Magas rangú érdemrendet kapott Bíró András Zsolt a türkmén államelnöktől. A kitüntetés kapcsán szeretnénk dióhéjban szólni Türkmenisztánról, mely országgal már évek óta jó kapcsolatokat alakított ki a Magyar Turán Alapítvány. A Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés ünnepére rendszeresen ellátogatnak türkmén vendégek. A 2018-as Kurultajra is nagyszámú türkmén delegációt, előadóművészeket várunk.

Érdemrendet kapott Türkmenisztánban Bíró András Zsolt antropológus kutató, a Magyar Turán Alapítvány elnöke, aki egyben a legnagyobb magyar hagyományőrző ünnepség a Kurultáj főszervezője. A kitüntetést maga Gurbanguly Berdimukhamedov türkmén államelnök adta át a magyar kutatónak a nagyszabású ”Türkmén lovak Ünnepe” elnevezésű nemzetközi fórumon. A magyar antropológus 8 éve tagja a türkmenisztáni székhelyű Nemzetközi Ahal-teke Szövetségnek, a kitüntetést a türkmén lovas hagyományok, a türkmén kultúra megőrzéséért és színvonalas, méltó bemutatásáért kapta. A magyar kutató az antropológiai és genetikai kutatások mellett az ahal-teke lófajta eredetének kutatásával, a sztyeppei lovas nomád civilizációban játszott jelentős szerepének bemutatásával, a lovassportban és hagyományőrzésben való használhatóságának megismertetésével is foglalkozik.

A mai ahal-teke lófajta őse jelentős szerepet játszott a ősmagyarság (a magyar törzsszövetség) lóállományának kialakításában is. Ezáltal ez is egy fontos történelmi kapocs (a genetikai és egyéb kulturális, néprajzi hasonlóságok mellett) a magyar és türkmén nép történetében. A viszonylag zárt Türkmenisztánban kevesen vesznek részt nemzetközi civil programokban, azonban az évek során a Magyar Turán Alapítvány által több együttműködés is megvalósult Magyarország és Türkmenisztán között, valamint a türkmének nagy létszámú hivatalos küldöttséggel vesznek rész a magyarországi Kurultájokon 2010 óta. A kitüntetés jelentőségét jelzi, hogy Türkmenisztánban igen ritkán ér ilyen jelentős megtiszteltetés külföldi személyt.

Türkmének

A mai népesség döntő többségét adó türkmének (összlakosság 83%-a) az oguz törzsszövetségből kiváló török törzsek leszármazottja. Főbb törzseik a Teke (Ahal tartomány) , a Jomut (Balkán régió), az Erszari.(Amu-darja völgye). A harcias és nagy létszámú török törzsek több birodalmat és kánságot is létrehoztak ezeken a vidékeken. A 11.században itt (Merv környéke) emelkedik fel a  Szeldzsuk birodalom. Innen kiindulva hódítják meg Iránt, a mai Afganisztán területét, nyugaton pedig a Kaukázusig és Anatóliáig terjed a hatalmuk.

Ma is számos türkmén él Iránban (kb. 3 millió) Irakban (1,5 millió) Afganisztánban (1 millió). Az egész török világban talán a türkmének őrizték meg leginkább a lovasnomád hagyományokat és a hagyományos törzsi rendszer bizonyos elemeit. A régiónként változatos csodálatos türkmén viseletben még ma is sokan járnak (főleg az asszonyok). Mai napig vannak még sátrakkal (kara-őy) vándorló nomádok (igaz elég csekély számmal) a Kara-kum sivatag peremén (türkménül: Gara gum) és a Köpet dag magas völgyeiben. Sajátosan gyönyörű és ősi mintákat őriz a türkmén szőnyegszövés. A nemzeti zászló függőleges vörös sávjában az öt türkmén tartomány (welayat) jellegzetes szőnyeg mintázata van ábrázolva.

Türkmenisztán

A közép-ázsiai régió nyugati részén, a Kaszpi–tenger valamint az Amu-darja völgye között húzódó nagy, főleg sivatagos (Kara-kum) és félsivatagos (Turáni mélyföld) sztyepp vidéken elhelyezkedő 488 100 km területű ország 1991 októberében vált újra függetlené. Délen a 3000 méterig emelkedő Köpet-dag hegység hatalmas vonulatai választják el Irántól. Ma Türkmenisztán egy közepes méretű, gyorsan fejlődő köztársaság, amelynek gazdasági motorja a területén rendelkezésre álló hatalmas és jó minőségű energiahordozó. Kőolajból jelentős tartalékai vannak de földgázból különösen nagy mennyiség ál rendelkezésére, ez adja az ország  exportjának jelentős részét. Ez tette lehetővé a nagy beruházások megvalósítását valamint egy csodálatos, modern de mégis stílusos és a hagyományos közép ázsiai vonásokat is megmutató főváros kiépítését. A száraz éghajlat miatt a mezőgazdasági termelés csak másodrangú, azonban messze földön híresek a mézédes türkmén gyümölcsök és kiemelkedő a gyapottermelés is. Jelentős a kecske, a juh , a ló és a teveállomány.

