Az elmúlt héten Adana polgármesteri hivatala díszvendégnek hívta meg a Magyar Turán Alapítvány képviselőit a városban és annak környékén zajló nagyszabású yörük (nomád török népcsoport, magyar átírásban – jörük) hagyományőrző ünnepségre. A Bíró András Zsolt (antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke) által vezetett hét tagú magyar küldöttség részt vett a jörükök díszes, ünnepélyes felvonulásán, valamint tradicionális harci bemutatót is rendezett.

Az ünnepség előestéjén Bíró András Zsolt tudományos előadást tartott az adanai Cukurova Egyetemen. Majd másnap a Turán Szövetség csapata a nemzeti lobogónkkal a díszmenet élén vonult fel a jörük vezetőkkel és Hüseyn Sözlű polgármester úrral együtt.

A jörükök évenkénti nagy felvonulása mára már egy díszes, zenés fesztivállá nőtte ki magát, eredetileg a nomádok nyári szállására – a Toros-hegyvidéki magas legelőkre – vonulásának az ünnepe. Ezt az ünnepséget a délkelet-törökországi régió több városában is megtartják, de a legnagyobb méretű rendezvénynek (ahol minden jörük szervezet képviselteti magát) Adana városa ad otthont.

A nagyjából 2 millió lakosú Adana, Törökország negyedik legnagyobb városa. Kulturális és kereskedelmi központ, jelentős egyetemmel és szerte ágazó feldolgozó iparral rendelkezik. A város és környéke a törökországi citrus (narancs, citrom, mandarin) és dohánytermesztésének a legjelentősebb centruma, és Antalya városával együtt, a törökországi jörükök egyik legfontosabb központja is. Adanát közel 20 éve rendkívül sikeresen és népszerűen irányítja Hüseyin Sözlű polgármester (MHP- Nemzeti konzervatív párt-  Milliyetçi Hareket Partisi) aki a nemzeti tradíciók megőrzésére is nagy figyelmet szentel, valamint a rokon nemzetekkel való kapcsolatok ápolásának is az egyik vezéralakja. A polgármester a török politikai élet egyik legmeghatározóbb szereplője. Kitüntető figyelemmel, saját irodájában fogadta a magyar küldöttséget május 4-én, majd május 5-én a magyar hagyományőrzőkkel együtt vonult az Atatürk térről az öreg kőhíd irányába, a Seyhan–folyó partján lévő hatalmas parkba. A parkban felállított színpad előtt lovas és gyalogos harci bemutatókat, zenei és táncos programokat tartottak. A Magyar Turán Alapítvány kiváló felvidéki íjászai, Kopecsni Gábor és Vermes Balázs tartottak íjász és ostor bemutatót, majd Nagy László és Karádi Attila hagyományőrzők tartottak nomád szablyavívásból nagy sikerű bemutatót. A magyar műsorhoz Sólyomfi Nagy Zoltán táltos szolgáltatott szép zenei kíséretet.

Május 6-án Adanától 15km-re, a Toros hegység lábainál folytatódott az ünnepségsorozat, a Yörük Ormani (Jörükök erdeje). A gyönyörű erdőfoltokkal tarkított fennsíkon a jörük szervezetek állítottak hagyományos, fekete kecskeszőrből készített sátrakat, a családok százai pedig táborozni, sütni –főzni érkeztek a helyszínre. A nagy tisztáson felállított színpadról a város és a megye vezetősége köszöntötte az ünneplőket, majd Hüseyin Sözlű polgármester mondott nyitó beszédet és a színpadra hívta a Magyar Turán Alapítvány elnökét Bíró András Zsoltot aki elmondta üdvözlő díszbeszédét, kitérve a magyar–jörük történeti és kulturális összefüggésekre, valamint ünnepélyesen meghívta a jörük vezetőket az idei augusztusi, jubileumi magyarországi Kurultájra. A jörük türkmén vezetők pedig a színpadon adták át a Kurultáj főszervezőjének a ”tiszteletbeli jörük vezető” megtisztelő címet.

A díszbeszédek után a Gagaúziából (Moldovai Köztársaság) érkezett néptánc csoport adott műsort, majd a magyar hadibemutató következett, nomád viseletben, bőrpáncélban, nomád fegyverekkel (Kopecsni Gábor, Nagy László, Vermes Balázs, Karádi Attila). A magyar bemutatót rendkívüli tapsvihar, lelkesedés és éltető bekiabálások özöne kísérte.

Este a városközpontban elhelyezkedő jörük türkmén szövetség irodaházában együttműködési szövetséget írt alá a Magyar Turán Alapítvány elnöke és Erdinc Tuncbilek az alapítvány törökországi képviselője a Jörük Türkmén Szövetséggel (Yörük Türkmen Federasyonu). A jörük szövetség több mint negyven szervezetet képvisel.

A Kurultáj és a Magyar Turán Alapítvány évek óta együttműködik a jörük szervezetekkel és az adanai önkormányzattal, most azonban egy magasabb, hivatalos szintre emelkedett az összefogás.

Yörükök (jörükök)

A ”yörük” elnevezés a yörümek szóból (jönni- járni) származik, amely a nomád életmódra utal. A jörükök Törökország utolsó nomádjai. Sajnos a folyamatos életmód váltás következményeként ma már csak elenyészően kevés valódi nomád maradt közülük is. Ennek ellenére Dél– és Közép Törökországban (a Toros-hegyvidéken, valamint a Toros északi oldalának előterében és a hegyvidéktől délre, a tengerparti övezetben) sok helyen megőrizték a jörük hagyományokat (főleg Antalya és Adana között). Ez a közösség több törzsből áll, akik az évszázadok során viszonylag kevésbé keveredtek a letelepedett lakossággal, így kisebb náluk az arab, görög, és kurd hatás. Sajátos kultúrájuk sok párhuzamot mutat a közép-ázsiai törökség bizonyos elemeivel, valamint genetikailag és antropológiailag is több hasonlóság mutatható ki a magyarok és a jörükök egyes csoportjai között.

Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtő útja során felkereste a jörükök által lakott vidékeket is, és számos dallamot, népdalt gyűjtött. A magyar és a régi török népzene között fennálló, jól kimutatható, általános hasonlóság mellett, a jörük népzenével kapcsolatban még erősebb összefüggést talált a híres magyar zenekutató. A jörükök körében végzett gyűjtések feldolgozása kapcsán, egyik mondatában így fogalmaz Bartók: ”a dallamtípusok szerkezete meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamok ereszkedő szerkezetével”. Anatóliában sajátosak a jörükök, kecskeszőrből készített, fekete sátrai is, valamint a jörük szőnyegek jellegzetes (tamgákat is ábrázoló) ősi motívumvilága.

A Magyar Turán Alapítvány által tovább szélesített együttműködés jegyében a 2018. évi augusztusi magyarországi Kurultájra külön jörük delegáció is érkezik, valamint megcsodálhatjuk a felállított jörük sátrakat is, bennük a sajátos szőnyegeikkel.