Magyarországon az egyik legjelentősebb avar régészeti emlék a kunbábonyi feltételezett fejedelemsír. A kagáni (vezéri) sírban található leletek arra engednek következtetni, hogy az a férfi akit a 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós Kunbábony nevű határrészén, az avarok legrangosabb vezetői közé tartozott, s talán maga a kagán, a fejedelem lehetett.

Az elmúlt években megrendezett  Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűléseken számos avar leletet mutattunk be, a kunbábonyi kagán koponyáját és tudományos módszerrel készült arcrekonstrukcióját, valamint a rekonstrukció alapján megfestett, az egykori vezért életszerűen ábrázoló portréját. A kunbábonyi vezéri sír régészeti leleteit a Kecskeméti Katona József Múzeum gondozza. A régészeti emlékek bizonyítják az avar főúr  gazdagságát, aki arany lemezekkel díszített fakoporsóba helyezve, méltóságának jelképeivel, legszebb ékszereivel, fegyvereivel, edényeivel és eszközeivel lett eltemetve. Szemfedelét aranylemezek ékesítették, kezére aranykörmös kesztyűt és halotti gyűrűket húztak. A kunbábonyi avar férfi magas rangját nemcsak ékkőberakásos aranyveretekkel díszített öve, hanem arany kürtje és ivóedénye, madárfejes jogara, valamint aranyveretekkel ellátott kardja is jelzi. A régészeti  begyűjtés és a hitelesítő ásatás eredményeképp 155 db aranytárgy került a múzeumba, melynek összsúlya 2,5 kg volt.

Az avar kincsek a kecskeméti Cifrapalotában

A múlt héten ennek a kiemelkedő avar leletegyüttesnek a tanulmányozását kezdték meg, a legmodernebb régészeti eszközökkel. Az alábbi sorokban a Kecskeméti Katona József Múzeum beszámolóját olvashatjuk el.

Németországi szakemberek vizsgálták a híres kunbábonyi avar sírlelet legszebb tárgyait. November 12-13-án zárva volt a Cifrapalotában július dereka óta látogatható „Nagyurak és vezérek. Híres avar leletek a Kiskunságból” c. régészeti állandó kiállítás. Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya PhD, a lipcsei Geisteswissenschaftliches Zentrum, Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas e.V., valamint Dr. Hans-Ulrich Voß, a frankfurti Römisch-Germanische Komission des Deutschen Archäologischen Instituts munkatársa a legmodernebb felszereléssel két napon keresztül vizsgálta a kunbábonyi avar sírlelet néhány páratlanul szép darabját. Munkájukat a Kecskeméti Katona József Múzeum részéről Dr. Wicker Erika PhD, a kiállítás rendezője segítette.

A kutatás egy nagyobb projekt része. Kecskemétre Budapestről érkeztek a német kollégák, ahol a Magyar Nemzeti Múzeumban a bócsai, ugyancsak igen gazdag temetkezés aranytárgyaival foglalkoztak. Kecskemétről pedig a vajdasági Sremska Mitrovicába utaztak tovább, itt a híres sirmiumi avar lelet arany övvereteivel folytatták a vizsgálatot. A vizsgált leletek megegyeznek abban, hogy egykori tulajdonosaik az avar társadalmi piramis csúcsán álltak; uralkodók vagy az uralkodóház tagjai voltak, akik megengedhették maguknak, hogy díszövüket különleges szépségű, nagyméretű, öntött arany veretekkel ékesítsék.

A kutatások egyfelől e díszöv-veretek roncsolásmentes X-RFA (röntgen fluoreszcenciás analízis) vizsgálatát foglalták magukban, amivel lehetővé vált anyagösszetételük pontos meghatározása. A leletek digitális mikroszkópos dokumentációja pedig igen nagy felbontású, három dimenziós fényképek készítését célozta.

A kutatási eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a korai avarkor legszebb tárgyainak – és ezzel egykori tulajdonosainak – egymáshoz való viszonyát tisztázhassuk, s talán készítési helyükre is következtetni tudunk.

Az eredmények és a felvételek a három régész közös tudományos publikációjában jelennek majd meg.

Forrás: kurultaj.hu / Kecskeméti Katona József Múzeum