Ősök Arcképcsarnoka, antropológiai és régészeti kiállítások az Ősök Napján – FOTÓK

A 2015. évi Ősök Napjára kilátogató vendégek különleges kiállítás-együttest tekinthettek meg. A világ legnagyobb szétszedhető jurtájában, az Atilla Sátrában a hun tárlat mellett megcsodálhatták az „Ősök Arcképcsarnoka” elnevezésű antropológiai kiállítást, melyben testközelből nézhették meg a Kárpát-medencébe érkezett lovasnomád népek koponya leleteiből készült plasztikus arcrekonstrukciókat, és az azokról készült festményeket. Atilla Sátra mellett, pedig az Ősök Sátrai óriásjurtákban megtekinthették a keleti sztyeppékről a Kárpát-medencébe eljutó, majd itt letelepedett lovas-nomád népek örökségét. A tárlatokon kiállításra kerültek a szkíta, szarmata, avar, hun és a honfoglaló magyar nép régészeti és antropológiai leletei.

P1060999

Az Ősök Arcképcsarnoka kiállítás az Atilla Sátrában

P1060942

Besenyő harcos arcrekonstrukciója, teljesen begyógyult sebászi koponyalékelés nyomával Kajdacs-Rókadomb lelőhelyről (Tolna megye). /Kustár Ágnes MTM Embertani Tár, Arcrekonstrukciós Műhely/

P1060947

Festmény a besenyő harcosról /Kertai Zalán/

P1060946

Előkelő honfoglaló magyar nő arcrekonstrukciója Karos-Eperjesszög lelőhelyről. /Skultéty Gyula Antropologisches Forschungsinstitut Aesch, Svájc/

P1060945

Festmény a honfoglaláskori előkelő magyar nőről

P1060986

Torzított koponyájú fiatal hun harcos (balra) és egy avar vezér arcrekonstrukciója

P1070014

A hun vezéri páncél mellett Kertai Zalán a “Hunok Bejövetele” félpanoráma kép részlete látható

P1070026

A honfoglaló magyar kiállítás egyik vitrinje

P1070042

Jelképes koponyalékelések honfoglalás kori magyar koponyákon

P1070064

Honfoglalás-kori magyar veretes díszítések

P1070033

Részlet az avar és a magyar kiállítójurta tárlóiból

P1070072

Avar veretes övdíszítés

P1070061

Honfoglalás kori magyar emlékek között láthattuk Bene vitéz turanid típusú koponyáját

P1070122

Szarmata kori tárló

P1070080