Kétezer-hét hetedik hó hetedike, a madjarok törzsi gyűlésének napja meghatározó pillanat lett a Kazahsztánban szétszórt közösség életében. Több évszázados ostrom, nagy birodalmak elleni háborúskodások után a törzs megerősödött öntudatában – nem kis részben a magyarok iránt érzett rokonságtudatnak köszönhetően.
Átfogó, természettudományos kutatás mindeddig nem folyt a madijar (magyar) törzzsel kapcsolatban. Ezért 2005 ben elkezdtem szervezni egy a torgáji magyar törzset vizsgálandó expedíciót.
Szellemvárosok szellemsíkságokon: kísérteties világ a Középső Horda szállásterülete. A pusztákon a csordák, a településeken az emberek váltak köddé az elmúlt évtizedekben – mintha Tarkovszkij Sztalker című filmjébe, a „zóna” kiszámíthatatlan látomásába csöppenne az idelátogató. Vagy atomcsapás utáni környezetbe, amelyben a természet hatalomátvételt hajtott végre: a sztyeppen hatalmas testű sasok, sólymok köröznek, a nádasokban pelikánok, a legkülönfélébb gázlómadarak, pusztai farkasok, az utak szélén félelem nélküli mormoták ezrei járnak, s a mocsarakat átszelő folyókban halak nyüzsögnek.
Nehéz szívvel jár a magyar utazó a pusztákon, amelyek – a honi történettudomány egyik uralkodó nézete szerint – nem esnek messze attól a vidéktől, ahol őseink „magyarsággá” alakultak. Más – nem uralkodó – nézet szerint pedig itt él a maroknyi, velünk rokon tudatú törzs, amely a múltat eltörlő szovjet terror ellenére is büszkén vallja magát madjarnak. Hogy kik ők valójában, és van-e közük Julianus keleten ragadt magyarjaihoz – erre keressük a választ riportsorozatunkban.
Kazakisztán Kosztanaj- megyéjében (Zsangeldi járás) a Szarikopa tó vidékén él egy Madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs, amely a nagy kazak törzsi szerveződésen belül a Középső Horda tagja (Orta Zsüz) és azon belül az Argün törzzsel alkot törzsszövetséget. A törzs tagjai magukat madjarként határozzák meg (a kazakságon belül). Emlékhelyeik feliratain, temetői sírköveiken mindenhol jelzik a madjar törzshöz való tartozást.
A Kurultaj létrejöttét egy kazahsztáni expedíció tudományos eredményei, a madjar nevű törzs és a magyarság genetikai rokonságának bizonyítékai ihlették. Bíró András Zsolt az őstörténet-kutatás mostoha helyzetéről, valamint a „turáni gondolatot” ápoló szövetség céljairól beszélt a Magyar Hírlapnak.
Az antropológiai vizsgálatok során nyolc különböző fej és arcméretet rögzítettem, valamint a szinkomplexiót és a jellegzetes morfológiai jegyeket vizsgáltam (részletes táblázatok és az eredmények a hamarosan megjelenő antropológiai cikkben olvashatók).