Bíró András Zsolt kapta a Kőrösi Csoma Sándor emlékdíjat

XVI. alkalommal tartották meg a Kőrösi Csoma Sándor emlékkonferenciát Erdélyben, Kovászna városában. A tudományos konferencia után emlékünnepséget és koszorúzást tartottak a világhírű székely –magyar keletkutató tudós és utazó szülőhelyén – a székelyföldi kis faluban – a Kovásznától öt kilométerre fekvő Csomakőrösön.

A Kárpát-medencei magyarság egyik legjelentősebb tudományos és közéleti eseménye a Kőrösi Csoma Sándor emlékkonferencia, amelyet már több mint két és fél évtizede minden évben megszervez a világhírű kutatóról elnevezett kovásznai székhelyű közművelődési egyesület és annak fáradhatatlan, kiváló elnöke Gazda József. Az egyesület elnöke állhatatos szervező munkájával egy olyan élethivatást teljesít, amely -saját szavai szerint is- kötelesség egy olyan embernek, aki Kőrösi Csoma Sándor szülővidékéről származik.

Bíró András Zsolt antropológus és Gazda József Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke

Bíró András Zsolt antropológus és Gazda József a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke

A háromnapos tudományos konferencián, szerte a Kárpát-medencéből, több mint negyven történész, néprajzos, antropológus, irodalomtörténész, képzőművész és egyéb kutató tartott előadást illetve beszámolót. A főbb témák a keletkutatás, a magyarság őstörténete, a magyarság hagyományaiban fellelhető keleti elemek kutatása valamint életrajzi és tudománytörténeti kutatások voltak. Bíró András Zsolt antropológus a honfoglaló magyarság csontvázleleteinek új módszerekkel történő vizsgálatairól, és az ebből levonható modellek alapján a Honfoglalás kori népesség antropológiai struktúrájáról tartott előadást. A kutató ismertette az új módszerekkel végzett összehasonlítások valamint az ”arclapossági” vizsgálatok adatainak felhasználásával létrehozott modellt, amely több Urálon túli térség adataival is mutat összefüggéseket, valamint a Kaukázus régióban is vannak kapcsolódásai. Továbbá az is elmondható, hogy a kilencvenes évek elején a honfoglaló magyarságra kidolgozott, az antropológiai karakterek alapján létrehozott regionális csoportok fenntartása nem indokolt, mivel a különbségek inkább egyéni jellegűek és nem annyira régiókhoz vagy a törzsek közötti eltéréshez köthetőek. A konferencián számos érdekes előadás hangzott el, amelyekben a kutatók újabb eredményekről számoltak be és sok új adattal bővültek a kutatástörténeti monográfiák is.

A három napos tudományos konferencia szombaton zárult a Városi Művelődési Központban, amely előtt Kőrösi Csoma Sándor szobra áll. A konferencia záróeseményeként az előző napok előadásaival kapcsolatban egy fórumot is tartottak. A rendezvényhez kapcsolódóan péntek este a városi mozi épületében levetítették Szabó Levente úti filmjét, amely a Moldvában fellelhető magyar emlékekről szólt. Péntek este zenés gála műsort is tartottak ahol a helyi tánc és dalcsoportok mellett az egyik testvérváros, Nagykanizsa is népzenei műsorral lépett fel. Szombat este a művelődési központban a debreceni Ady Endre gimnázium tanulói tartottak irodalmi zenés műsort.

A konferencia résztvevői a Kőrösi Csoma Sándor szobor előtt Kovásznán

A konferencia résztvevői a Kőrösi Csoma Sándor szobor előtt Kovásznán

Az ünnepi események szombat déltől Csomakőrösön folytatódtak. A település központjában a helyi iskola által előadott verses zenés műsor után a Kőrösi szobornál koszorúzott a Kovászna megyei tanács, Csomakőrös polgármesteri hivatala, Kovászna város polgármesteri hivatala, a magyar történelmi egyházak, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusa. A testvérvárosok Nagykanizsa, Pápa, és Csenger önkormányzatai nevében is koszorúztak, valamint a Kőrösi Líceum testvér iskolája a debreceni Ady Endre Gimnázium is elhelyezte a koszorúját a szobornál. Ezt követően a megemlékezés a szépen felújított és most emlékházként működő Kőrösi szülőházánál folytatódott. Ünnepi dísz beszédet mondott Thiesz János Kovászna város polgármestere, Dr.Csige Sándor Zoltán Magyarország Csíkszeredai főkonzulja, Dr. Somlai György az MTA levéltárának Kőrösi hagyatékát őrző kurátora. Ezután az emlék konferencia főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési egyesület elnöke, Gazda József értékelte a tudományos gyűlés eredményeit és köszönte meg az együttműködést és az áldozatos munkát a szervezőtársainak. Elmondta, hogy az idei kitüntetett egy példa értékű antropológus-kutató, aki már eddig is sokat tett a magyar múlt feltárásáért, a magyar nemzeti kultúra megőrzéséért és színvonalas bemutatásáért, valamint a magyar összefogásért is.

Korosi_1_1200

Ünnepség Csomakőrösön

Az egyesületi elnök felkérte Dr. Ladvenszky Levente történészt, hogy olvassa fel a kitüntetett laudációját. A laudáció ismertette Bíró András Zsolt kutatási eredményeit, a magyar és a keleti kutató intézetek együttműködését. Az antropológus kiváló szaktudása mellett – amely révén nemzetközi elismertséget is kivívott magának – kiemelte emberi kvalitásait is. Felhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy a kutató rendkívüli elkötelezettséggel és fáradhatatlanul folytatja kitartó munkáját, amelyet mindig hűen a tudományossághoz ám néha igen nehéz körülmények között is elvégez. Mindezek mellett Bíró András Zsolt kiváló hagyományőrző és sportoló is (több küzdősportban járatos, fekete öves judo mester, mely sportágban hétszeres magyar bajnok). Kiváló nyelvtehetséggel megáldott ember, aki számos keleti nyelven is beszél, az eurázsiai sztyepp egyik legjobb ismerője. Az antropológus bejárta már fél Ázsiát és a világ számos országát, de családjának és népének, a magyarságnak szeretete mindig, mindenhonnan hazahozta. Hitvallása, hogy minden magyarnak itthon a Hazában kell helytállania, és munkálkodnia nemzetünk felemelkedésének érdekében.

Korosi_2_1200