Táltosok vagy Sámánok !?

A magyar hagyományőrző közösségekben járva, sokszor lehet hallani, hogy az ősi természetvallások “beavatottjainak” elnevezései (a táltos illetve sámán szavaink) nagy vitákat keltenek. Az alább leközöljük a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés egyik fő szertartásmesterének, Fehérholló Öskünek egy régebbi írását, melyben röviden ám lényegre törően összefoglalta a táltos és sámán megnevezés történeti, földrajzi hátterét. 

Táltosok vagy Sámánok!? 

Sokan gondolják azt, hogy annak az ázsiai, sztyeppi hitvilágnak, amit a szakirodalomban samanizmusnak neveznek, semmi köze a magyar táltoshoz. Ma Magyarországon ahány embert megkérdezünk, valószínűleg annyi választ kapunk.
Sajnos egyre több téveszme terjed, sok jó szándékú, de hozzá nem értő ember szól hozzá, mi több, tart előadásokat a táltos hitről!

Tuvai sámán a 2012-es Kurultajon

A saman szó eredetileg az ázsiai tunguz nyelvű népek szava volt a gyógyító emberre, pontosan azt jelenti „az ember, aki tud” vagyis tudó. A 19. században a közép-ázsiai törzsekhez eljutó orosz kutatóknak nem volt még szavuk a törzsi gyógyítóra, ezért ezt a szót kezdték használni, az összes természeti vallás, uráli, türk, mongol, ugor stb., törzs szent emberének meghatározására, illetve a hozzá kapcsolódó hitvilágot kezdték, összefoglaló módon samanizmusnak nevezni. Később ezt vette át a nyugat is. Itt meg kell említenünk, hogy az akkori keresztény Európa számára minden hit, amit nem ismert, nem értett, a gonosztól való volt. Az első kutatók a sámánt pogány, habzó szájú, doboló, félőrültként írták le, aki valószínűleg az ördöggel tart kapcsolatot. Sajnos ez a téveszme részint tudatosan, részint tudat alatt ma is fenn maradt. Hazánkban a 19. század közepétől még a táltoshitet! elemezték a néprajzosok és történészek. Később az 1960-as évektől Diószegi Vilmos használta először, az addigra Mircea Eliade ( román vallástörténész és író. Sz. 1907) nyomán valóban nemzetközivé vált sámán szót a táltos helyett!

Tuvai sámánok 1902-ben

Rokon népeinknél is csak az elmúlt években, évtizedekben a globalizmus hatására kezdték el használni a sámán szót, az eredeti türk Kám vagy Baksa, Baksi, (lásd a Mo.-n fellelhető Baksa hely- és családnevek) illetve a mongol Bő, Bű (lásd bűvőlés, bűbáj) megnevezések mellett, de ezt őrzi Bá, vagy Bácsi szavunk is.

Burját sámán

A sámán összefoglaló szóvá vált, ma a mindennapi szóhasználatban már így hívjuk az amerikai orvosságos embert, az afrikai varázslót, és az európai energiával foglalkozó ezoterikust is.
A táltos ebben a szóhasználatban a magyar nép sámánja.
A táltoshit alapjai ( A világfától a csodaszarvasig, a dobtól az alsó, felső, középső világig, a tűz tiszteletétől a révülésig ) mind megtalálhatok a hun-szkíta sztyeppi kultúrában, a néhány valóban fennálló különbség ellenére, mind visszavezethetőek egy közös gyökérre.

Életfa Jakutföldön

Néhány a tévhitekből:

„A táltost elhívják, a sámán tanulja”

A táltosnak szinte minden népben elhívása van a feladatra, nemcsak nálunk, általában meg kell lenniük a jeleknek (pl. fölös csont), és akkor kezdik el tanítani! Tehát a táltos és a sámán is jelekkel, adottságokkal születik, és utána tanul! A magyar gyereket a hagyomány szerint 7 éves korában vitték el tanítani a táltosságra…A magyar ma is használja azt a kifejezést, hogy valaki valamire született (l. szakácsnak született, vagy született orvos). Bármilyen hivatásban el lehet jutni egy bizonyos szintig tanulással, de mesterré válni benne csak akkor lehet, ha valaki arra született (megvannak hozzá az adottságai, jó íz érzék, biztos kéz, hatodik érzék, stb. melyik szakmához melyik).

Karaul őrző táltos a 2008-as Kurultajon

„A táltos keresztény volt, a sámán pogány”

Amikor a táltosról beszélünk, egyben több tízezer éves hagyományainkról is beszélünk, értelmetlen, és félrevezető a maximum 2000 éves kereszténységhez kötni, táltosok a keresztény hitvilág beférkőzése előtt is voltak, értelemszerűen nem lehettek keresztények.

A világ legnagyobb táltos / sámán dobja a II. Ősök Napján

„A táltos nem használ semmilyen szert, a sámán bódító anyagokat, drogokat használ”

A tudatállapot megváltoztatására a táltosnak is szüksége van. Hétköznapi állapotban ő is ember, a közösség megbecsült tagja. A világ tájain alapvetően sokféle módszert használtak, használnak. Hangszerek, dob, csörgő, csengettyűk, öltözetek, légzéstechnikák, testtartások, tánc, meditáció, éneklés, növényi főzetek (drogok, hallucigénok, dohány, alkohol) a teljesség igénye nélkül.
Kimondottan hallucinogén anyagokat elsősorban a dél-, és a közép-amerikai sámánizmusban használnak. Európában és Ázsiában halvány nyomai vannak néhány törzsnél az Amanita Muscaria (légyölő galóca) használatának.
Rokonainknál, a szorosan vett ázsiai, és szibériai sámánizmusban elsődlegesen a dob (táltosló, szarvas) a tudatállapot változás eszköze, ehhez kapcsolódik általában mágikus viselet (ruha, fejdísz, kesztyű stb), füstölő (általában boróka), élő tűz, illetve néhány népnél tükör, íj, vagy akár lófejű bot. Pszichotróp növényeket nem használnak.

Konklúzióként a sámán és a táltos egymással szembefordítása értelmetlen, hiszen a táltos a sámánok nagy családjának tagja.

Fehérholló Öskü

A 2010-es Karacsun -Téli Napforduló Ünnep. Táltos szer: Sólyomfi Nagy Zoltán, Regös Sziránszki József, Barát István Zsolt

Fehérholló Öskű – szertartás az életfánál a 2012-es Kurultajon