A Magyar-Turán Alapítvány a Kurultaj 10 éves évfordulója tiszteletére rendezett kazakisztáni programsorozatának második állomásaként 25 fős magyar küldöttség utazott a madjar törzs szállásterületére Kazakisztánba, Torgajba és Szagába.
A madjar törzs vezetői, és a kazakisztáni madjarok testvéri szeretettel fogadták a vendégeket. A megyehatáron kenyérrel, sózott vajjal és kumisszal, népdallal köszöntötték a magyar küldöttséget, és díszkísérettel vezették Torgajba, majd Szagába.
Torgajban a hirtelen támadt zápor ellenére nagy tömeg várta a magyarokat. (A kazak pusztában, ahol nagy kincs a víz, a néphagyomány szerint a megtisztelt vendégek érkezésekor esik az eső.) A Magyar-Turán Alapítvány csapata a helyi stadionban tartott harci lovasbemutatót, nagy sikerrel. Ezt követően a vendégek tiszteletére a helyiek birkózóversenyt rendeztek.
Szaga, a Száriözön (Sárga folyó) partján fekvő kis falu főterét 2012 óta ékesíti a magyar nép ajándékaként, Nemes Sándor hejcei fafaragó által faragott és a Magyar Külügyminisztérium támogatásával felállított életfa. (a 9 m magas szobor Kazakisztán legnagyobb fából készült műalkotása). A kazak-magyar motívumokkal díszített életfa tövében a helyiek ünnepi műsorral, népdalokkal, néptáncokkal köszöntötték a küldöttséget. A magyar csapat az ősi múltat megelevenítő harci bemutatót tartott, a helyiek elismerő tapsától kísérve.
A június 18-án megtartott bensőséges ünnepségen az első, 2007.07.07-én megtartott magyar-madjar törzsi gyűlésre emlékeztek. Az akkor, a Kurultaj tiszteletére felépített Madjar Baba (Magyar Ősapa) mecsetben a helyi öregek és a magyar küldöttség vezetői az elmúlt 10 év eseményeiről beszélgettek. Ezt követően a vendégek részére ünnepi fogadást tartottak a helyi iskola épületében. A fogadáson a Magyar-Turán Alapítvány 25 fős küldöttsége mellett részt vettek a település és a megye akimjai (elöljárói), köztük Berik Abdygaly, Arkalik volt akimja, Kazakisztán Épített Kulturális Emlékeinek Koordinációs Hivatala vezetője, Oszanov Sota Szabitbekuli Torgaj járás akimja, a madjar törzs megtisztelt személyei, Kurmangazi Zhandildin, és Dorogi Sándor, Magyarország konzulja.
A magyar küldöttség a látogatás során megemlékezett a kazak nép magyar származású szabadságharcos vezéreiről is, és meglátogatta Karcig batir sírját, Mirzsakip Dulatov szülőhelyét, valamint Kejki batir készülő emlékhelyét is.
Az újkori kurultájok történetében az első a 2007-es kazakisztáni volt, melyet Bíró András Zsolt magyar antropológus és humánbiológus (a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója) kazakisztáni tudományos expedíciója alapozott meg. A 2006-os expedíción gyűjtött adatok és DNS minták tudományos elemzése során (Y-kromoszóma analízis) bizonyítást nyert, hogy a kazakisztáni madjar törzs és a Kárpát-medencei magyarok között nem csak névhasonlóság (névegyezés) hanem genetikai kapcsolat is fennáll. Ennek nyomán rendezték meg 2007.07.07-én Torgajban, a madjar törzs szállásterületén az első modern kori törzsi gyűlést, azaz Kurultajt.
A magyar csapat ezt követően buszra szállt, hogy a nagy sztyeppén 2600 km megtétele után részt vegyen a bugaci Kurultaj mintájára, és a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével szervezett Nagy Sztyeppe Gyermekei (Ulu Dala Ruhu) fesztiválon, Almatyban.
Karcig batir (1770-1835) a madjar törzs vezére. Az ő vezetésével foglalta el a Szarikopa tó és a Száriözön folyó mentén mai szállásterületét a madjar törzs a kalmüköktől 370 évvel ezelőtt.
Kejki batir (1873-1923) az orosz gyarmati uralom elleni 1916-os felkelés egyik vezetője volt. A fegyveres harc leverése után évekig bujkált ellenálló csapatával, és több rajtaütést hajtott végre az akkor már a szovjet uralom által odavezényelt helyőrségek ellen is.
A kommunista hatóságok 1923-ban kelepcébe csalták, és brutálisan kivégezték, levágott fejét hosszú időre közszemlére tették, majd Szentpétervárra vitték. Koponyáját a kazak állam 2016-ban kapta vissza Oroszországtól, hosszú diplomáciai tárgyalások eredményeként.
Testét Torgajban temették el. Koponyája alapján a Magyar Természettudományi Múzeum készítette el antropológiai arcrekonstrukcióját és így lehetővé vált köztéri szobrának elkészítése is.
Mirzsakip Dulatov (1885—1935), a kazak Petőfinek nevezett költő, író, drámaíró és matematikus, 1913–16 között részt vett a kazakok függetlenségéért harcoló Alas mozgalomban, annak ideológiai vezére volt, fegyvert is fogott az oroszok ellen. Ébredj, kazak! című verskötetében az asszimiláció, az orosz parasztság betelepítése és a nyelvvesztés veszélyeire hívta föl a figyelmet.
Sem a cáriak, sem a szovjetek nem bántak vele kesztyűs kézzel: Dulatov, a Madjar verskötetéért börtönt kapott, a sztálini rendszer támadásáért gulágot: öt év kényszermunka után, 1935-ben ott is hunyt el.