A révbérpusztai hagyományőrző rendezvények kiváló családi programnak ígérkeznek a hosszú hétvégére. Lovasversenyek, lovas és harci bemutatók, íjász versenyek, kirakodóvásár, kézművesek, igazi magyaros ízek várják a vendégeket. Kiemelt programajánlatunk a szombati napon a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport íjászainak toborzó napja, melyen íjász ügyességi megmérettetések és csikós-bemutatók lesznek. Vasárnap az egész napos kirakodó- és kézműves vásár mellett folyamatos íjászprogramokat tartanak. Délután 13 órakor Bíró András Zsolt előadása – beszámolója lesz hallható. 14:30 –tól Turáni harcosok bemutatója lesz látható a Magyar Turán Szövetség rendezésében. 16 órakor Mónus József világrekorder, világbajnok íjász átlő a Duna túlsó partjára (kb.550 m). Hétfői napon többek között fogathajtó verseny, lovasbemutatók és keleti harcművészeti bemutatók mellett néptáncegyüttesek előadásait tekinthetjük meg.

A belépés ingyenes!

Parkolási díj: 700,- Ft/autó/nap (csak vasárnap és hétfőn)

Részletes program:

XI. Solti Pünkösdi Vigadalom

A rendezvény műsorai:

A rendezvény jelenleg szervezés alatt áll, ezért az alábbiakban olvasható programok  tervezetként vannak feltüntetve. Ez a szervezés folyamán folyamatosan változni, frissülni fog.

2013. május 18. szombat

10:00   A Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport íjászainak toborzó napja

Íjász ügyességi megmérettetések

14:00   Csikós-bemutató

Vasárnap-hétfőn folyamatosan:

Íjászkodás kicsiknek és nagyoknak

Kézműves vásár

Kirakodó vásár

Vidámpark

Tájház őshonos állatokkal

Magyaros ízek az étteremben

Büfé (kemencében sült tejfölös lángos, csikós cipó, grill ételek, hideg italok, fagyi)

2013. május 19. vasárnap

9:00     Csikósverseny

Bor- és pálinkaverseny a Gróf Vécsey Károly Borlovagrend    szervezésében

Szabad tűzön készült ételek főzőversenye

10:00   Megnyitó

Solti Ifjúsági fúvószenekar

10:30   Solti Mazsorett Csoport

11:00   Egress Kiss Lajos Néptáncegyüttes

11:30   Citerazenekar

12:00   Pünkösdi királyválasztás

13:00   Bíró András Zsolt beszámolója (Kurultaj, Magyar – Turán Alapítvány)

14:00   Csikósbemutató

14:30   Turáni harcosok bemutatója (Bíró András Zsolt)

15:00   Történelmi rockoperák és musical-ek

16:00   Mónus József világrekorder, világbajnok íjász átlő a Duna túlsó partjára (kb.550 m)

17:00   Mónus József beszámolója

18:00   Tombola sorsolás (fődíj: racka bárány)

18:30   Magyar nóta

19:00   Divatbemutató Kalocsai mintás ruhákkal az Adry Design szervezésében

20:00   Zacc Együttes funky-folk koncert (a színpadon)

Magyar nóta est (a csárdában)

21:30   Éjszakai tűzvarázs (táncosokkal, tűzzsonglőrökkel, lovasokkal

2013. május 20. hétfő

9:00     „C” kategóriás kettesfogathajtó verseny

Amatőr kettesfogathajtó verseny

11:00   Citerazenekar

11:30   Kunszentmiklós Néptánccsoport

12:00   Jó ebédhez szól a nóta

13:00   Taekwon-do harcművészeti bemutató (Buday SE)

13:30   Bohócok

14:00   Csikósbemutató

14:30   Kecskemét Táncegyüttes

15:00   Hastánc (Ízisz Hastánccsoport)

15:30   Taiji Quan bemutató

A belépés ingyenes!

Parkolási díj: 700,- Ft/autó/nap (csak vasárnap és hétfőn)

Kérjük, támogasson minket adója 1%-val!

A Magyar-Turán Alapítvány egy olyan szervezet, amely a kutató intézetektől függetlenül is működni képes, azok szakembereit összefogja egy közös fórumba a magyar őstörténet kutatás különböző szakterületeiről (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet). A Magyar – Turán alapítvány kutatói mind a Magyar Haza elkötelezettjei, tiszteletben tartják a magyar hagyományt és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak. A Turán- kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság kárpát-medencei történetét kutatja. hanem a magyarság Kárpát-medencén kívüli vándorlását is, nemzetközi együttműködésben a különböző országok (különösen a rokon népek) tudományos intézeteivel, szakembereivel.

