1991. augusztus 31-én Kirgiz Legfelsőbb Tanács kikiáltotta Kirgizisztán Szovjetuniótól való függetlenségét. Ez a nap nemzeti ünnep a rokon turáni országban. Az ünnepnap alkalmából a Magyar – Turán Alapítvány sok sikert, boldog jövőt, békét és stabilitást kíván a testvéri kirgiz nemzetnek!
A kirgiz nemzeti ünnephez közeledve hétfőn szoboravató ünnepséget tartottak Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben. Szajakbaj Karalajevnek, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának állítottak szobrot. Az avatóünnepségen többek között részt vett Kövér László az Országgyűlés elnöke, Szuiunbek Kasmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés fővédnöke, Szultan Raev, Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet – a TÜRKSOY főtitkára.
fotó: MTI/Ujvári Sándor
Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségén az Kövér László elmondta: az emlékezet közös értékeket és ezáltal közösségeket teremt, egymás mellé ülteti az embereket, és összekapcsolja a nemzedékeket. Kiemelte: a legerősebb támadó szellemi fegyver a hagyományok elpusztítása, a kultúra értékeinek lerombolása és relativizálása, – vagy ahogy mostanában mondják – új kontextusba helyezése. A világ nyugati felén, az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak, azaz „eltörlés kultúrának” nevezik – fogalmazott.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak, hiszen a magyarok a kereszténység felvétele előtt, illetve a kirgizek az iszlámra térésüket megelőzően ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták, amelynek az ősök tisztelete rendkívül erős mozzanata volt.
Mint mondta: Szajakbaj Karalajev szobra „hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet, amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet” fogalmazott.
fotó: MTI/Ujvári Sándor
Szuiunbek Kasmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára arról beszélt, hogy népüknek a Manasz egyfajta enciklopédia, egyfajta államtörvény, amely a kirgiz nép történetét, tradícióit rögzítette. Az ebben leírtakat a mai kor kihívásaival szemben nemcsak meg kell őrizniük, de tovább is kell örökíteni a következő generációknak. Mint mondta: Szajakbaj Karalajev kirgiz énekmondó első külföldi szobrának magyarországi felavatása tovább erősíti a magyar és kirgiz nép közötti, már eddig is sokrétű kapcsolat fejlődését. Külön köszönetét fejezte ki, hogy a szobor avatását a Kirgiz Köztársaság függetlenségének napjához, augusztus 31-éhez közeli napon tartották.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a Hungarikum Ligetben, a Szent István kápolna előtti téren kialakított keresztény panteonban kaptak helyet a huszadik század magyar főpapjai, vértanúi és hitvallói. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik Lakitelek szellemiségét formálták az elmúlt évtizedekben. Hangsúlyozta: az egykori avar települést benépesítőknek emléket állító ősök sírja körül pedig már formálódik a magyarokkal rokon népek panteonja. Olyan személyiségek szobrai kapnak itt helyet, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár a helyét a világban. Az első szobor Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő mellszobra volt. A lovarda, a jurtatábor és az ősök sírja által határolt terület sajátos környezetet teremt a Manasz énekmondójának is – tette hozzá.
Szüjmönkul Csokmarov: Szajakbaj Karalajev / festmény – kaktus.media
Szultan Raev, az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy főtitkára arról beszélt, hogy a szoboravató ünnepség a magyarság és a több ezer kilométerre élő kirgiz nép közös gyökereit, történelmét és sorsát idézi fel. Hangsúlyozta: a két nemzet gyökerei nem szakadnak szét, egy napon újra egyesítik a népeiket. A szobrot történelmi emlékműnek nevezte, amely a magyarok tiszteletének jelképe a kirgiz nép felé.
Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a magyaroknak nagyobbat dobban a szívük, amikor egy olyan történetet hallanak a lovas nomád világról, mint a Manasz, amely az összefogás, a hazatalálás és a haza megtartásáról szól. Az igazgató szerint a kirgiz hőseposz olyan ablakot nyit a lovas nomád világra, amely a régészeti leleteknél sokkal élőbb, a történeti forrásoknál sokkal igazabb, hiszen ezt maguknak írták, hagyományozták, évezreden keresztül megőrizve azt a tudást, ami alapja a kirgiz nép bölcsességének és értékrendjének. Ezt a lovas nomád világot tekintik a magyarok is eredetük gyökérrendszerének, innen származik a kirgiz és a magyar nép is – tette hozzá.
Szajakbaj Karalajev bronz mellszobrát Lantos Györgyi szobrászművész készítette el. A kirgiz hagyományban a Manasz című eposztrilógia foglalja el a fő helyet. Az eposzokat előadó énekeseket manasz-énekesnek, kirgiz nyelven manaszcsinak nevezik. Szajakbaj Karalajev 1894-ben az Issyk-Kul régióban született. Kiváló memóriája volt, és jól ismerte a kirgiz nemzeti folklórt. Kirgiz folkloristák 1935 és 1937 között jegyezték le tőle saját Manasz-trilógia variánsát, melyeket ő további epizódokkal egészített ki. Ez hússzor több mint az ógörög Iliász és az Odüsszeia. Ezért nevezték Szajakbájt a közép-ázsiai nomád világ Homéroszának.
kurultaj.hu / MTI