1945. február 11-én indult meg a Budai Várból a német és magyar katonák kitörési kísérlete. Az utóbbi években a kitörésre való emlékezés sajnálatosan sok politikai vitát kavart. A vitát gerjesztő csoportok a történelmünket akarják átírni. A szomorú és véres esemény történelmünk része, melyben csak a magyar és német oldalról több mint 20 ezren vesztették életüket a kitörési kísérlet néhány napja alatt.

kép: magazin.pecsibolcsesz.hu

A szovjet ostromgyűrű átvágására tett elkeseredett kísérlet, talán az egyik legvéresebb mészárszéke volt a második világháborúnak. A harcokban katonák, EMBEREK vesztették életüket. Budapestet – Adolf Hitler brutális döntése nyomán – erődvárossá változtatta a német hadvezetés. A második világháború egyik legdrámaibb városostroma szép fővárosunkban zajlott le. Az utókor által értelmetlennek tartott makacs német védekezés több ezer budapesti polgári lakos halálát és fővárosunk nagy arányú pusztulását okozta. A harcokban a lehengerlő szovjet offenzívát megállítani már nem lehetett, ám kiemelendő tény, hogy a németek mellett harcoló magyar katonák soraiban nemzettársaink, távoli és közeli rokonaink harcoltak becsülettel és nagy bátorsággal. Az emlékezés alkalmával az elesett katonák esetében nem való vizsgálni, hogy értelmetlenül haltak e hősi halált. A háborúban elesetteknek a kegyelet kijár, akármilyen oldalon harcoltak is. A kitörés során szinte csak katonák estek el, a polgári áldozatok száma minimálisra tehető. A szovjet hadifogság rettenetét nem vállaló német – magyar és nemzetközi katonacsapat halált megvető bátorsággal próbált utat törni a hatalmas szovjet túlerőn keresztül. A várban rekedt katonai alakulatok mellett – félvén a szovjetek kegyetlen megtorlásától – sok civil is fegyvert ragadott és a kitörő katonák közé beállt. A Széna tér és a Szél Kálmán tér egy szörnyűséges mészárszékké változott. A kitörési kísérlet során elszigetelt kis csoportoknak sikerült csak átvágni az orosz ostromgyűrűt.

fotó: Budai Vár, Királyi Palota – 1945 / Fortepan

A kitörési kísérlet sikertelennek bizonyult. Összesen mintegy 700 katona érte el a német vonalakat. Budapest elesett, és kezdetét vette a szörnyűséges szovjet megszállás.

Budapest ostroma a 2. világháború egyik leghosszabban elhúzódó és legvéresebb városostroma volt. A 102 napig tartó harcokban több mint 150 ezer ember vesztette életét (70 ezer szovjet, 48 ezer német és magyar katona) a polgári áldozatok számát 38 ezerre becsülik.

Emlékezzünk a főhajtással a második világégés hősi halottjaira és áldozataira.