egyértelműen arra utalt, hogy a sólyom elpusztult. Az is lehet, hogy zsákmányul esett valamilyen erősebb ragadozónak. Ványa összesen több mint 3200 kilométert tett meg Magyarországról indulva, szinte egy egyenes vonalat követve keletre, egészen a nyugat kazakisztáni sztyeppékig.
Csenge szabadon repül: LIFE- Kerecsen-védelmi Program munkája
Az ősi Turul még szárnyal a Kárpát-medencében, ami köszönhető a tudatos és komoly védelmi erőfeszítéseknek.
A fajról, és a védelmi programról ahttp://sakerlife.mme.hu/hu/content/show és a http://sakerlife2.mme.hu/hu honlapon találhatók további információk, képek, térképek.
Prommer Mátyás
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület