Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárult.

Székely zászlós hagyományőrző lovas a Kurultaj -Magyar Törzsi Gyűlésen

A Székely Szabadság Napjának története – dióhéjban

A Székely Szabadság Napja Március 10. a Makk József tüzérezredes által szervezett erdélyi felkelés megtorlásának napja. Az felkelés tervét 1851-ben Kossuth Lajossal együtt Törökországban dolgozták ki. A felkelés célja egész Magyarország függetlenségének elérése, a terv szerint néhány ezer fős fegyveres csoport (12 központból) folyamatosan zaklatja a Habsburg szerveket, majd a közigazgatás átvétele után egy új magyar kormány állhatott volna fel. A legkomolyabban a Kárpátok bércei között, székely területeken indult meg a lázadó magyar katonaság felállítása. Sajnálatos módon a mozgalomba beépült osztrák kém lebuktatta a szerveződést, így a letartóztatások már 1851 decemberében elindultak. 1852-ben már 60 felkelőt tartóztattak le, majd a perek lezárulta után a fővezéreket kivégezték Marosvásárhelyen, 1854. március 10-én, és Sepsiszentgyörgyön április 29-én. A Székely Vértanúk Emlékművét 1875-ben avatták fel, és ettől az időponttól kezdve ünneplik itt a március 15-i megemlékezéseket, majd a 2012-től a Székely Szabadság Napját.

A marosvásárhelyi tüntetés 2013-ban

A 2013-as tömegrendezvényen a szervezők becslése szerint mintegy harmincezren vettek részt. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és az állami hatóságok a későbbi években megpróbálták megakadályozni a felvonulás megtartását, több ízben is tetemes bírságot róttak ki a szervezőkre és a résztvevőkre. Az SZNT perek tucatjával érvénytelenítette a bírságokat, és vívta ki a felvonulás jogát. Az elmúlt években tömegrendezvényt lemondták a szervezők a koronavírus-járvány miatt.
A korábbi években a marosvásárhelyivel egy időben számos európai nagyvárosban tartottak megmozdulásokat a székelyföldi autonómiatörekvések támogatására.

a 2022-es megemlékezés Sepsiszentgyörgyön a Turul szobornál – fotó: MTI/Kátai Edit

A székely szabadság napja 2024-ben

Idén is tart megemlékező nagygyűlést és felvonulást március 10-én, a Székely Szabadság napján Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Izsák Balázs, a SZNT elnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a rendezvényt bejelentették és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.

Az SZNT március 10-én évente megtartja Marosvásárhelyen a székely szabadság napját, ahol kiáltvány elfogadásával a román törvényhozás és a nemzetközi közösségek felé közvetíti a székelyföldi autonómiaigényt.

A szervezet a napokban felhívással fordult a székelyföldi magyar polgármesterekhez, kérve, hogy március 10-én tűzzék ki a polgármesteri hivatalok és közintézmények épületeinek homlokzatára a székely zászlót.

„Románia alkotmányának 6. cikkelye elismeri és szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére. A székely zászló kitűzése alkotmányos jog, amellyel legalább a székely szabadság napján élni kell” – írták a SZNT aktivistái. Hozzátették: az idei romániai választási évben a székely zászló kitűzése a székely–magyar választók felé is ösztönző lehet.

Március 10-én a Székely Nemzeti Tanács felhívására gyűlnek össze és tartanak felvonulást Marosvásárhelyen. A résztvevők 16:00 órakor találkoznak a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, majd a Városháza elé vonulnak, ahol folytatódik a rendezvény.

Ugyanakkor a Székelyföld számos településén is megemlékezéseket, szabadtéri gyűléseket, felvonulásokat szerveznek.

kurultaj.hu / MTI / eloszekelyfold.ro