Az alapítvány feladatának tekinti a tudományos eredmények megjelenítését a nem szakértő közönség számára is. Az alapítvány segíti a magyar hagyományőrző csoportok kapcsolatfelvételét a rokon népek hasonló szervezeteivel és segíti a közös programok szervezését és lebonyolítását. Alapítványunk szervezi Európa legnagyobb lovasnomád hagyományőrző rendezvényét, a Kurultajt. 2011-ben megrendeztük az első Ősök Napját, és kezdeményeztük egy erről szóló törvény megalkotását. Emellett segítjük és támogatjuk a Kárpát-medence magyar hagyományőrző közösségeit a szellemi és anyagi gyarapodásban a szakmai ismeretek átadásától a felszerelések beszerzéséig.

Ha Ön is szeretne részese lenni munkánknak, kérjük, támogassa a Magyar-Turán Alapítványt adója 1 %-a felajánlásával! Adószámunk: 18265871-1-43

Bankszámla szám:

Budapest Bank 10102086-65899600-01003001 Swift BUDAHUHB

Köszönjük támogatását!

Magyar-Turán Alapítvány
1181 Bp. Havanna u. 4.

Bíró András Zsolt
antropológus, humánbiológus, a kuratórium elnöke

Nyers Csaba
kézműves, hagyományőrző, a kuratórium tagja

Dr Ladvenszky Levente
történész, a kuratórium tagja

]]> http://kurultaj.hu/2013/05/ado-1-tamogassa-alapitvanyunkat/feed/ 0 http://kurultaj.hu/2013/05/magyar-ostortenet-nagyenyeden-es-vajdahunyadon/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=magyar-ostortenet-nagyenyeden-es-vajdahunyadon http://kurultaj.hu/2013/05/magyar-ostortenet-nagyenyeden-es-vajdahunyadon/#comments Sun, 12 May 2013 13:10:00 +0000 birocs http://kurultaj.hu/?p=4616 Különösen fontos előadások lesznek 2013. május 16-án és 17-én Erdélyben, Nagyenyeden és Vajdahunyadon. A Magyar Turán Alapítvány stratégiai feladatának tartja – az elszakított magyar területeken – mind a megmaradás mind pedig a magyar nemzeti közösségek megerősítése szempontjából a magyarság anyanyelvi művelődésének segítését. Kiváltképp érvényes ez Dél-Erdélyre, ahol sajnos ma csak szórvány magyar közösség él. Ezért a magyar történelemmel és őstörténeti kutatásokkal foglalkozó előadások megtartása kiemelt feladat. Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a két városban “Magyar vándorlás és honfoglalás” címmel tart tudományos – ismeretterjesztő előadásokat.

Vajdahunyadi vár

Nagyenyed

Nagyenyed neve az ősi magyar Egyed személynévből származik. Az előadás a patinás erdélyi szellemi központban a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumban lesz. A híres kollégiumot Bethlen Gábor alapította 1622-ben. A kollégiumnak históriája van, többek között Jókai Mór “A nagyenyedi két fűzfa” című regényének eseményei is enyedi környezetben játszódtak. A történet valós történelmi eseményen alapszik. 1704-ben a Rákóczi szabadságharc idején az enyedi kollégista diákok Rabutin császári generális ellen ragadtak fegyvert. A francia származású lovassági tábornok az erdélyi császári haderő parancsnoka volt. Bár a kuruc hadak 1703-ban a bonchidai csatában seregeit csúfosan szétverték, Rabutin nem adta meg magát. A kegyetlen, zsarnoki természetű főtiszt a következő évben az újjászervezett osztrák dragonyos és vértes sereggel ismét támadást indított. 1704 márciusában Nagyszebent gyújtatta fel és a városért áldozta életét 30 fiatal hős kollégista, amikor a rabló – fosztogató osztrák csapatokat megtámadták.

Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium

A keletkutatás szempontjából különösen kiemelendő adat, hogy Kőrösi Csoma Sándor is a nagyhírű kollégiumból indult ázsiai útjára.

A Bethlen Gábor Kollégium 2003-ban a Magyarországért Alapítvány kurátoraitól a legendás hírű nevelőmunkájáért megkapta a rangos “Magyar Örökség” díjat.

Bíró András Zsolt előadása 2013. május 16. csütörtökön 13 órakor kezdődik. A kollégium diákjain és tanárain kívül, minden érdeklődőt szeretettel várunk, az őstörténeti előadás ingyenes és a nagyközönség számára is nyilvános rendezvény lesz!

Vajdahunyad

Vajdahunyadi vár - címercsempe

Vajdahunyad X. századi magyar település. Árpádkori földvára a későbbi vármegyének is nevet adott, ispáni földvár, vármegyeszékhely, majd főesperesség is lett. A Kincses szőlőhegyen bő leletanyagú honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel régészeink. A nagy számú leletanyagból azt olvashatjuk ki, hogy már a X. század elejétől egyfajta szállásközpont lehetett a terület. A mai vár a XIII. században gótikus stílusban épült, majd Zsigmond király adományaként Hunyadi János 1440-ben kezdte meg a családi birtokközpont kiépítését. A “Mátyás loggiában” lakott híres nagy királyunk Hunyadi Mátyás, a váron később Szilágyi Erzsébet, majd Bethlen Gábor is végzett nagyobb átalakításokat.

Bíró András Zsolt előadása 2013. május 17. pénteken 17 órai kezdettel lesz megtartva. Helyszín: Vajdahunyad Magyar Ház (Timotei Cipariu utca 29.)

Hunyadi János

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?pid=1021117

A Solt Révbér-pusztán megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó már hagyománynak számít. A 2013-as ünnepnap a XI. Solti Pünkösdi Vigadalom keretében kerül megrendezésre, többek között a Révbéri Lovascentrum, a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport közreműködésével és a Magyar Turán Alapítvány támogatásával.

Solt Nagyfejedelem

Solt (Zolta) Nagyfejedelem Árpád vezérlő Nagyfejedelmünk legkisebb fia volt. A későbbi krónikák szerint Ő követte a fejedelmi székben Árpádot, miután bátyjai a hazáért vívott harcokban elestek. Legidősebb fivére Levente (Liüntika) az Al-Dunánál a honfoglalást biztosítva esett el. A dicsőséges 907-es pozsonyi csatában, és a csatát követően, pedig Tarhos (Tarhacsi), Üllő (Jelek) és Jutas (Jutocsa) hősi halált halt, majd később maga Árpád is. A krónikások szerint Solt lett a Nagyfejedelem, 40 évig uralkodott 907-től 947-ig. Nagyfejedelemségének tényét néhány történész kétségbe vonja, mindenesetre a magyar hagyományokban Nagyfejedelemként őrizzük emlékét. Ráadásul a későbbi Árpád házi királyaink is az Ő vérvonalából származnak, hiszen fia a harcos és bölcs Taksony biztosan Nagyfejedelem lett, az Taksonynak a fia Géza fejedelem volt, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Fejedelmi központja a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig húzódott.

Solt település, mint hatalmi központ

A rendezvénynek helyszínt adó korábbi fejedelmi központ, a mai Solt város, az egykori Solt-szék  Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is fennmaradt. A fejedelmi központban Géza fejedelem megkezdte a későbbi királyi birtok kiépítését. Solt volt az Árpád korban Fejér megye, Duna – Tisza közötti székhelye. A település külön érdekessége, hogy Soltnál nagy kiterjedésű avar temetőt is találtak 1983-ban.

Solt fejedelem szobra - Solton

A solti Tételhegyet egykor mocsarak vették körül, így jól védhető volt ez a stratégiailag fontos terület, mely kereskedelmi utak központjában helyezkedett el és fontos dunai átkelőhelyként is ismerték. Ezért számos történelmi korszakban is hatalmi központként szolgált. Több régészprofesszorunk szerint Solt – Tételhegy kora avar korban kagáni székhely lehetett. Természetesen a honfoglalás korszakából is szép leletek kerültek elő a Tételhegyről. A kutatókat máig foglalkoztató kérdés, a korai Árpád kori uralmi központjának meghatározása, a kalocsai érsekség, illetve Fejér megye és Solt székének kialakulása.

Árpád nagyfejedelem a magyar sereg élén

Hagyományőrzés

A helyi hagyományőrzők kezdeményezésére kerül megrendezésre a ötszörös világrekorder – hajdúnánási íjász – Mónus József rekordkísérlete. Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport nemrég alakult, és komoly megtiszteltetésnek vették, hogy Mónus József 2012. decemberében elfogadta a meghívást az íjászversenyükre, ekkor született meg a Duna átlövési rekordkísérlet ötlete.

A rendezők azt szeretnénk elérni, hogy a Magyarság megismerje és átérezze dicső múltját, hogy tisztábban lássa saját történelmét, hogy büszke legyen őseire, és ezt a szellemiséget örökítse át utódaira. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy jöjjön el Soltra, és érezze jól magát a rendezvényen, és újra találjanak egymásra Nemzettársaink!

Mónus József világrekorder íjász

A rendezvényről nemsokára további részleteket közlünk!

A Magyar-Turán Alapítvány egy olyan szervezet, amely a kutató intézetektől függetlenül is működni képes, azok szakembereit összefogja egy közös fórumba a magyar őstörténet kutatás különböző szakterületeiről (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet). A Magyar – Turán alapítvány kutatói mind a Magyar Haza elkötelezettjei, tiszteletben tartják a magyar hagyományt és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak. A Turán- kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság kárpát-medencei történetét kutatja. hanem a magyarság Kárpát-medencén kívüli vándorlását is, nemzetközi együttműködésben a különböző országok (különösen a rokon népek) tudományos intézeteivel, szakembereivel.

Az alapítvány feladatának tekinti a tudományos eredmények megjelenítését a nem szakértő közönség számára is. Az alapítvány segíti a magyar hagyományőrző csoportok kapcsolatfelvételét a rokon népek hasonló szervezeteivel és segíti a közös programok szervezését és lebonyolítását. Alapítványunk szervezi Európa legnagyobb lovasnomád hagyományőrző rendezvényét, a Kurultajt. 2011-ben megrendeztük az első Ősök Napját, és kezdeményeztük egy erről szóló törvény megalkotását. Emellett segítjük és támogatjuk a Kárpát-medence magyar hagyományőrző közösségeit a szellemi és anyagi gyarapodásban a szakmai ismeretek átadásától a felszerelések beszerzéséig.

Ha Ön is szeretne részese lenni munkánknak, kérjük, támogassa a Magyar-Turán Alapítványt adója 1 %-a felajánlásával! Adószámunk: 18265871-1-43

Bankszámla szám:

Budapest Bank 10102086-65899600-01003001 Swift BUDAHUHB

IBAN: HU30-10102086-65899600-01003001

Köszönjük támogatását!

Magyar-Turán Alapítvány
1181 Bp. Havanna u. 4.

Bíró András Zsolt
antropológus, humánbiológus, a kuratórium elnöke

Nyers Csaba
kézműves, hagyományőrző, a kuratórium tagja

Dr Ladvenszky Levente
történész, a kuratórium tagja

Gaukhar: András, az antropológia – egy rendkívül izgalmas tudomány, amely a keresztútjánál áll a történelemnek és a biológiának. Kérem, mondjon el, mit jelent az antropológia az Ön számára? Milyen kérdésekre próbál választ adni antropológia eszközeivel?

Az antropológia egy természettudomány, de ezen belül a történeti antropológia a régi népességek jellemzőit kutatja. Sok érdekes kérdésre adhat választ: például a régi korok leletei alapján vizsgált emberek milyenek voltak, hogy néztek ki, honnan jöttek, ma mely népességek hasonlítanak rájuk és még sok hasonló kérdésre adhatnak információt. Azt is fontos megjegyezni, hogy amíg a nyelvészet és a régészet inkább csak a kultúrát tudja kutatni, modellezni addig az antropológia és ma már a genetika is, magát az embert. Sok esetben, amikor nincsenek nyelvemlékek, feliratok vagy a régészeti leletek nem egyértelműek esetleg sok helyen fordulnak elő ugyanazok a leletek, akkor az antropológia tud pontosabb információt adni.

Nem minden antropológus olyan lelkes, mint Ön, én most a türk népek nagy kulturális ünnepéről Kurultajról beszélek, aminek Ön a szervezője. Meséljen a rendezvényről!

Mára már a magyarországi Kurultáj, amit Bugacon tartunk, Európa, de lehet, hogy a Világ legnagyobb hagyományőrző rendezvénye és egyben ünnepe is. Az első Kurultaj-t azonban Kazakisztánban, Kostanay megye- Saga településen rendeztük meg 2007 –ben, ahol a kis kazakisztáni Madiar törzs tagjait hívtuk össze ünnepelni, és együtt emlékezni a közös őseinkre a magyarországi magyarok küldötteivel. Miután egy 2006 os genetikai expedíció nyomán (Y-kromoszóma analízis) kiderült, hogy a kazakisztáni Madiar törzs legközelebbi rokona (az apai felmenők alapján) a mai magyarországi magyarok. Azt eddig is tudtuk, hogy a kazakok ősei és a magyarok ősei között összefüggés van (több komponens mentén is) de az újdonság volt hogy ez ilyen jól kimutatható még ma is néhány közösségben, sőt egy kis törzs máig a magyarok nevét is őrzi. Először Magyarországon 2008-ban rendeztük meg a Kurultájt ahová a kazakisztáni Madiar törzs képviselőit és minden kazak régió küldötteit, hívtuk meg. A magyar hagyományőrzők pedig a Kárpát medence minden részéről nem csak Magyarországról, hanem a történelmi Nagy Magyarország minden részéről eljöttek (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, Horvátország) és bemutatókat tartottak. Akinek van, hozta a saját jurtáját, lovait és hagyományos viseletét, fegyverzetét. A csapatok több mint 60 jurtát állítottak és több ezren vonultak fel a seregszemlén saját viseletükben. Kazakok és magyarok a meghatottságtól sírva ünnepeltek együtt, és ölelgették egymást. A testvérek egymásra találtak. Több mint 60 ezer látogató jött az ünnepre ahol magyar és kazak zenei programok is voltak és egy 7 m magas életfát is állítottunk az ősi Tengri hit szokásai alapján. Azóta kétévente, mindig van Kurultaj Magyarországon és mára már nem csak a kazakok és magyarok legnagyobb hagyományőrző ünnepe, hanem kibővülve minden Türk és Hun hagyománnyal rendelkező nemzettel. 2012 augusztusában Bugacon minden idők legnagyobb Kurultáját tartottuk meg. 17 országból és autonóm köztársaságból (Orosz Föderáció) jöttek a fellépők és képviselők, Törökországtól Kazakisztánon át Jakutiáig. Több száz lovas vett részt és egy hatalmas nomád tábor épült fel 130 jurtával. Antropológiai és régészeti kiállítás is volt, két hatalmas 12 méter átmérőjű jurtában. Amely a hunok-magyarok és türkök hagyatékát mutatta be. Színvonalas harci bemutatók (lovasíjászat, lóverseny. köp gar) és népzenei koncertek voltak A fő napon-szombaton 160 ezer ember vett részt az ünnepen. 3 nap alatt több mint negyed millió ember vett részt!

Mikor jött rá, hogy Kurultajra szükség van? És hogy ha nem Ön, akkor talán más rendezi meg, vagy esetleg senki sem?

Sok rendezvény van a mai világban de kevés az igazán tiszta ünnep, és főleg kevés az olyan amely több népet is összeköt. A türk nemzeteknek vannak közös ünnepei, de főleg csak zenei találkozók, tudományos és kulturális fórumok. Én régóta kutatom a magyarság, távoli keletre is elvezető különleges történelmét. A sztyeppei lovas nomád kultúra mindig is lenyűgözött. A kazakisztáni első Kurultaj után álmodtam meg egy olyan nagy ünnepet, amely méltón, bemutatja a hun- türk nemzetek kultúráját és megemlékezik nagy történelem alakító őseiről. A magyar egy különleges nemzet, erősen őrzi hagyományait és Európában az egyedüli keleti sztyeppei nomád hagyománnyal rendelkező nemzet. A sors ajándéka ,hogy ide születtem és büszke vagyok őseim rendkívüli hagyatékára, talán ez adhatta azt a töltést és energiát amelynek segítségével sikerült megalkotni ezt a nagy közös ünnepünket. A nagy ősök mint Atilla és Árpád fejedelem máig ható, a múltból is átsugárzó szellemiségével sikerült megszervezni az eddigi legnagyobb hagyományőrző ünnepet.

Az tény, hogy a magyarok rokoni kapcsolatban állnak türk népekkel. Azonban, Ön állította, hogy, a magyarok legközelebbi rokonai a kazah Argün törzs. Mondjon el nekünk többet erről. 

A magyarság eredete távoli ősi időkbe vezet vissza és nagyon összetett probléma. Ma már egyre biztosabbnak látszik a régészeti, antropológiai és genetikai kutatások révén, hogy a magyarság több komponensének eredete is Közép Ázsiába nyúlik vissza. A magyarok ősei azonban már nagyon régi időben elvándoroltak nyugatra, amikor még a korabeli Közép Ázsia embertani képe is jelentősen más volt mint a mai. A magyarok jelentős mértékben megtartották ősi antropológiai karakterüket, Európában egyedülálló keleti nyelvüket, lovasnomád kultúrájukat, ősi legenda és mondaviláguk egy részét.. A mai Kazakisztán hatalmas területén is több nép és törzs élt nagyon bonyolult etnikai és kulturális kölcsönhatásban egymással. A mai hatalmas területen élő és mára már egységes kazak nép etnogenezise is több komponensből tevődik össze. A magyarok ősei a későbbi kazakság több alkotó ősnépével és törzsével is kölcsönhatásban lehettek. Azonban ma úgy tűnik, hogy a mai Argün törzs ősével voltak a legmélyebb genetikai és kulturális kölcsönhatásban, amely kapcsolat igen régi időben talán még a szkíta (szaka) szarmata vagy hun korszakban gyökeredzik. Azonban nem elhanyagolható komponensek kötik a magyarságot a kipcsakok bizonyos elemeihez, valamint a dél kazakisztáni és nyugat kazakisztáni népesség egy részéhez is. A későbbi korokban, különböző besenyő (pecsenyeg) és oguz csoportok, majd a XII- XIII században pedig kipcsak csoportok jutottak el Magyarországra ahol beolvadtak az akkor már szilárd államisággal rendelkező magyar népbe.

Ön már több mint tíz éve ismeri Kazakisztánt. Ön bevallotta, hogy jól érzi itt magát. Mondja meg, mi a közös a két nép között, és mit lehet szabad szemmel megerősíteni a mi rokonságunkból?

A vidéki magyarság kultúrája és karaktere sokban hasonlít a kazakokéhoz. Először is a legfontosabb a ló kitüntetett szerepe. Európában a magyarság az egyetlen úgynevezett ”lovasnemzet”. Az ősi magyarok egyik alapvető itala volt a kumisz. Ma már ritkább és inkább csak házaknál, családoknál készítik. Az ősi magyarok is jurtában laktak, ezt a történeti források mindenhol leírják. A sátor szavunk a kazak satir-al azonos eredetű. Rengeteg párhuzam van az ősi szokásokban, esküvői leányrablás, stb. Az ősi magyar szimbolika és díszítő művészet motívumai nagyon gyakran szerepelnek a kazak díszítő művészetben is. A legfontosabb totemállatok (farkas, szarvas, sas-sólyom) és azok tisztelete szinte azonos a magyarok és kazakoknál. Sok szó is ugyanaz a két nyelvben valamint rengeteg szónak a gyökere ugyanaz és a nyelvtani rendszerben is sok hasonlóság van. Az iszlám előtti időben a kazakok ősei a türk rovásírás egyik formáját használták, amelynek jelkészlete nagymértékben azonos az ősi magyar rovásírással.

Minden türk nép Tengri vallású volt, miben hisznek a modern magyarok és mit jelent Tengri hit a magyaroknak?

A mai magyarság többségében keresztény, de több embernél ez csak formalitás. A keletről Európába érkező magyarság sámánisztikus eredetű vallása a több évszázados keresztény térítés és európai hatás ellenére is sokáig megmaradt. A magyarság kultúrájában nagyon sok területen megmaradtak az sámánisztikus ősvallás nyomai. Ezek élnek népszokásokban, legendavilágban, mondókákban, és a mindennapi babonákban is. Az ősi világkép elemei és ornamentikája pedig a népművészet minden területén jelen van. A magyarok ősi sámánisztikus hite a Táltos hit a kazakok ősi Tengri hitével szinte azonos. Tengri szó a magyar tenger szóban él amely tengert, végtelent jelent. A kök Tengri előszava a kök a magyarban kék és jelentése valamint szimbolikája is ugyanaz. Európában egyedül a magyarságnál maradtak meg jelentősebb mértékben a kereszténység előtti ősvallás nyomai. Amai legnagyobb keresztény ünnep a Karácsony neve is az ősi nomád Téli napforduló, kara csun – a sötétség fordulója – nevéből vezethető le.

Újév előtt szeretném tudni, hogy van-e magyaroknak ősi rítusa a kívánságok megvalósulására? Ön mit csinál, hogy kívánságai megvalósuljanak? Például, nálunk az a kívánság valósul meg újév éjszakán, amit addig kívánunk amíg az óra tizenkétszer üt.

Nálunk kétféle szokásról tudok újév kapcsán. Az egyik az, hogy újévkor ki kell dobni azokat a tárgyakat, emlékeket, vagy ezek szimbólumát amelyektől meg akarunk szabadulni. A másik, hogy a kívánságot amit szeretnénk hogy beteljesüljön, fel kell írni egy papírra (régen fára) és a tűzben kell elégetni hogy a füsttel felszálljon a kívánság az égbe.

Melyek a kitűzött céljai és vágyai? Mi a mottója az életben? 

Az egymástól távolra került és más és más történelmi szituációkat átélő hun és türk rokonnépek szimbolikus újraegyesítése, és egy közösségé – nagy turáni családdá – formálása hatalmas és összetett feladat. A számos hasonlóság mellett sok különbség, sőt eltérő érdek is van, amelyet mind figyelembe kell venni. A sok belső és külső széthúzó tényező ellenére remélem ezek a népek megértik az egymásra utaltságukat (szükségük van egymásra) és felismerik azt hogy több köti őket össze mint ami elválasztja. Szorosabb együttműködéssel gazdaságilag is nagyobb sikereket érhetnek el mint külön- külön. A legfontosabb azonban az hogy a majdan felnövekvő generációk többet tudjanak egymásról és ha bárhol találkoznak a világban, igazi testvérként nézzenek egymásra. Mi Európában egyedül vagyunk rokonok nélkül. Ez konzerválta a magyarság ”harcos karakterét” és talán ez motiválta az utóbbi évszázadokban a magyarokat hogy a keletkutatás és a Turáni összefogás zászlóvivői legyenek. Mi magyarok ”Atilla unokái” a legnagyobb elnyomásban és reménytelenségben is kitartottunk, egyedül is és őriztük az ősi tradíciót. Reméljük hogy egy boldogabb , békésebb jövőben ezeket bemutathatjuk közös ünnepeinken a rokonainknak. Sok kedvenc mondásom van, de a mai beszélgetés kapcsán eszembe jut az egymástól távolra szakadt testvérek példája, valamint a rohanó modern világban magányossá vált emberek. Nekik idéznék egy régi nomád mondást: Habár a csillagok nappal nem látszanak, tudjuk, hogy vannak!

