Történész, egyetemi oktató, a magyar–török kapcsolatok szenvedélyes kutatója. Rodostóban magyar napot szervez, s részt vett a macarköyi kapuállításon is, mert meg van győződve a népi emlékezet hitelességéről.

– Hogyan került kapcsolatba hazánkkal?

Hayrullah Yigitbasi

– Kilencvenhétben utaztam először Magyarországra, azóta egyre szorosabb a kötődésem mind az országhoz, mind a magyarsághoz. Turkológiai kutatásokat végeztem önöknél. Általános török történelemmel foglalkozom, tehát az iszlám előtti időszakkal, mely a magyar történelemnek is szerves része. Tudniillik ugyanarról a területről indultunk, s annak idején szoros kapcsolatban volt a két nép, tehát az oszmán időkben nem először találkoztunk. A magyarok a középkorban nagyon tiszteletreméltó helyet foglaltak el a világtörténelemben. Szükségét éreztem annak, hogy magyarul tanuljak, magyar forrásokat tanulmányozzak. Egyébként minden törököt érdekelnek a magyarok, a magyarszeretet több ezer éve szerves része a török hagyományoknak. De a magyar legendák szerint is testvérek, rokonok, barátok vagyunk. A törökök egy dologban biztosan nagyon hálásak a magyaroknak: önök kezdték el a turkológiai kutatásokat, s a világ első turkológiai tanszékét is az ELTE-n alapították, amely ma is óriási eredményeket ér el.

– Kitűnően beszél magyarul…

– Nagyon féltem a magyar nyelvtől. Az arabra például két és fél évet áldoztam az életemből, az angollal két évet töltöttem el. Amikor belemerültem a magyar nyelvbe, megdöbbenve vettem észre, hogy nagyon könnyen tanulom; nagyjából hat hónap múlva már folyamatosan beszéltem, majd nyelvvizsgáztam is. Eloszlott a félelmem: láttam, hogy ugyanaz a nyelvi logika, a nyelvtan, mint a törökben, s számtalan a közös szó – nem az oszmánok jövevényszavaira gondolok, inkább a nyelv alapjaiba beépült kifejezésekre. Az volt az érzésem, mintha a török nyelv egyik nyelvjárása lenne a magyar. De tudni kell, hogy ami a magyar nyelvbe beépült, az a nyugati törökségre jellemző rendszer, mi pedig a keleti török jellemzőket vittük tovább.

– Magyarországon jó hagyományaink szerint nagy háborút vívnak nyelvünk finnugor és török eredetének hívei. Mi a véleménye erről a kérdésről?

– A finnugor elmélet a magyar állam hivatalos tana, már beépült a gondolkodásba nagyjából 150 éve, pedig az altaji eredetnek kétezer évnél is régebbi hagyománya van. Úgy érzem, a finnugor teória kezdi elveszíteni a súlyát, s az altaji újra megerősödni látszik. Az akadémikusok körében, majd szélesebb körben is változni fog a jelenlegi nézőpont elméletben és később a gyakorlatban is. Nekünk, törököknek a tudományos aggodalmakon túl nincs jogunk ebben állást foglalni. Az én feladatom az, hogy a magyar és a török írásbeliségben fellelhető információkat összehasonlítsam, s valamilyen eredményre jussak. A magyarok kilétéről a török társadalomnak is van mondanivalója.

– Török részről jellemző a magyarok iránti nyitottság. Milyennek látja a magyarok hozzáállását?

– Nyolc éve járok Magyarországra, második hazámnak érzem. Csak szeretetet, tiszteletet és segítséget kaptam. Hálám jeléül is szeretnék minél erőteljesebben részt venni a két nemzet és nép közötti kapcsolat elmélyítésében. A kettő nem ugyanaz: a nemzet mai, élő eleme a nép, a népek közötti kapcsolat a kérdés reális oldala, ennek fejlesztésén kell fáradoznunk – sok eredményt elértünk már. A nemzetek közti kapcsolat más, tudniillik a nemzet háromdimenziós: van múltja, jelene, jövője, míg a népnél máról és a jövőre vonatkozó elvárásokról beszélhetünk.