Türkmenisztán a legtöbb területen önellátásra törekszik és csak a legszükségesebb árukat importálja. Egyre erősebben áll ki a régiós együttműködés mentén (különösen a rokoni Üzbegisztánnal, ahol a régi elnök Islam Karimov halála után a nyitottabb és reform politikát folytató Shavkat Mirzijojev került hatalomra) ellensúlyozva a nagyhatalmak befolyását. Erőteljes orosz agitálás ellenére sem lépett be az oroszok által létrehozott vámuniós övezetbe és a gázexport stratégiáját sem hajlandó Oroszország érdekei szerint tervezni. Az országot 2006 óta, erős kézzel vezeti, a lakosság körében nagyon népszerű elnök, Gurbanguly Berdimukhamedov aki nemzetközi viszonylatban is saját utas politikát folytat. Kormányzása alatt stabil maradt az ország és viszonylag jó gazdasági mutatókat értek el.

Türkmén lovak – magyar történeti párhuzamok

A világ egyik legősibb és egyben legszebb, legnemesebb lovai közé tartozik a türkmén ló, amelyet Ahal-teke néven törzskönyveztek fajtaként. Nevének eredete az Ahal oázisban élő teke törzsre utal, amely ősi idők óta tenyészti a lófajtát. Az ahal teke lovak gyorsak, robbanékonyak és kitartóak, valamint kiválóan ugranak, így nagyon komoly sportértékük van a díjugrató versenyeken. A magyar honfoglalás korából származó lovak csontjaiból kivont DNS-vizsgálatai alapján pedig az derült ki, hogy az ősi magyar lovak legközelebbi mai rokonai az ahal –teke lovak. Ez a csodálatos ősi ló nagy becsben van tartva, még az ország címerében is ez szerepel. Számtalan versenyt, lovasnapot és felvonulást tartanak e gyönyörű paripa tiszteletére. Önálló türkmén ló minisztérium van a fővárosban, a Türkmén Lovak Minisztériuma (Türkmen Atlary).

Türkmén Lovak Napja Asgabatban. Tradicionálisan feldíszített ahal-teke ló a pontozó zsűri előtt.

A mai magyarság genetikai vizsgálatai (adatbázis gyűjtések) révén kimutatható hogy számos hasonlóság (összefüggés) van a magyar és a türkmén populációk között. Különösen az Aral-vidéki (Dasoguz tartomány) törzsei és Kaszpi vidéki (Balkán tartomány) jomut törzs mutatnak jelentős hasonlóságot a magyar adatokkal.  A néprajzi vonatkozásban és a népzenében is jelentős hasonlóság mutatkozik. A jomut törzsek népzenéjében teljes dallam megfelelések vannak a magyar népzenével.  A türkmének második legnagyobb törzse a kaszpi-vidéken élő jomutok, akiket a turkológusok egy része, a baskír yurmati törzzsel együtt (amely eredetileg szintén a Kaszpi-Aral vidékről vándorolt a Dél-Urál térségébe, a mai Baskíriába) a honfoglaló magyarság Gyarmat-törzsének nevével hoz összefüggésbe.

Türkmén Lovak Napja, ahol Bíró András Zsolt a pontozóbizottság tagja volt – türkmén akszakálokkal (tisztelt idős elöljárókkal a „fehérszakálokkal”)

Türkmenisztánban már évek óta kiváló kapcsolatokat alakított ki a Magyar Turán Alapítvány. 2010-óta több kulturális eseményre is meghívták az alapítványunk képviselőit a közép-ázsiai országba, és magyarországi Kurultajokon is képviselték hazájukat türkmén művészek, tudósok. A kitűnő együttműködésnek köszönhetően a 2018-es Nagy-Kurultájra (Magyar Törzsi Gyűlés) jelentős türkmén delegáció érkezik. A kulturális és a rokonsági kapcsolatok ápolása mellett a két ország együttműködése stratégiai érdek is.

Türkmén tánccsoport a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen