1848. Március 15. – Magyarok, a szabadság népe

Ma emlékezzünk büszkén az 1848. márciusi forradalom győzelmére. Kiemelkedő jelentőségű a magyar forradalom, hiszen az 1848-as európai forradalmak közül egyedül ez aratott vér-nélküli győzelmet, a követeléseit – a pesti forradalmi események hatására – előbb az országgyűlés, majd az uralkodó is elfogadta. Ezzel tulajdonképpen a március idusától egy békés átmenet vette (volna) kezdetét. Külön dicsősége az öntudatra ébredt harcos magyar nemzetnek, hogy a később kibontakozó fegyveres konfliktusban, a szabadságharcban, a Habsburgoknak csak orosz segítséggel sikerült győzniük.

A Pilvax kávéházból elindult tíz fiatalember – a “márciusi ifjak” – által felszított forradalmi láng teljes sikert aratott. A bécsi udvar március 17-én hozzájárult Batthyány Lajos miniszterelnökké való kinevezéséhez. Megalakulhatott az önálló magyar kormány, mely a miniszterelnökkel együtt nem a királynak, hanem a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Így valójában megalakult a független és felelős magyar kormány, mely elfogadtatta V. Ferdinánddal az “áprilisi törvényeket”.

 A forradalmi átmenet, véres szabadságharccá változott. Elsőként a Magyarországon élő nemzetiségek fordultak ellenünk. A császárpárti horvátok, újabb kiváltságok reményében, mindvégig a Habsburgok mellett törtek lándzsát. A Délvidékre nemrég betelepített szerbek és a török háborúk során északra menekültek külön vajdaságot kívántak létrehozni. Az Erdélyben megtelepedett  románok főként a jobbágykérdés megoldatlansága miatt kezdték meg véres akcióikat. A Felvidékien élő szlávok éppen ebben a korszakban kezdtek egységesülni nyelvileg “szlovákká”. Későbbiekben egyetlen császárpárti légiót sikerült közülük verbuválni, amely az első magyarok elleni vereség után beolvadt a császári hadseregbe. Azonban a felvidéki szláv néptömegek zöme, kiváltképp a ruszinok, lojálisak voltak a magyar hazával szemben.

 A meginduló harcokban a magyar honvédség kitűnően állta a sarat. Köszönhetően a veterán csapatoknak, a lelkes újoncoknak és a császári ezredekből hazaszökött kiváló huszároknak. A magyar huszárok a korszak – Európa szerte híres – katonai elitegységeit alkották, sokszor több száz kilométert megtéve tértek magyar földre, hogy hazájukért harcolhassanak. Az összehangolódott magyar honvéd sereg kiemelkedő fegyverténye volt a diadalmas tavaszi hadjárat, melyben az osztrák csapatok komoly vereségeket szenvedtek. A tavaszi hadjárat sikerei miatt a Habsburg ház megrettent, és felismerte, hogy nem képes egyedül kezelni a függetlenedett Magyarországot. Ebben a helyzetben kérte megalázkodva a fiatal Ferenc József az orosz cár segítségét. A cár látván az Ausztriai Ház szorongatott helyzetét hatalmas méretű intervenciós hadat küldött a magyar szabadságharc leverésére. A 200 ezres orosz sereg 1849. júniusától tört hazánkra, ezzel teljesen megfordult a háború menete. Azonban több ütközetben a jelentős létszámbeli hátránnyal rendelkező magyar csapatok dicsőségesen helytálltak, a világosi fegyverletételig.

 Ma emlékezzünk a korabeli legszebb győztes forradalomra, és Európában leghosszabb ideig kitartó fényes haditetteket felvonultató fegyveres küzdelemre: a Magyar Szabadságharcra. A magyar nemzet – nem először és nem is utoljára – erőteljesen megmutatta a világnak, hogy mennyire ragaszkodik a szabadsághoz. A magyar nép erejét jól példázza, hogy szabadságért indított harcot csak két nagyhatalom együttes ereje tudta megtörni. Azonban a megtorlás évei után, kénytelen lett Ausztria kiegyezni Magyarországgal, a forradalom és szabadságharc erőfeszítései és vívmányai végül győztesen bontakozhattak ki.