– Tudna-e konkrét példákat mondani a magyar–török kapcsolatépítésre?

– A török forrásokban vannak adatok arról, hogy az 1890-es években 3600

Guyon Richárd - Hursid pasa, a török hadsereg tábornoka lett

magyar vállalt szerepet a török állami és hadi gépezetben. Akkoriban egy magyar számára karrier volt Törökországba jönni. E kapcsolatrendszer nyomait nagyjából a második világháborúig ki lehet mutatni. Az első világháború mindkét ország számára katasztrófa volt, azt követően Törökországban hároméves szabadságharc zajlott: a modern török köztársaság kialakításában is tapasztalható együttműködés a magyarokkal. A török állam alapítója, Musztafa Kemál pasa az először odahívott német és amerikai szakértőket három-öt év múlva nagyrészt hazaküldte, mondván, Európában a magyarok állnak lelkileg a legközelebb a törökökhöz. A magyarok visszafizethetetlen szerepet játszottak Törökország modernizálásában. Ekkor járt nálunk például Fekete Lajos vagy Bartók Béla is, aki az önök világhírű zeneszerzője, művésze, ám egyben a török komolyzene alapítója.

– Kényes kérdés ezzel szemben a magyarországi török jelenlét, amelyet nálunk is többféleképpen ítélnek meg: van, aki kultúrateremtő jelenlétként gondol rá, de a többség véleménye szerint a török megszállás helyrehozhatatlan károkat okozott a magyar történelemben.

– A törökök európai terjeszkedésének különböző okai voltak a vallásitól a gazdaságiig. Mivel más a kultúra, a vallás, a magyarok megszállás alatt érezték magukat, de ez a nyomás nyugati területekről indult. A Nyugat azt a célt tűzte ki, hogy a törököket Európából Ázsiába űzze, ezért küzdöttek évszázadokon keresztül. A Magyar Királysággal vívott harcok egészen a mohácsi csatáig inkább keresztes háború jellegűek voltak. Európában mindig a magyarok voltak élen a támadásban. A török katonaság a legjobban a magyarok elől húzódott vissza, számba se vettek szerbet, franciát, németet, de a magyaroktól féltek, nagyra becsülték őket. Több okiratban olvastam, hogy Magyarországra menni annyit jelentett, mint férfias harcot vállalni. A hódoltság alatti magyar–török kapcsolatoknak vannak a magyarok által nem ismert jellemzői is. Például nem köztudott, hogy Rákóczi szabadságharcában milyen eredményes volt a török segítség. Edirnében a szultán fogadta Rákóczit, s igen nagy hatással volt rá. Királynak járó tisztelettel fogadta, magyar királynak nevezte, mert annak akarta látni az erdélyi fejedelmet. A török történelemben nem újdonság, hogy a palotában, a szultán közelében, a hadseregben magyarok is jelen voltak. Ez kevésbé közismert oldala a török–magyar történelemnek.

– Ön valóban elképzelhetőnek tartja, hogy a hódoltság korában rokonságtudat élt az ott szolgáló török katonák és az előlük mocsarakban bujkáló, különféle harácsokkal sanyargatott magyarok között?

– A török nézőpontról szeretnék beszélni: a magyar nemzet úgy értékeli saját történelmét, ahogyan akarja, mi nem mondhatjuk meg, mit gondoljon magáról. A török világ 250 millió emberből áll. A török néphagyományban – a kazakoktól a türkméneken át a macedóniai törökökig – él a magyarokkal való testvériség legendája. Az 1930-as évekig a török történelemírás egyszerűen törököknek nevezi a magyarokat. A harmincas évektől érdekes módon a finnugor elmélet kezd teret nyerni a hivatalos török történettudományban is. A középiskolai könyvekben leegyszerűsítve, összefoglalva ma is ezt tanítják. Ma körülbelül 50-50 százalék nálunk a két elmélet híveinek a megoszlása. Ennek az az oka, hogy sok török egyetemista tanult Magyarországon, ott elsajátították a finnugor elméletet, s visszajővén már ezt vallják. Figyelemre méltó, hogy még így sem lehetett a török nép lelkéből, tudatából törölni a másik elképzelést. De hogy egy ellenpéldát mondjak, a turán fogalom is önöktől jött át hozzánk, pedig az a közép-ázsiai szellemiséget képviseli. A turkológiában a magyaroknak kezdeményező szerepük volt, mindig is élen jártak: Amerikában ma 30 oszmán birodalmat tanulmányozó vagy turkológia, altajisztika szak van, s ebből 17 élén magyarok állnak! Hangsúlyozom: mindenkinek jogában áll annak érezni magát, aminek csak akarja. A legendák pedig idővel sokszor igaznak bizonyulnak.

– Van-e mód a nézőpontok megvitatására, közelítésére?

– A finnugor elmélettel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy előbb kitalálták, s csak azután dolgozta ki néhány ember néhány száz szóra alapozva a teljes teóriát. Állítom, hogy háromezer török szó biztosan van a magyar nyelvben, a nyelvtani rendszere pedig szinte ugyanaz, mint a töröké. A török nép pedig azt érzi, hogy nyugaton van egy nép, Attila unokái, akik keresztény hitre tértek. Ha egy török Árpád történetét olvassa, azonnal ráébred a magyarokkal való közösségére. Minden nemzetben él a nemzettársai iránti érdeklődés, ez természetes. Önök is eljöttek több ezer kilométerre, hogy találkozzanak magyar tudatú testvéreikkel. A történelem nem százszázalékosan objektív tudomány, és szükséges, hogy szubjektív is legyen, mert emberekről szól.

forrás: MNO

A Solt-Révbérpusztán megtartott rendezvényen, a szervezők közlése alapján, az előző évekhez képest többszörösére nőtt a látogatószám. A színes programokat megközelítőleg 4-5 ezer ember kísérte figyelemmel. A hagyományőrző lovas és íjászprogramok mellett számos koncert, csikósbemutatók, fogatverseny, vidámpark, divatbemutató és kirakodóvásár gazdagította a programkínálatot. A Magyar Turán Szövetség 40 fős honfoglalás kori harcos csapata vasárnap folyamán, egész nap harci formációk gyakorlatozását mutatta be.

A Turán Szövetség harcosai

Bíró András Zsolt antropológus – a Kurultáj főszervezője – lelkesítő beszédet tartott a nagyszínpadon. Beszédében kiemelte, hogy a mai globalizált világ kihívásaival szemben csak az erős öntudatú, saját történelmére büszke magyar nép adhat megfelelő választ. A több oldalról jelentkező történelemhamísítások ellenére jól kitapintható az „arany középút”, mely valós kutatási eredményekre alapozva mutatja be a magyar nép (ős)történetét. Ebben a munkában élenjáró szerepet tölt be a Magyar Turán Alapítvány, melynek Kurultáj rendezvényéhez évről – évre egyre több szervezet csatlakozik. A megosztási kísérletek ellenére egyre nagyobb méretűvé válik a Magyar Törzsi Gyűlés ünnepe, amely idén a II. Ősök Napjára várja szeretettel az érdeklődő közönséget, augusztus 9-11-én Bugacra.

Bíró András Zsolt beszéde Solton

Solt Fejefelem Emléknapja - a Turán Szövetség hagyományőrzői

Bíró András Zsolt beszéde után a Turán Szövetség seregének zászlói után sokan vonultak le a solti Duna partra Mónus József rekordkísérletét megnézni. Mónus József íjászvilágbajnok Duna fölött átívelő céllövéssel egy újabb világrekordot kísérelt meg felállítani. A hajdúnánási íjász Dunaföldvár felöl a Duna jobb partjáról adott le célzott lövéseket a solti cél felé. Dunaföldvárra csónakokkal átkelő íjászok és Fehér Holló Öskű, táltos szertartással áldották meg a nyílvesszők útját. Mónus József („Fehér Farkas”) lövése megtörtént, azonban a Duna felett fújó nagyon erős oldalszél miatt a vesszők a parthoz közeli kis vízbe csapódtak bele. Ezáltal sajnos a hitelesítés nem történhetett meg. A távlövési kísérlet után a közönség visszatért Révbérpusztára és tovább élvezhette a pünkösdi vigadalom gazdag programkínálatát.

Mónus József beszéde

A háromnapos rendezvény méltóképpen tisztelgett Solt Nagyfejedelem emléke előtt. Reméljük, hogy a jövőben sok ehhez hasonló ünnepet tartanak Solton, és országszerte is, ahol az ősi magyar tradíciók is megfelelően bemutatásra kerülnek.

Táltos áldás a nyílvesszőre

A révbérpusztai hagyományőrző rendezvények kiváló családi programnak ígérkeznek a hosszú hétvégére. Lovasversenyek, lovas és harci bemutatók, íjász versenyek, kirakodóvásár, kézművesek, igazi magyaros ízek várják a vendégeket. Kiemelt programajánlatunk a szombati napon a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport íjászainak toborzó napja, melyen íjász ügyességi megmérettetések és csikós-bemutatók lesznek. Vasárnap az egész napos kirakodó- és kézműves vásár mellett folyamatos íjászprogramokat tartanak. Délután 13 órakor Bíró András Zsolt előadása – beszámolója lesz hallható. 14:30 –tól Turáni harcosok bemutatója lesz látható a Magyar Turán Szövetség rendezésében. 16 órakor Mónus József világrekorder, világbajnok íjász átlő a Duna túlsó partjára (kb.550 m). Hétfői napon többek között fogathajtó verseny, lovasbemutatók és keleti harcművészeti bemutatók mellett néptáncegyüttesek előadásait tekinthetjük meg.

A belépés ingyenes!

Parkolási díj: 700,- Ft/autó/nap (csak vasárnap és hétfőn)

Részletes program:

XI. Solti Pünkösdi Vigadalom

A rendezvény műsorai:

A rendezvény jelenleg szervezés alatt áll, ezért az alábbiakban olvasható programok  tervezetként vannak feltüntetve. Ez a szervezés folyamán folyamatosan változni, frissülni fog.

2013. május 18. szombat

10:00   A Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport íjászainak toborzó napja

Íjász ügyességi megmérettetések

14:00   Csikós-bemutató

Vasárnap-hétfőn folyamatosan:

Íjászkodás kicsiknek és nagyoknak

Kézműves vásár

Kirakodó vásár

Vidámpark

Tájház őshonos állatokkal

Magyaros ízek az étteremben

Büfé (kemencében sült tejfölös lángos, csikós cipó, grill ételek, hideg italok, fagyi)

2013. május 19. vasárnap

9:00     Csikósverseny

Bor- és pálinkaverseny a Gróf Vécsey Károly Borlovagrend    szervezésében

Szabad tűzön készült ételek főzőversenye

10:00   Megnyitó

Solti Ifjúsági fúvószenekar

10:30   Solti Mazsorett Csoport

11:00   Egress Kiss Lajos Néptáncegyüttes

11:30   Citerazenekar

12:00   Pünkösdi királyválasztás

13:00   Bíró András Zsolt beszámolója (Kurultaj, Magyar – Turán Alapítvány)

14:00   Csikósbemutató

14:30   Turáni harcosok bemutatója (Bíró András Zsolt)

15:00   Történelmi rockoperák és musical-ek

16:00   Mónus József világrekorder, világbajnok íjász átlő a Duna túlsó partjára (kb.550 m)

17:00   Mónus József beszámolója

18:00   Tombola sorsolás (fődíj: racka bárány)

18:30   Magyar nóta

19:00   Divatbemutató Kalocsai mintás ruhákkal az Adry Design szervezésében

20:00   Zacc Együttes funky-folk koncert (a színpadon)

Magyar nóta est (a csárdában)

21:30   Éjszakai tűzvarázs (táncosokkal, tűzzsonglőrökkel, lovasokkal

2013. május 20. hétfő

9:00     „C” kategóriás kettesfogathajtó verseny

Amatőr kettesfogathajtó verseny

11:00   Citerazenekar

11:30   Kunszentmiklós Néptánccsoport

12:00   Jó ebédhez szól a nóta

13:00   Taekwon-do harcművészeti bemutató (Buday SE)

13:30   Bohócok

14:00   Csikósbemutató

14:30   Kecskemét Táncegyüttes

15:00   Hastánc (Ízisz Hastánccsoport)

15:30   Taiji Quan bemutató

A belépés ingyenes!

Parkolási díj: 700,- Ft/autó/nap (csak vasárnap és hétfőn)

Kérjük, támogasson minket adója 1%-val!

A Magyar-Turán Alapítvány egy olyan szervezet, amely a kutató intézetektől függetlenül is működni képes, azok szakembereit összefogja egy közös fórumba a magyar őstörténet kutatás különböző szakterületeiről (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet). A Magyar – Turán alapítvány kutatói mind a Magyar Haza elkötelezettjei, tiszteletben tartják a magyar hagyományt és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak. A Turán- kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság kárpát-medencei történetét kutatja. hanem a magyarság Kárpát-medencén kívüli vándorlását is, nemzetközi együttműködésben a különböző országok (különösen a rokon népek) tudományos intézeteivel, szakembereivel.

Az alapítvány feladatának tekinti a tudományos eredmények megjelenítését a nem szakértő közönség számára is. Az alapítvány segíti a magyar hagyományőrző csoportok kapcsolatfelvételét a rokon népek hasonló szervezeteivel és segíti a közös programok szervezését és lebonyolítását. Alapítványunk szervezi Európa legnagyobb lovasnomád hagyományőrző rendezvényét, a Kurultajt. 2011-ben megrendeztük az első Ősök Napját, és kezdeményeztük egy erről szóló törvény megalkotását. Emellett segítjük és támogatjuk a Kárpát-medence magyar hagyományőrző közösségeit a szellemi és anyagi gyarapodásban a szakmai ismeretek átadásától a felszerelések beszerzéséig.

Ha Ön is szeretne részese lenni munkánknak, kérjük, támogassa a Magyar-Turán Alapítványt adója 1 %-a felajánlásával! Adószámunk: 18265871-1-43

Bankszámla szám:

Budapest Bank 10102086-65899600-01003001 Swift BUDAHUHB

Köszönjük támogatását!

Magyar-Turán Alapítvány
1181 Bp. Havanna u. 4.

Bíró András Zsolt
antropológus, humánbiológus, a kuratórium elnöke

Nyers Csaba
kézműves, hagyományőrző, a kuratórium tagja

Dr Ladvenszky Levente
történész, a kuratórium tagja

]]> http://kurultaj.hu/2013/05/ado-1-tamogassa-alapitvanyunkat/feed/ 0 http://kurultaj.hu/2013/05/magyar-ostortenet-nagyenyeden-es-vajdahunyadon/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=magyar-ostortenet-nagyenyeden-es-vajdahunyadon http://kurultaj.hu/2013/05/magyar-ostortenet-nagyenyeden-es-vajdahunyadon/#comments Sun, 12 May 2013 13:10:00 +0000 birocs http://kurultaj.hu/?p=4616 Különösen fontos előadások lesznek 2013. május 16-án és 17-én Erdélyben, Nagyenyeden és Vajdahunyadon. A Magyar Turán Alapítvány stratégiai feladatának tartja – az elszakított magyar területeken – mind a megmaradás mind pedig a magyar nemzeti közösségek megerősítése szempontjából a magyarság anyanyelvi művelődésének segítését. Kiváltképp érvényes ez Dél-Erdélyre, ahol sajnos ma csak szórvány magyar közösség él. Ezért a magyar történelemmel és őstörténeti kutatásokkal foglalkozó előadások megtartása kiemelt feladat. Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a két városban “Magyar vándorlás és honfoglalás” címmel tart tudományos – ismeretterjesztő előadásokat.

Vajdahunyadi vár

Nagyenyed

Nagyenyed neve az ősi magyar Egyed személynévből származik. Az előadás a patinás erdélyi szellemi központban a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumban lesz. A híres kollégiumot Bethlen Gábor alapította 1622-ben. A kollégiumnak históriája van, többek között Jókai Mór “A nagyenyedi két fűzfa” című regényének eseményei is enyedi környezetben játszódtak. A történet valós történelmi eseményen alapszik. 1704-ben a Rákóczi szabadságharc idején az enyedi kollégista diákok Rabutin császári generális ellen ragadtak fegyvert. A francia származású lovassági tábornok az erdélyi császári haderő parancsnoka volt. Bár a kuruc hadak 1703-ban a bonchidai csatában seregeit csúfosan szétverték, Rabutin nem adta meg magát. A kegyetlen, zsarnoki természetű főtiszt a következő évben az újjászervezett osztrák dragonyos és vértes sereggel ismét támadást indított. 1704 márciusában Nagyszebent gyújtatta fel és a városért áldozta életét 30 fiatal hős kollégista, amikor a rabló – fosztogató osztrák csapatokat megtámadták.

Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium

A keletkutatás szempontjából különösen kiemelendő adat, hogy Kőrösi Csoma Sándor is a nagyhírű kollégiumból indult ázsiai útjára.

A Bethlen Gábor Kollégium 2003-ban a Magyarországért Alapítvány kurátoraitól a legendás hírű nevelőmunkájáért megkapta a rangos “Magyar Örökség” díjat.

Bíró András Zsolt előadása 2013. május 16. csütörtökön 13 órakor kezdődik. A kollégium diákjain és tanárain kívül, minden érdeklődőt szeretettel várunk, az őstörténeti előadás ingyenes és a nagyközönség számára is nyilvános rendezvény lesz!

Vajdahunyad

Vajdahunyadi vár - címercsempe

Vajdahunyad X. századi magyar település. Árpádkori földvára a későbbi vármegyének is nevet adott, ispáni földvár, vármegyeszékhely, majd főesperesség is lett. A Kincses szőlőhegyen bő leletanyagú honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel régészeink. A nagy számú leletanyagból azt olvashatjuk ki, hogy már a X. század elejétől egyfajta szállásközpont lehetett a terület. A mai vár a XIII. században gótikus stílusban épült, majd Zsigmond király adományaként Hunyadi János 1440-ben kezdte meg a családi birtokközpont kiépítését. A “Mátyás loggiában” lakott híres nagy királyunk Hunyadi Mátyás, a váron később Szilágyi Erzsébet, majd Bethlen Gábor is végzett nagyobb átalakításokat.

Bíró András Zsolt előadása 2013. május 17. pénteken 17 órai kezdettel lesz megtartva. Helyszín: Vajdahunyad Magyar Ház (Timotei Cipariu utca 29.)

Hunyadi János

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?pid=1021117

A Solt Révbér-pusztán megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó már hagyománynak számít. A 2013-as ünnepnap a XI. Solti Pünkösdi Vigadalom keretében kerül megrendezésre, többek között a Révbéri Lovascentrum, a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport közreműködésével és a Magyar Turán Alapítvány támogatásával.

Solt Nagyfejedelem

Solt (Zolta) Nagyfejedelem Árpád vezérlő Nagyfejedelmünk legkisebb fia volt. A későbbi krónikák szerint Ő követte a fejedelmi székben Árpádot, miután bátyjai a hazáért vívott harcokban elestek. Legidősebb fivére Levente (Liüntika) az Al-Dunánál a honfoglalást biztosítva esett el. A dicsőséges 907-es pozsonyi csatában, és a csatát követően, pedig Tarhos (Tarhacsi), Üllő (Jelek) és Jutas (Jutocsa) hősi halált halt, majd később maga Árpád is. A krónikások szerint Solt lett a Nagyfejedelem, 40 évig uralkodott 907-től 947-ig. Nagyfejedelemségének tényét néhány történész kétségbe vonja, mindenesetre a magyar hagyományokban Nagyfejedelemként őrizzük emlékét. Ráadásul a későbbi Árpád házi királyaink is az Ő vérvonalából származnak, hiszen fia a harcos és bölcs Taksony biztosan Nagyfejedelem lett, az Taksonynak a fia Géza fejedelem volt, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Fejedelmi központja a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig húzódott.

