A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány évek óta következetes munkát végez a Kárpát–medencei magyarság felemelése és összefogása érdekében. Tevékenységünk kiterjed a magyar őstörténet kutatásának számos területére a valós magyar történelem bemutatására. Az alapítvány számos hagyományőrző és kulturális rendezvényt, konferenciát, kiállítást és előadás sorozatot szervez szerte a Kárpát Hazában.
Március idusán emlékezünk a győztes forradalomra, és a korszak Európájában leghosszabb ideig kitartó fényes haditetteket felvonultató fegyveres küzdelemre: a Magyar Szabadságharcra. A magyar nemzet – nem először és nem is utoljára – erőteljesen megmutatta a világnak, hogy mennyire ragaszkodik a szabadság eszméjéhez. A magyar nép erejét jól példázza, hogy szabadságért indított harcot csak két nagyhatalom […]
Sok néprajzos, történész kutatónkat, – a magyar emberek nagy részét is – élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehetett a kereszténységet megelőző évszázadokban, (évezredekben) eleink vallása. A mai magyar köznyelvben a „táltoshitnek” nevezett ősvallás leginkább a Tengrizmussal keveredett ősi sámánisztikus vallás lehetett. A sámánizmus egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója Diószegi Vilmos volt, aki a magyar ősi hitrendszert […]
Máig ható szégyenfoltja a magyar társadalmi életnek a 2004. december 5-én megtörtént népszavazás, ahol a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról kiírt szavazás eredménytelenül zárult. Az akkori kormánypártok élükön Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel mindent megtettek, hogy a népszavazás kudarcba fulladjon. Komoly anyagi forrásokat, médiafölényüket hasznosítva a baloldali kormánypártok brutális nemzetellenes kampányt folytattak, melyben arra szólították fel a polgárokat, […]
Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét. 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői elutasították az akkor 2,5 milliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy ötmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, […]
1919. november 16-án vonult be Horthy Miklós Budapestre, az embertelen és magyarellenes proletárdiktatúra központi városába. Sokan nem tudják, hogy Horthy bevonulását szándékosan időzítették erre a napra, mert egy évvel korábban a nemzetvesztő Károlyi kormány ezen a napon kiáltotta ki a (nép)köztársaságot. A Nemzeti Hadsereg főparancsnokának bevonulása szimbolikus volt, hiszen a város erre az időpontra már […]
1923. október 29-én a Mustafa Kemal Atatürk vezette nemzeti erők kikiáltották a köztársaságot, miután sikerült revíziót kiharcolni a sevresi békediktátummal („török Trianon”, 1920) szemben. A centenáriumi ünnepnap alkalmából a Magyar – Turán Alapítvány sok sikert, boldog jövőt, békét és stabilitást kíván a testvéri török nemzetnek! Alapítványunk több mint egy évtized óta kiváló együttműködést ápol a […]
Mi magyarok a világ szemében a szabadság gyermekei vagyunk, még reménytelennek tűnő helyzetekben is szembeszállunk a nagyságrendekkel erősebb ellenféllel is. Mára a 56-os hősök megnyugodva tekinthetnek le ránk az Égből, hazánk egy független egyre erősödő ország lett. Azonban a viharfelhők ismét gyülekezni kezdenek szerte a világban. Elszomorító az aktuális kép, amikor magyar katonák harcolnak az […]
Géza fejedelem (945-997) és fia I. István (975-1038) kortársa. Egy (szinte bizonyosan) magyar kalandozó, aki messzebb jutott minden más ázsiai-, vagy európai útkeresőnél. A maga idején semmiféle szerepet nem játszott a magyarság történetében. Őskrónikáink sem tesznek egyetlen szónyi említést sem róla. Mégis ő az államalapítás korának egyik legtitokzatosabb, a legendák csillagfényéig emelkedett magyar hőse. Ő […]
A türk-, tatár kulturális rendezvény alkalmával érdemes kicsit jobban megismerni Dobrudzsa történelmét, amely Kis-szkíta néven lett római birtok, majd a lovasnomád népek területe lett – a hunok, besenyők, majd bolgárok államához tartozott az Oszmán hódításig. A térség a 19. század végén került az akkor megalakuló román államhoz, majd a balkáni háborúk során Dél-Dobrudzsát is megkapta a frissen létrejött fiatal állam, Románia.