Budapesten készítik el Kejki batir kazak szabadságharcos arcrekonstrukcióját

Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) készítik el Nurmagambet Kejki Kökembajuli, a kazak nép által csak Kejki batirként emlegetett szabadságharcos arcrekonstrukcióját.

P1070305

Sajtótájékoztató a Magyar Természettudományi Múzeumban

Kejki batir az orosz cári gyarmati uralom elleni 1916-os felkelés egyik vezetője volt. Az Amangeldi imám vezette fegyveres harc leverése után is évekig bujkált ellenálló csapatával, és több rajtaütést hajtott végre az akkor már a szovjet uralom által odavezényelt helyőrségek ellen is. A kommunista hatóságok 1923-ban kelepcébe csalták és brutálisan kivégezték, levágott fejét hosszú időre közszemlére tették, majd a mai Szentpétervárra vitték. Koponyáját az 1991-ben független köztársasággá vált kazak állam idén szeptemberben kapta vissza Oroszországtól hosszú diplomáciai tárgyalások eredményeként – mondta el Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója az intézmény keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

IMG_0848

Korsós Zoltán MTM főigazgató

Kiemelte: a kazak kulturális minisztérium úgy döntött, hogy méltó emléket állít Kejki batirnak, ezért a koponyát a szabadságharcos Torgajban eltemetett teste mellé helyezi, de előtte megbízást adott a nemzeti hős arcrekonstrukciójának elkészítésére.
A többéves szakmai együttműködésre való tekintettel erre a feladatra Nurszan Alimbaj, a Kazak Központi Állami Múzeum igazgatója a Magyar Természettudományi Múzeum szakembereit kérte fel.

IMG_0858

Nursan Alimbay és Babakumar Khinayat a Kazak Központi Állami Múzeum igazgatója és igazgatóhelyettese

Nurszan Alimbaj a budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar múzeum antropológus kutatói, Bernert Zsolt, Évinger Sándor és Bíró András Zsolt 2006 óta végeznek antropológiai és genetikai tárgyú kutatásokat Kazakisztánban, 2011-ben pedig Kustár Ágnes, az intézmény antropológusa készítette el Abulkair kazak kán arcrekonstrukcióját.
Az általános antropológiai leírás elkészítése után méretfelvételeket végeznek a Kejki batir koponyáján, illetve feltárják a rajta található sérüléseket – részletezte Bíró András Zsolt antropológus. Ezt követi a tudományos arcrekonstrukció, amelyet Kustár Ágnes, a múzeum embertani tárának igazgatója készít el. Megkísérelnek majd a csontból DNS-mintát is kivonni, hogy össze lehessen vetni a forradalmár még élő leszármazottainak DNS-ével. Ezzel teljesen megerősíthető lenne a koponya hitelessége.

IMG_0866

Bíró András Zsolt MTM Embertani Tár antropológus (a Magyar – Turán Alapítvány elnöke)

Az alapvizsgálatok hét vágást, ütést mutattak ki a koponyán, amelyek közül már az első is halálos lehetett, a bal oldala szinte teljesen megsemmisült és az állkapocs bal oldala is hiányzik – fejtette ki Kustár Ágnes. Mint mondta, a koponyáról már elkészült az a CT-felvételsorozat, amelynek alapján egy méretarányos, az eredetivel megegyezően részletgazdag másolatot állítanak elő 3D nyomtatással. Ez szolgál majd az antropológiai arcrekonstrukció alapjául.

IMG_0874

Kustár Ágnes igazgató (MTM Embertani Tár)

A kész arc szemeit üvegből, az izmokat gyurmából, az orr porcos vázát pedig viaszból készítik el, majd a bőrfelszín „szobrászi” kialakítására kerül sor. A bőr-, a szem és a hajszín nem állapítható meg csupán a csont vizsgálatából, ezek hiteles ábrázolását ezért utólag alakítják ki szakértők bevonásával – fűzte hozzá.
Nurszan Alimbaj igazgató és Babakumar Kinajat igazgatóhelyettes október 13-án hozta Budapestre az erősen sérült koponyát. A genetikai mintavétel és a pontos háromdimenziós modell megalkotása után az eredeti koponyát visszaviszik Kazakisztánba, ahol ünnepélyes kegyeleti szertartás keretében helyezik örök nyugalomra.

kurultaj.hu / MTI