Útkeresőknek – Fehérholló Bugacon lelt otthonra

A Félegyházi Közlöny riportot közölt Fehérholló Ősküvel, aki a Magyar Turán Szövetség tagjaként, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlések egyik szertartásvezetője. Fehérhollóval készült interjúban megismerhetjük, hogy milyen úton jutott el egy városi ember, a rohanó forgatagból, egy természetközeli életbe. Az útkeresőknek utat mutathat Fehérholló példája, az ősi magyar szellemiség megélésével, hogyan szakadhatunk ki a „belvárosi” céltalan létből.

Teljesen hátat fordított civil életének és Budapestről Bugacra költözött Fehérholló Öskü, aki közel egy évtizede táltosként segíti az útkeresőket. A tanítóval jurtájában beszélgettünk.

Fehérholló Öskü hosszú keresgélés után egy bugaci tanyán találta meg otthonát, ahol harmóniában élhet a természettel és szellemi központja kialakításán dolgozhat. Mint mondta, párjával együtt nagyon megszerették a környéket. Korábban már többször is jártak Bugacon. Holló – ahogy a barátai is szólítják – a Kurultajon ugyanis sámánszertartásokat vezet. Az sem véletlen, hogy új otthonukat a közelmúltban feltárt Árpád-kori kolostor közelében találták meg.

Bugacon valahogy minden a helyére került. Nagyon örülök, hogy erre a szent erőhelyre rátaláltunk. Úgy érzem, hogy itt itthon vagyunk és hogy a bugaciak is befogadtak minket – fogalmazott Fehérholló Öskü, aki számára rég szűknek bizonyult a budapesti belváros.

483945_10151008866833990_179758984_n

– A kilencvenes évek közepén, harmincéves koromban kezdtem keresgetni, mi az életem értelme azon túl, hogy dolgozok, pénzt keresek és bulizok. Azt láttam, hogy amit addig csináltam, annak nincs sok értelme. Elkezdtem kutatni és a keleti filozófiák felé fordultam, sokáig harcművészetekkel foglalkoztam, asztrológiát, agykontrollt tanultam. Közben megismerkedtem Somogyi Istvánnal, aki később a mesterem és tanítóm lett. Általa tanultam meg, hogy az ember csak akkor lehet boldog, ha megtalálja azt a feladatot amire született.

Egy látomás útján döbbentem rá saját életfeladatomra is, miszerint tanítómhoz hasonlóan nekem is másokat kell segítenem. Mivel ez nem fért össze a civil vendéglátós foglalkozásommal, feladtam az addigi életem és rábíztam magam a Jóistenre. Így találtam meg életem párját és az új otthonomat is. Időközben rájöttem arra is, hogy a keleti és a magyar filozófia mennyire közel áll egymáshoz. Az egy Isten hit, az egység felé törekedés mindig is ott volt a magyarokban. Rájöttem hogy nekem az a feladatom, hogy felélesszem ezt a régi magyar szellemiséget –  részletezte Fehérholló Öskü, akit egyébként szülei Kovács Lászlónak kereszteltek, új nevét pedig szintén egy látomásban kapta.

Ebben a látomásban végigélte 1500 évvel ezelőtti életét. Próbálkozott hivatalosan is felvenni ezt a nevet, de nem engedélyezték – mondta Holló, akitől azt is megtudtuk, hogy a táltos hitvilágban a különböző energiákat állatszellemekkel jelölik.

– A holló az én segítő állatom, egy lélekmadár, aki segít átjutni az egyik világból a másikba. Merthogy nekem is az a feladatom, hogy kapcsolatot tartsak a másvilággal, onnan hozzak információkat. Én ezt nem vallásként, vagy miszticizmusként, hanem egy szellemi útként járom és élem meg –  részletezte a táltos, aki tanyája udvarán felállított jurtájában szívesen fogad minden gyógyulni vágyót, útkeresőt vagy csupán kíváncsiskodót.

A megvilágosodást különböző szertartások segítik, mint például a sámándobokkal kísért zenés imádkozás. A dob ugyanis képes az álmodás állapotát elősegíteni. A tudósok kimutatták, hogy a sámándobok rezgésszáma megegyezik az agy úgynevezett thétahullámával, azaz az álomidőszakkal. Ennek az utazásnak vagy révülésnek az a célja, hogy az ember elmerülve a saját tudatalattijában választ kaphat a kérdéseire. Több ezer éves hagyománya van a parázson járásnak is. A parázsszőnyegen átsétálva kiégeted magadból a betegséget, kisülnek az úgynevezett energiaközpontok. Ugyanakkor olyan erőt kapsz, hogy utána nincs előtted lehetetlen –  ecsetelte Fehérholló.

források: Petőfi Népe / Félegyházi Közlöny

319592_2151164510818_7841647_n