Mit kíván a kazakoknak és a mi olvasóinknak?

Mára már a globalizáció káros hatásai, a passzivitás és az érdektelenség valamint a demográfiai válság,  alacsony születésszám a legnagyobb problémák. Ezért a hagyományőrző ünnepek nem azt jelentik, hogy meneküljük a problémák elöl a múltba, hanem pont ellenkezőleg .Nagy történelemformáló dicső őseink példájából erőt merítve, a mai kor kihívásainak megfelelően bátran cselekedjünk, higgyünk magunkban, kitartóan tanuljunk, magabiztosan dolgozzunk és valósítsuk meg céljainkat. A tradicionális kazak nagycsalád modelljét kell beemelni a modern életünkbe, mert ez a megmaradás egyik záloga. Ma Kazakisztán egy hatalmas , számos kinccsel rendelkező ország, amely ha hisz saját erejében, nemzeti összefogással fényes jövőt építhet! Ehhez a saját, különböző értékeit és tradícióit megőrző, de az oktatásban, gazdaságban és társadalom szerkezetben megújuló Kazakisztán építéséhez kívánok sok sikert a testvéri magyar nép nevében!

 A leletegyüttesre helyi fiatalok lettek figyelmesek, akik a szántásban néhány női függőre, honfoglalás-kori ékszerre bukkantak. A becsületes ifjak bejelentették a fölfedezésüket, ezért kis idő elteltével elkezdődtek a hivatásos régészek hitelesítő ásatásai. A feltárásokat Rácz Tibor Ákos és Füredi Ágnes vezetésével a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai végezték. Munkájukat a leletanyagot bejelentő fiatalok valamint néhány önkéntes segítette.

Bugyi tarsolylemez

 Tarsolyok, tarsolylemezek

 A legelterjedtebb tudományos nézet szerint a veretes öveket és a veretes – lemezes tarsolyokat a rangosabb harcosok (vezéri kíséret) méltóságjelvényként viselték, adományként nyerhették el uruktól. Újabb elméletek azonban vitatkoznak ezzel az állítással, melyszerit csupán katonai rangjelző szerepe lett volna a díszes lemezzel borított tarsolyoknak.

Valószínűleg minden magyar férfi a tűzgyújtáshoz használt eszközeit (kovakő, csiholó acél) tarsolyokban tartotta. Ezek nagyobb része bőrből vagy nemezből készült, azonban sok veretes tarsoly is előkerült, melyek felülete bronz vagy ezüst díszítésekkel volt ellátva. Ritkábban kerültek napvilágra tarsolylemezek, melyeknél a tarsolyt sima ezüstlap vagy egyedi díszítésű ezüst vagy aranyozott ezüstlemez borítja. Eddig ezekből 26 darab került elő, ezért is az a legáltalánosabb vélekedés, hogy a díszes tarsolylemezeket a katonai vezetők méltóságjelvényként hordhatták. A temetkezésben is elkülönültek a legdíszesebb leletekkel fennmaradt sírok, melyekben a törzsi nemzetségi arisztokrácia és a katonai kíséret tagjai nyugszanak.

Rakamazi tarsolylemez

A régészetben, és egyáltalán a magyar történelmi emlékeink között, azért is kiemelkedően fontosak a gyönyörűen díszített tarsolylemezek, mert jellemzően csak a magyarok leletanyagaiban fordulnak elő. Ezenfelül az sem elhanyagolható szempont, hogy megmunkálásuk kiemelkedően magas szinten alkalmazott ötvösművészetnek a tanúbizonysága. (A Cseremiszföldön, Kaukázusiban (Martan Csu), és Skandináviában talált tarsolyok is bizonyosan magyar műhelyekben készültek. Ezek a darabok vagy kereskedelem útján jutottak el a távolabbi tájakra, de inkább a vezérek mellett álló híres magyar zsoldosok készségei lehettek.) A különböző mintájú tarsolylemezek más és más magyar ötvösműhely munkái voltak. Ezek a műhelyek feltehetően a fontosabb magyarországi hatalmi központokban működtek.

 Bugyi-felsőványi leletek

A feltárások során a Duna bal partján, kisebb dombokkal tarkított síkságon 20 honfoglalás kori sírt találtak régészeink. A temetőben kiemelkedő leletek nyugodtak. Három harcos sírját tárták fel, az egyikben tegezt és íjat, a másikban a 27. tarsolylemezünket lelték fel. Magyarországon utoljára 20 évvel ezelőtt találtak tarsolylemezt. A díszes tarsolylemezen kívül előkerült az előkelő harcos veretes díszöve is. Ezenkívül sírjában íjászfelszerelésének maradványai és a korabeli temetési szertartás rendjének megfelelően a lovának feje és lábvégei is a harcos mellett nyugodtak. A tarsolylemez klasszikus honfoglalás-korabeli motívumokkal díszített, egyedi kompozíciójú mestermű. A sírok feltátása régészeink és történészeink látókörét tovább bővíthetik, hiszen ekkora leletanyaggal elképzelhető, hogy ez a régió is egy jelentősebb központ lehetett a honfoglalás korszakában.

