Székelyföld autonómiájáért gyúltak őrtüzek vasárnap este

Az őrtüzek idén több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki. Továbbá számos magyarországi nagyváros és kisebb helység is jelezte, hogy máglyát vagy gyertyákat gyújtanak a székelyföldi autonómiaigénnyel való szolidaritás jeleként. A székelyföldi települések terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet a kezdeményező SZNT elnöke, Izsák Balázs írt alá. Ebben kinyilvánítják közös akaratukat, hogy ragaszkodnak szülőföldjükhöz és követelik Székelyföld területi autonómiáját.

Őrtűz Székelyudvarhely főterén. Fotó: hargitanepe.ro

Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön Székelyföld Autonómiájának Napján, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára és egy esetleges közigazgatási reform esetén egyetlen régióba kíván tartozni – tájékoztatta az MTI-t Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ügyvezető elnöke, a demonstráció főszervezője.

Veszélyben a magyar többségű Székelyföld jövője – a román kormány új közigazgatási tervezete miatt!

Gazda Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy az őrtüzek idén több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki, elsősorban azokon, ahol veszély esetén hagyományosan is lármafákat gyújtottak. A legtöbb település Csíkszéken csatlakozott a kezdeményezéshez. Továbbá számos magyarországi nagyváros és kisebb helység is jelezte, hogy máglyát vagy gyertyákat gyújtanak a székelyföldi autonómiaigénnyel való szolidaritás jeleként.

A székelyföldi települések az őrtűzgyújtással az új román kormány által bejelentett közigazgatási átszervezéssel szembeni összefogásukat is kinyilvánítják – mondta.

Hozzátette: a 2027-re tervezett közigazgatási reform szerint több mint 400 települést vonnának össze, és a régiósítást is megvalósítanák, amelynek során Székelyföld és magyarsága „abszolút kisebbségbe jutna” azokban a régiókban, ahová részeit sorolnák. A többségben románok lakta Brassó, Szeben és Fehér megye, továbbá Maros megye mezőségi része ugyanis „teljesen felszippantaná a székelyföldi magyarságot” annak ellenére, hogy Románia vállalta: területi átszervezés esetén nem változik az etnikai összetétel – mondta Gazda Zoltán.

Magyar lakta területek a mai Romániában. A piros szín a magyar többséget jelzi! 

Emlékeztetett: az SZNT nyolc éve úgy tiltakozott egy esetleges közigazgatási reform ellen, hogy a 149 székelyföldi önkormányzat mindegyike tanácsi határozatban mondta ki: a többihez akar tartozni és velük egységes régiót kíván alkotni, amelynek Székelyföld a neve. Az önkormányzati döntéseket azonban a prefektúrák megtámadták a bíróságon, és az igazságszolgáltatás törvénytelennek nyilvánította ezeket.

Ezúttal a közigazgatási átszervezés elleni újabb tiltakozásként az SZNT előkészített egy petíciót, amelyet elküldenek a 149 önkormányzatnak azzal a kéréssel, hogy írják alá és postázzák Románia kormányának, parlamentjének, hat európai uniós fórumnak és az ENSZ-nek.

Az ügyvivő szerint azt remélik, hogy a kezdeményezésben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is partner lesz, továbbá a két kisebb erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) támogatására is számítanak. Kíváncsiak annak a 17 székelyföldi önkormányzatnak a reakciójára is, ahol nincs többségben a magyarság, és román polgármester van.

***

Reméljük, a szabadságot és nagyfokú önrendelkezést hirdető Európai Unióban nem jöhet létre a román kormány tervezett „reformja”, amely egyértelműen a magyar többségű Székelyföld etnikai egységének megbontására irányul! Ezért minden erdélyi, és anyaországi nemzeti szervezetnek össze kell fognia és hallatatni a tiltakozás hangját!

A Magyar Turán Szövetség őrtűzgyújtása az elmúlt években

kép: 3szek.ro / Őrtűz Sepsiszentgyörgyön – Albert Levente fotója

 

MTI, kurultaj.hu