A harmadik Ősök Napjára kilátogató vendégek különleges kiállítás-együttest tekinthettek meg. A világ legnagyobb szétszedhető jurtájában, az Atilla Sátrában a hun tárlat mellett megcsodálhatták az „Ősök Arcképcsarnoka” elnevezésű antropológiai kiállítást, melyben testközelből nézhették meg a Kárpát-medencébe érkezett lovasnomád népek koponya leleteiből készült plasztikus arcrekonstrukciókat, és az azokról készült festményeket. Atilla Sátra mellett, pedig az Ősök Sátrai óriásjurtákban megtekinthették a keleti sztyeppékről a Kárpát-medencébe eljutó, majd itt letelepedett lovas-nomád népek örökségét. A tárlatokon kiállításra kerültek a szkíta, szarmata, avar, hun és a honfoglaló magyar nép régészeti és antropológiai leletei.
Az Ősök Arcképcsarnoka kiállítás az Atilla Sátrában
Besenyő harcos arcrekonstrukciója, teljesen begyógyult sebászi koponyalékelés nyomával Kajdacs-Rókadomb lelőhelyről (Tolna megye). /Kustár Ágnes MTM Embertani Tár, Arcrekonstrukciós Műhely/
Festmény a besenyő harcosról /Kertai Zalán/
Előkelő honfoglaló magyar nő arcrekonstrukciója Karos-Eperjesszög lelőhelyről. /Skultéty Gyula Antropologisches Forschungsinstitut Aesch, Svájc/
Festmény a honfoglaláskori előkelő magyar nőről
Torzított koponyájú fiatal hun harcos (balra) és egy avar vezér arcrekonstrukciója
A hun vezéri páncél mellett Kertai Zalán a „Hunok Bejövetele” félpanoráma kép részlete látható
A honfoglaló magyar kiállítás egyik vitrinje
Jelképes koponyalékelések honfoglalás kori magyar koponyákon
Honfoglalás-kori magyar veretes díszítések
Részlet az avar és a magyar kiállítójurta tárlóiból
Avar veretes övdíszítés
Honfoglalás kori magyar emlékek között láthattuk Bene vitéz turanid típusú koponyáját
Szarmata kori tárló