Temetkezés és a sírok

Az egyik sírban a katona mellett nyíltartó-tegezét, lószerszámait, kengyelpárokat és csont oldaltagú zabláit temették. A területen a felszínre került sírokból igen gazdag leletanyag került elő, főként aranyozott ezüst és bronz tárgyak, ékszerek, ruhaveretek, amulettek, övdíszek és csüngők. A megtalált sírok nyugat – kelet tájolásúak voltak. A másik harcos sírjában egy 165 cm-es férfi csontváz nyugodott. A sírok csontvázai taxonomiai besorolás szerint europidok, mongolid bélyegekkel. A halott jobbjához – a sír aljára – temették a nyíltegezt és rátették az íjat, a sírfal felé fordítva felajzatlanul. A lófejet a nyíltegezre helyezték, az állat eltemetése is tanulságos. A lókoponya orra nyugat felé néz, a mellső végtagjai keletre, a hátsók patával nyugat felé lettek fordítva. Mint sok magyar sírleletben itt is megtalálható a jelképes trepanáció a koponyán.

A trepanációk a korszak sírjaiban a koponyák 12-13%-án találhatóak meg A jelképes trepanáció során orvosi indok nélkül a koponya közepét bemetszették. Ez az úgynevezett “jelképes trepanáció” amelyet a kettőslélek hittel magyaráz tudományos irodalmunk.

 A veretes öv és a tarsolylemez

A díszes tarsoly veretes övön függött. Valószínűleg bőrövet minden magyar férfi használt, azonban díszveretes öv csak 184 került eddig elő az ásatásokon. A fellelt öv érdekes technikával készült. Fakéregből kialakított 5 cm vastagságú övalapra minőségi selyemből (zamit) készítettek borítást, melyet három hajtogatott sáv tagolt. Az öv verettípusa középen stilizált hármas levélcsokros és kétoldalt gyöngysoros kéregöntött fémveretek változatainak díszítésével készült. A középső leveles szívidom alakú ornamentikát a háttér tűzaranyozásával emelték ki.

A bugyi tarsolylemez

A Bugyi-Felsőványban fellelt aranyozott – ezüst borítású tarsolyt az egykori tulajdonosa az öve jobb oldalán hordta. A tarsolyban megmaradtak a tűzszerszámok a kovakő és a csiholóvas. A két rétegű lemez előlapja ezüst, a hátlapja vörösrézből készült. A lemez magassága 14 cm, szélessége a legszélesebb szakaszon 12 cm, az elvékonyuló részen 9 cm. A zárszíjak veretei ezüstből készültek, a bemélyedő részeken pedig aranyozva vannak. Az előlap igen finom kidolgozású. Hullámos indákból kiinduló félpalettacsokrok futnak körbe. Belül leveles mintázat látható, melyet az ötvösmester a háttér tűzaranyozásával emelt ki. A tarsoly tulajdonosa mindennap használhatta eszközeit, erről a külső deformálások és javítások tanúskodnak. A tarsolylemez és a többi értékes lelet előkerülése a régió eddig kevésbé felismert jelentőségére világíthat rá, és új információkkal gazdagítja a régészeink tudományos tárát.

Az összeállításban felhasznált források: Magyar Múzeumok – Magyar múzeumi Egyesület magazinja. Pest Megyei Múzeumok tájékoztatója. Füredi Ágnes: Honfoglalás kori tarsolylemez Pest megyében. Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Uő: Emlékezzetek utatok kezdetére.

Bíró Csaba

Az előadó antropológus, humánbiológus, akinek szakterülete az ősi népességek rekonstrukciója. Az előadás a magyarság eredetének, vándorlásának és ősi rokoni kapcsolatainak bonyolult, szerteágazó problematikáját mutatja be, főleg az antropológia (embertan) genetika, régészet valamint az eddig kevésbé ismert (nagyobbrészt keleti) történeti források tükrében.

Betekinthetünk őseink rendkívül érdekes történetébe valamint az utóbbi évtized modern természettudományos kutatásainak ide vonatkozó eredményeit is megismerhetjük.

A tudományos – ismeretterjesztő előadás vetített képes illusztrációkkal lesz színesítve, mindenkinek ajánljuk akiket érdekel a magyar őstörténet és a legújabb természettudományos eredmények