Az elmúlt hétvégén az észak-kelet Kárpát-medencei régióban, a Felső-Tisza vidékén tett látogatást a Magyar-Turán Alapítvány küldöttsége. A mostani, Felvidéket és Kárpátalját érintő körutazás során számos helyi hagyományőrző közösséggel sikerült a kapcsolatot elmélyíteni és nagyon sokan jelezték részvételüket a 2018-as augusztusi Kurultajon. A Kurultaj amellett, hogy a hun és türk népek legnagyobb találkozója, a Kárpát-medencei magyarság  hagyományőrzőinek legnagyobb ünnepe is, s így a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését szolgálja.

A Magyar Turán csapata a Vereckei emlékműnél

Királyhelmecen a Jurta-Helmecz felvidéki magyar hagyományőrző közösség meghívására tartott tudományos ismeretterjesztő előadást a magyarság őstörténetének természettudományos kutatásáról Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke. A kelet-felvidéki Királyhelmec lakossága a szégyenteljes trianoni döntés előtt csaknem 100%-ban magyar volt, (1910-ben: 99,8%!) de még ma is 75%-a magyar a városnak.

A felvidéki Királyhelmecen – a Magyar Turán Szövetség zászlójával

A küldöttség ezt követően Kárpátaljára látogatott, a kárpátaljai magyar hagyományőrzők meghívására. Nagyszőlősön a küldöttség tagjai részt vettek a Szelid Lovasközpont szervezésében megrendezett Történelmi Lovasnapon.

Nagyszőlős, Történelmi Lovasnap

A rendezvényt Margitics Ildikó, a Szelíd Lovasközpont vezetője nyitotta meg, aki a jelenlévők köszöntését követően átadta a szót Bíró András Zsolt antropológusnak, a Magyar-Turán Alapítvány elnökének. Bíró András Zsolt hangsúlyozta a Kárpát-medencei magyarság különleges kultúráját, ötvös- és hadi művészetének sokszínűségét.

Előadás Nagyszőlősön

Az alapítvány tagjai korabeli viseletekben látványos harci bemutatót tartottak a X. századi nomád fegyverzet és páncélzat használatából. Ezt követően a vendégek a honfoglaló magyarság etnikai összetételéről tekinthettek meg tudományos ismeretterjesztő előadást Bíró András Zsolt kutató jóvoltából. Margitics Ildikóék évek óta fáradhatatlanul tevékenykednek a magyarság helyben tartásán és kultúrájának ápolásán Kárpátalján. Nagyszőlős a trianoni békediktátum előtt Ugocsa vármegye székhelye volt, lakosságának közel a 80%-a magyarul beszélt, mára ez az arány 20%-ra csökkent.

A Magyar Turán Szövetség hagyományőrzőinek harci bemutatója Nagyszőlősön

A Bodrogköz és Észak-kelet Magyarország magyarságának erősítése és az ottani magyar hagyományőrzés bekapcsolása a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzés vérkeringésébe évek óta kiemelt célja a Magyar-Turán Alapítványnak. A közös munka eredményességét mutatja az is, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a kárpátaljai fiatalok között a magyar történelem és kultúra iránt. A Szelíd Lovasközpont bemutatóján a korábbihoz képest szinte megkétszereződött az érdeklődők száma, és közel ezren nézték meg a programot.

Karosi Emlékpark – hagyományőrző összefogás

Természetesen a Kurultajt szervező Magyar-Turán Alapítvány küldöttsége felkereste a szimbolikus magyar emlékhelyeket is, így Munkácsot és Beregszászt, valamint ellátogatott Vereckére a honfoglalási emlékműhöz, ahol emlékszalagot helyezett el.

Verecke – Nagy Honalapító Őseink emlékére koszorúzott a Magyar Turán Szövetség küldöttsége

A helyi sajtó és a magyar közszolgálati média nagy terjedelemben számolt be a kárpátaljai programokról, így remélhetőleg nagyszámú magyar vesz majd részt a magyar hagyományőrzők legnagyobb seregszemléjén, a Kurultajon augusztusban, Bugacon.

Munkácsi vár – Turulos Obeliszk előtt a Magyar Turán csapata

Munkácsi vár – az egyik legrégibb és legjelntősebb magyar vár