Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva. A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.

A magyar Országgyűlés 2012. december 3-ai határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Csehszlovák Köztársaságból a Benes-dekrétumok következtében kizárt, Magyarországra telepített magyarokról, valamint azt is, hogy támogatja a kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését. Az Országgyűlés emellett kifejezte nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat, összes ingóságukkal együtt, Magyarországra. A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián még azt is el akarta érni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ezt az amerikaiak megvétózták. Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban, az érintett magyarok számát a cseh történészek 30-40 ezerre, a szudétanémet szövetségek negyedmillióra becsülik.

magyarsag-szep.hu képe

Budapest

A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékeztek Budapesten a Magyarság Házában vasárnap délután.  A gálaműsort Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója előadása nyitotta meg, Gondolatok a felvidéki magyarok kitelepítéséről címmel. Ezután részletek hangoztak el Szomolai Tibor Felvidéki saga című regényéből Dizseri András tolmácsolásában. A műsort a felvidéki Kor-Zár együttes koncertje zárta.

A kollektív bűnösség doktrínája összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal – hangoztatta az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke vasárnap Budapesten, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján rendezett megemlékezésen.

    Gulyás Gergely kifejtette: az európai jogrend és az európai államok jogrendszereinek alapja az emberi méltóság feltétlen tisztelete; a kollektív bűnösség doktrínája összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal, ellentmond minden ma ismert emberi jogi dokumentumnak, és mindennek, amit ma demokratikus értéknek nevezünk. Amíg az Európai Unió bármely tagállamában a kollektív bűnösséget rögzítő rendelkezések akár csak elviekben is a jogrend részei lehetnek, addig hiteltelen az európai közösségtől minden az emberi jogok és a demokratikus, jogállami alapértékek védelmére irányuló erőfeszítés.

Komárom

A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt – mondta az Országgyűlés elnöke vasárnap Komáromban, a felvidéki kitelepítettek emléknapján. „Kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizalmatlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttműködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget” – tette hozzá Kövér László. A házelnök kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben.

Források: MTI