A Magyar Turán Alapítvány képviselői  koszorút helyeztek el a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen, a Postaréten álló Székely Vértanúk Emlékművénél.

A mostani különleges rendelkezések miatt (járványhelyzet) elmaradtak mind Magyarországon, mind Erdélyben a nagyobb rendezvények. A Magyar Turán Alapítvány ebben a helyzetben is fontosnak tartja a nemzeti emléknapok megtartását, ezért – szűkebb körben – koszorúzáson vettünk részt Marosvásárhelyen.

A Magyar Turán Alapítvány koszorújának elhelyezése a marosvásárhelyi székely emlékműnél

A Székely Vértanúk Emlékművénél koszorút helyezett el a Magyar Turán Szövetség Maros-megyei tagja Szabó Árpád és Sengel Ferenc újságíró, a vendéglátónk a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs részvételével. Az emlékmű a 1854-ben kivégzett Habsburg ellenes felkelés székely vértanúinak állít emléket.

Sengel Ferenc újságíró, Szabó Árpád a Magyar Turán Szövetség Maros megyei képviselője, Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke

A Székely Szabadság Napja a Március 10. a Makk József tüzérezredes által szervezett erdélyi felkelés megtorlásának napja. Az felkelés tervét 1851-ben Kossuth Lajossal együtt Törökországban dolgozták ki. A felkelés célja egész Magyarország függetlenségének elérése, a terv szerint néhány ezer fős fegyveres csoport (12 központból) folyamatosan zaklatja a Habsburg szerveket, majd a közigazgatás átvétele után egy új magyar kormány állhatott volna fel. A legkomolyabban a Kárpátok bércei között, székely területeken indult meg a lázadó magyar katonaság felállítása. Sajnálatos módon a mozgalomba beépült osztrák kém lebuktatta a szerveződést, így a letartóztatások már 1851 decemberében elindultak. 1852-ben már 60 felkelőt tartóztattak le, majd a perek lezárulta után a fővezéreket kivégezték Marosvásárhelyen, 1854. március 10-én, és Sepsiszentgyörgyön április 29-én. A Székely Vértanúk Emlékművét 1875-ben avatták fel, és ettől az időponttól kezdve ünneplik itt a március 15-i megemlékezéseket, majd a 2012-től a Székely Szabadság Napját.