Solt település, mint hatalmi központ

A rendezvénynek helyszínt adó korábbi fejedelmi központ, a mai Solt város, az egykori Solt-szék  Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is fennmaradt. A fejedelmi központban Géza fejedelem megkezdte a későbbi királyi birtok kiépítését. Solt volt az Árpád korban Fejér megye, Duna – Tisza közötti székhelye. A település külön érdekessége, hogy Soltnál nagy kiterjedésű avar temetőt is találtak 1983-ban.

Solt fejedelem szobra - Solton

A solti Tételhegyet egykor mocsarak vették körül, így jól védhető volt ez a stratégiailag fontos terület, mely kereskedelmi utak központjában helyezkedett el és fontos dunai átkelőhelyként is ismerték. Ezért számos történelmi korszakban is hatalmi központként szolgált. Több régészprofesszorunk szerint Solt – Tételhegy kora avar korban kagáni székhely lehetett. Természetesen a honfoglalás korszakából is szép leletek kerültek elő a Tételhegyről. A kutatókat máig foglalkoztató kérdés, a korai Árpád kori uralmi központjának meghatározása, a kalocsai érsekség, illetve Fejér megye és Solt székének kialakulása.

Árpád nagyfejedelem a magyar sereg élén

Hagyományőrzés

A helyi hagyományőrzők kezdeményezésére kerül megrendezésre a ötszörös világrekorder – hajdúnánási íjász – Mónus József rekordkísérlete. Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport nemrég alakult, és komoly megtiszteltetésnek vették, hogy Mónus József 2012. decemberében elfogadta a meghívást az íjászversenyükre, ekkor született meg a Duna átlövési rekordkísérlet ötlete.

A rendezők azt szeretnénk elérni, hogy a Magyarság megismerje és átérezze dicső múltját, hogy tisztábban lássa saját történelmét, hogy büszke legyen őseire, és ezt a szellemiséget örökítse át utódaira. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy jöjjön el Soltra, és érezze jól magát a rendezvényen, és újra találjanak egymásra Nemzettársaink!

Mónus József világrekorder íjász

A rendezvényről nemsokára további részleteket közlünk!

A Magyar-Turán Alapítvány egy olyan szervezet, amely a kutató intézetektől függetlenül is működni képes, azok szakembereit összefogja egy közös fórumba a magyar őstörténet kutatás különböző szakterületeiről (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet). A Magyar – Turán alapítvány kutatói mind a Magyar Haza elkötelezettjei, tiszteletben tartják a magyar hagyományt és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak. A Turán- kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság kárpát-medencei történetét kutatja. hanem a magyarság Kárpát-medencén kívüli vándorlását is, nemzetközi együttműködésben a különböző országok (különösen a rokon népek) tudományos intézeteivel, szakembereivel.

Az alapítvány feladatának tekinti a tudományos eredmények megjelenítését a nem szakértő közönség számára is. Az alapítvány segíti a magyar hagyományőrző csoportok kapcsolatfelvételét a rokon népek hasonló szervezeteivel és segíti a közös programok szervezését és lebonyolítását. Alapítványunk szervezi Európa legnagyobb lovasnomád hagyományőrző rendezvényét, a Kurultajt. 2011-ben megrendeztük az első Ősök Napját, és kezdeményeztük egy erről szóló törvény megalkotását. Emellett segítjük és támogatjuk a Kárpát-medence magyar hagyományőrző közösségeit a szellemi és anyagi gyarapodásban a szakmai ismeretek átadásától a felszerelések beszerzéséig.

Ha Ön is szeretne részese lenni munkánknak, kérjük, támogassa a Magyar-Turán Alapítványt adója 1 %-a felajánlásával! Adószámunk: 18265871-1-43

Bankszámla szám:

Budapest Bank 10102086-65899600-01003001 Swift BUDAHUHB

IBAN: HU30-10102086-65899600-01003001

Köszönjük támogatását!

Magyar-Turán Alapítvány
1181 Bp. Havanna u. 4.

Bíró András Zsolt
antropológus, humánbiológus, a kuratórium elnöke

Nyers Csaba
kézműves, hagyományőrző, a kuratórium tagja

Dr Ladvenszky Levente
történész, a kuratórium tagja