Kincsek, titkok, aranyak – A nagyszentmiklósi aranykincs

1799-ben egy szerb szőlősgazda találta meg árokásás közben a nagyszentmiklósi aranykincset: a több mint 10 kilogrammnyi aranytárgy Közép-Európa legfontosabb kora-középkori aranyleletévé vált. A kincset I. Ferenc császár intézkedései miatt jelenleg a bécsi Kunsthisotrisches Museumban őrzik, a hű aranymásolatokat azonban most a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállításán láthatja a nagyközönség.

bikafejes-csésze90

fotó:moramuzeum.hu

1799-ben egy szerb szőlősgazda árkot ásott Nagyszentmiklós határában: a munka közben talált rá 23 darab felbecsülhetetlen értékű aranyedényre, melyek összsúlya körülbelül 10 kilogramm volt. A kincs darabjai kereskedőkön keresztül jutottak el Pestre, ahol végül a Boráros tér névadója, Boráros János városbíró gondoskodott összegyűjtésükről. Az antik tárgyak rajongójának számító Ferenc császár intézkedése miatt a nagyszentmiklósi aranykincs végül Bécsbe, a Császári és Királyi Régiségtárba került.

Mivel a megtalálók a kincs létét eltitkolták, nem kaptak semennyi pénzt a kamarától, ezért a szőlősgazda felesége, Ikonia többször ment Bécsbe, hogy „megtalálói jutalmát” kikönyörögje. Ikonia „őszinte” vallomása során kiderült, hogy az aranyedények melletti apróságokat (fülbevalók, edények letört fülei) beolvasztották és saját ékszereket készítettek ezekből.

csatos_tálka60

moramuzeum.hu

A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincsegyüttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett.

A kincset a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a nagyközönség számára is bemutatják. A Kincsek – Titkok – Aranyak című tárlat a nagyszentmiklósi lelet titkaiba avatja be az érdeklődőket, e mellett a látogatók bepillantást nyerhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok kincseinek rejtélyeibe is.

A tárlat 2016. július 3-ig látogatható minden nap 10-18 óra között.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

 

források: moramuzeum.hu / MTI