Múzeumtörténeti szempontból is egyedülálló, a délvidéken élő magyarság számára egyenesen történelmi jelentőségű kiállítás valósult meg a délbácskai, Óbecsei Városi Múzeum (Vajdaság tartomány, Szerbia) szervezésében, a Magyar Turán Alapítvány társszervezésében.

Raško Ramadanski vezető régész rendezésében, most először nyílt nagyobb szabású, a magyar honfoglalás korát bemutató kiállítás a Délvidéken, és egyáltalán Szerbiában. A kiállításon megtekinthető egy honfoglalás-kori nő antropológiai arcrekonstrukciója, a régióból előkerült honfoglalás-kori veretek, lószerszámok és kerámiák, valamint a Magyar Turán Alapítvány, régészeti leletek alapján készített rekonstrukciói (veretes öv, tarsoly, szablya, nyíltegez, készenléti íj tegez). A tárlatot – tablókra nyomtatott – képekkel és térképekkel illusztrált tematikus szakmai leírások magyarázzák és egészítik ki.

A jugoszláviai kultúrpolitika következtében évtizedekig nemkívánatos téma volt a magyarság történelmének reális bemutatása, különösen érvényes volt ez a korai magyar történelemre, a magyar honfoglalás korszakára. A leletek legtöbbször nem lettek szakszerűen megmentve, beleltározva, illetve gyakran más korszakokba datálták a honfoglalás-kori magyar leleteket. A magyar kulturális hagyaték e legkorábbi Kárpát-medencei elemeit, és az ahhoz kapcsolódó szakmai leírásokat ezért még soha nem láthatta a közönség egy tematikus szakmai kiállításban Szerbiában.

A kiállítás egyik különlegessége a Péterrévén (Bačko Petrovo Selo) 2003-ban feltárt honfoglalás kori női sír leletanyaga, mely egyértelműen a magyar honfoglalás korszakának jellegzetes régészeti hagyatékába tartozik. A kiállításon látható (üvegvitrinben) a jó állapotban megmaradt női csontváz, amely a régió leletegyütteseit most vizsgáló szerbiai régész Raško Ramadanski és Bíró András Zsolt magyar antropológus (a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója) közötti jó szakmai kapcsolat révén, antropológiai vizsgálatra a Magyar Természettudományi Múzeumba került. A klasszikus antropológiai  és biometriai vizsgálatokat követően, az eredeti  koponya alapján, egy 3D modell felhasználásával Gábor Emese, a Magyar Természettudományi Múzeum szobrász-preparátor munkatársa elkészítette a (25-30 éves korában elhunyt) fiatal felnőtt nő, antropológiai arcrekonstrukcióját. A kiállítási anyagot a Magyar Turán Alapítvány által rendelkezésre bocsátott, a honfoglalás kor legszebb magyar tárgyainak rekonstrukciói teszik még gazdagabbá.

A megnyitó

Az esemény pénteki megnyitóját rendkívülien nagy érdeklődés övezte, a résztvevőkkel zsúfolásig megtelt a múzeum. Köszöntő beszédet mondott Tojzán Ákos házigazda az Óbecsei Városi Múzeum igazgatója, Bíró András Zsolt antropológus a Magyar Turán Alapítvány elnöke, és Raško Ramadanski régész, a kiállítás kurátora. A megnyitón jelen volt Kiss Igor, Óbecse község képviselő testületének elnöke, aki egyben a Vajdasági Magyar Szövetség Óbecsei helyi szervezetének is az elnöke. A nagyszámú érdeklődő mellett nagy számban voltak jelen a szerbiai tudományos élet személyiségei, valamint a helyi magyar közösség képviselői. Számos iskola és múzeum igazgatója megtisztelte jelenlétével az eseményt, többek között Mihálylovity Anikó a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója, Korenchy László a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének alelnöke, Aleksandar Uzelac történész, a belgrádi Történeti Intézet tudományos főmunkatársa, továbbá számos történész, régész, helytörténet kutató és tanár.

Tojzán Ákos igazgató, köszöntőjében megköszönte, valamint méltatta a Magyar-Turán Alapítvány és a múzeum között kialakult, széleskörű szakmai együttműködést, az ennek eredményeképpen létrejött, magas színvonalú szakmai programot és példaértékű kiállítást.

