Kedden munkalátogatásra Budapestre érkezett Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke. Azerbajdzsán és Magyarország között eddig meglévő rendkívül jó kapcsolatok tovább bővültek, a két ország stratégiai partnere lett egymásnak. A kormánydelegációk délelőtti plenáris megbeszélése után több területet is átfogó egyezmények aláírására került sor az Országházban, majd Orbán Viktor és Ilham Aliyev közös sajtónyilatkozatot tett. Ezután mindketten beszédet mondtak a Magyar-Azerbajdzsán Üzleti Fórumon. Érdemes áttekintenünk a rendkívül fontos megbeszélések eredményeit, melyek tovább viszik előre a „Keleti Nyitás” politikáját és mélyítik országunk barátságát a dél-kaukázusi, rokon azeri nemzettel.

Azerbajdzsánról röviden – ősi rokoni kapcsolataink

A Kukázus délkeleti lejtőin és a Kaszpi tenger partján fekvő ország. Az azeri nyelv a török nyelvek oguz – török családjába tartozik. A mai azerbajdzsán területére a XI. században érkeztek északról az oguz-szeldzsuk török törzsek, majd a Kaszpi tenger mellékét fokozatosan eltörökösítették. Az azerbajdzsáni nép kialakulásában türk utódnépek domináltak, de jelentősebb iráni és kaukázusi néprétegek is részt vettek benne. Kiemelendő fontos tény, hogy az egyik, az azeri nemzetet alkotó nép, a szavárd magyarok voltak. A szavárd magyarok a Krisztus utáni 750-es években telepedtek le a Kaukázus déli peremén túli síkságokon, több évszázados különállásuk után, lassan beolvadtak a kialakuló azerbajdzsán népbe.

Az azerbajdzsánok a saját országukban 9 millióan élnek, azonban összlétszámuk jócskán meghaladja a 20 millió főt. Melyből 1 millióan a volt Szovjetunió más utódállamaiban élnek, és több mint 10 milliós – tehát az anyaországinál is nagyobb létszámú – azeri kisebbség él Észak-Iránban.

Az 1990-es évek elején Azerbajdzsán elvesztette országának 16%-át, az örmény csapatok – szovjet segítséggel elfoglalták Hegyi Karabahot. A véres harcokban 30 ezren vesztették életüket, és 1 millió azeri menekült el lakhelyéről. Így Azerbajdzsán területe jelenleg is szét van szabdalva.

A magyar – azeri tárgyalások

Az MTI közlése szerint Ilham Aliyev sajtónyilatkozatában kiemelte: a két ország közötti politikai kapcsolatok kiválóak, a gazdasági kapcsolatok pedig gyorsan fejlődhetnek. Üdvözölte, hogy a magyar cégek jelenléte egyre jelentősebb az azeri piacon – elsősorban a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és az infrastruktúra fejlesztésében. A most aláírt megállapodások közül a stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot emelte ki, mint mondta, ez lefedi a két ország céljait, amelyeket szeretnének elérni, és biztosítja az együttműködés sikerét, továbbá segíti a kapcsolatok fejlődését Azerbajdzsán és az EU között is.

Ilham Aliyev jónak nevezte az együttműködés kilátásait az energiaszektort illetően is: Azerbajdzsán új forrást jelenthet Európának, és az országnak szüksége van az európai piacra – mutatott rá. Közölte: Azerbajdzsánnak óriási gáz- és olajkészletei vannak, ezekből a déli korridoron keresztül szállíthatna Európába, és szilárdan elhatározta, hogy véghez is viszi ezt a projektet.
A Budapesten munkalátogatáson tartózkodó azeri államfő megköszönte Magyarországnak, hogy 200 ösztöndíjast fogad Azerbajdzsánból, mint mondta, az ilyen kezdeményezések erősítik a két ország polgárai közötti kapcsolatokat.

Orbán Viktor, Magyarország és egész Európa stratégiai érdekének nevezte, hogy Közép-Európába is érkezzen azeri gáz. A jelenlegi szerződések azonban csak azt garantálják, hogy az azeri energiahordozó Dél-Európába el fog jutni, így „a mi dolgunk a következő években, hogy megteremtsük annak feltételeit, hogy az azeri gáz feljuthasson délről Közép-Európába is”.

A magyar miniszterelnök azt is mondta, Magyarországnak sok oka van arra, hogy „nagy tisztelettel” emlegesse Azerbajdzsánt, annak elnökét és az elnök édesapját, Heydar Aliyev volt azeri államfőt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A nyilatkozatok előtt a magyar fél és az azeri delegáció tagjai nyolc megállapodást írtak alá. A két ország közötti stratégiai partnerségi nyilatkozat mellett megállapodás jött létre a két kormány között a légi közlekedésről, a magyar gazdasági tárca és az azeri szakminisztérium között a turizmusról, együttműködési megállapodást kötött a két főváros, Budapest és Baku, és szándéknyilatkozatot írt alá a két agrártárca az állat-egészségügyi együttműködésről.
Emellett jóváhagytak egy megállapodást a fejlesztési tárca és az azeri hírközlési minisztérium között az innovatív stratégiák alkalmazásáról, valamint két dokumentumot is aláírtak a sport és az ifjúság, illetve az oktatás területén való együttműködésről

A Magyar – Azerbajdzsán Üzleti Fórum eredményei

A politikai találkozókat követően Magyar – Azerbajdzsán Üzleti Fórumot rendeztek a Sofitel szállodában. Az MNO tudósítása szerint a magyar–azeri üzleti fórumon több kétoldalú üzleti megállapodás született, köztük a Magyar Kereskedőház és az Azerbajdzsáni Vállalkozók és Munkavállalók Szövetsége, az Azeri Nemzeti Tudományos Akadémia és a Nemzeti Innovációs Hivatal, valamint a közútfejlesztéssel foglalkozó állami Azerroadservice és a Közgép között.

Puskár Anett, a Közgép kommunikációs igazgatója a megállapodás kapcsán jelezte: az azeri állami cég több autópályahíd építésére kérte fel a vállalatot. Szerinte ezzel a cég szaktudását és a magyar mérnöki tudást is elismerik. „A megállapodás jelentőségét tovább növeli, hogy az erről szóló szándéknyilatkozatot az után írhattuk alá, hogy a két ország is stratégiai megállapodást kötött egymással” – tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely

 Források: kurultaj.hu, MTI, MNO