A megnyitón elhangzott köszöntőjében Bíró András Zsolt antropológus kiemelte, a tudományos kutatások új eredményeinek bemutatása és az egyre reálisabb, szakmai alapokon kidolgozott őstörténeti modellek nem csak a szakembereknek fontosak, hanem alapvető szerepük van az oktatásban, a kulturális élet minden területén, a nemzeti öntudat egészséges kialakításában, és ezen belül, különös tekintettel a határon túli, magyarlakta vidékek kulturális önazonosságának megőrzésében. Őseink története, valamint sajátos és páratlanul gazdag kulturális hagyatéka, a délvidék kincse is, valamint nemzetünk közös büszkesége. Ennek a történelmi korszaknak és kulturális hagyatéknak az ismerete, nemzetiségtől függetlenül is, csak segítheti a kölcsönös elfogadást és tiszteletet.

Gábor Emese szobrászművész, rekonstruktőr a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, megköszönte a lehetőséget, hogy részese lehet ennek a szakmai együttműködésen alapuló különleges projektnek, amelyet egy küldetésnek is érez a megtiszteltetés mellett. Néhány szóban elmondta az antropológiai arcrekonstrukció készítés vázlatos elemeit, majd kiemelte, hogy különleges érzés „arcot adni” egy egykor itt őseink közösségében élt, fiatal hölgynek. Egy különleges és egyben szép arc jelent meg a munka során, amely egy tekintet a múltból, egy szimbolikus üzenet őseink világából.

Raško Ramadanski vezető régész, a kiállítás rendezője, beszédében kifejtette, hogy a kiállítás létrejötte egy olyan közös munka eredménye, amire még nem volt példa. Szerbia jelenlegi területén, először van lehetősége a nagyközönségnek bepillantani a magyar honfoglalás-korának világába, a magyarság anyagi kultúrájának e korhoz tartozó tárgyai, és azok csodálatos rekonstrukciói révén. Magyar és szerb szakemberek és a helyi hagyományőrző közösség együttműködésével valósították meg ezt az úttörő kiállítást, mely reményeik szerint a jövőben folytatódni fog, és mindez egy közös út sikeres kezdete.

Szakmai előadás és hagyományőrző programok

A szombati napon a hagyományőrző programokkal folytatódott a rendezvény. A honfoglalás-kori íjakról és az íjkészítés korabeli módjáról, a délvidéki Kókity Attila és Mamuzsity Mihály tartottak interaktív előadást, valamint különleges íj rekonstrukciókat is bemutattak. A Magyar Turán Szövetség tag csapatai, a Délvidéki Turán Link Lajos vezetésével és a Csongrádi Turán Karádi Attila vezetésével, valamint a Tolnai Turán, Nagy László vezetésével és Nagy László – Bagoly, közreműködésével, Fehér József sport szakvezető koordinálásával tartottak látványos harci bemutatót. A kiállító jurtában és előterében honfoglalás kori viseletekről, fegyverekről szóló bemutatók mellett a berendezett nomád jurtában a közönség is kézbe vehette a különleges dísztárgyakat, fegyvereket.. Az egész napos eső ellenére folyamatosan érkeztek, új és új látogatók. Családok, iskolai csoportok voltak kíváncsiak a Turán Szövetség tagjainak bemutatójára, akik a korabeli fegyverekkel vívott összecsapásokkal tették élővé a hagyományt.

A szombati nap fő programja Bíró András Zsolt, a népvándorlás korának nemzetközileg elismert antropológus kutatója, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, tartott vetített képekkel illusztrált szakmai előadást. Az érdeklődők számára ezúttal kicsinek bizonyult a múzeum kiállítóterme. Az ismert kutató és a téma érdekessége miatt, rengeteg látogató érkezett, így a száz ülőhely mellett, sokaknak csak állóhely jutott.

A honfoglaló magyarság a természettudományos kutatások tükrében című előadásában szemléletesen érzékeltette a modern természettudományos kutatások alapján felrajzolható képet a magyarság vándorlásával és kialakulásával kapcsolatban. Az antropológiai és populációgenetikai adatok értelmezésén túl, betekintést kaphattunk a történeti források adataiba, valamint a közép-ázsiai országok tudományos intézeteivel közösen létrehozott adatbázisok alapján készített elemzésekbe is. Az összetett kutatási eredmények hétköznapi nyelvezetben is elmondott összegzései révén, a szakemberek mellett a nagyközönség is képet kaphatott az eurázsiai sztyepp övezet, ősi népességeinek antropológiai és genetikai jellegeiről, valamint a honfoglalás-kori magyarság távoli, Közép és Belső Ázsiába is elvezető genetikai, embertani kapcsolatairól. Az előadás kultúrtörténeti kitekintései pedig egységes keretbe foglalta az ősi magyarság tárgyi kultúráját, hit és mondavilágát, embertani jellegzetességeit, a Kárpát-medence népességtörténetét a kiállításon bemutatott tárgyakkal, csontanyaggal, és az antropológiai rekonstrukcióval.

A tárlat április végéig lesz látható az Óbecsei Városi Múzeumban.