A Magyar Turán Alapítvány évek óta folyó kitartó munkája és a magyar kormány keleti nyitás politikája fokozatosan meghozza gyümölcsét. Az örvendetes hír kapcsán tovább erősödik a hun és türk tudatú népek összefogása, és mélyebb együttműködési lehetőségek épülhetnek ki az eljövendő időszakban. Az augusztus 8-10. között megrendezésre kerülő Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen a TURKPA országok népes küldöttséggel fogják erősíteni az eddig is meglévő jó keleti kapcsolatainkat.
A magyar Országgyűlés delegációja részt vett Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésének (TURKPA) plenáris ülésén, pénteken Magyarország megfigyelői státust kapott a TURKPA-ban közölte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a delegáció vezetője az ülés után az MTI-vel.
Ganira Pasajeva, Lezsák Sándor és Bíró András Zsolt Bakuban
A török nyelvű országok – Törökország mellett Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán – Bakuban rendezték meg a TURKPA 5. plenáris ülését, amelyet Ogtay Asadov, a szervezet hivatalban lévő elnöke, az Azerbajdzsáni Köztársaság parlamentjének elnöke vezetett – mondta el az Országgyűlés alelnöke.
Az ülésen Ogtay Asadov adott tájékoztatást arról, hogy a magyar parlament számára a TURKPA megfigyelői státusát adományozták.
Baku – Láng tornyok
Lezsák Sándor köszöntőbeszédében hangsúlyozta: a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésének ülésén való részvétel szép megnyilvánulása a magyar politika elkötelezettségének a török nyelvű világ iránt. Szavai szerint „népeinket az azonos gyökerekből táplálkozó történelmi barátság köti össze, erre épül a független új magyar politika”. Lezsák Sándor emlékeztetett rá, hogy a világ legnagyobb múltú turkológiai központja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1870-ben alapított török tanszéke.
Az Országgyűlés alelnöke kiemelte, hogy a Szovjetunió széthullása és Magyarország függetlenné válása óta Budapest kezdettől fogva kinyilvánította az együttműködés szándékát, őszinte barátságát a függetlenné váló török nyelvű köztársaságok népei iránt éppúgy, mint Törökország iránt. „Azóta az élet bebizonyította, hogy tudunk közös értékeket, közös érdekeket és közös célokat találni” – fűzte hozzá. Lezsák Sándor megállapította: Magyarország szívesen emelné magasabb szintre a parlamenti együttműködést is.
A parlament alelnöke örvendetesnek nevezte, hogy „közös történelmi, kulturális és nyelvi gyökereink alapján élénkülnek kulturális kapcsolataink”. Példaként hozta fel a kétévente megrendezésre kerülő Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés rendezvényt, amely a magyarság és egyben Európa egyik legnagyobb hagyományőrző eseménye.
Reményét fejezte ki, hogy a választókerületében, a Duna-Tisza közén, Bugacon 2014. augusztus 8-10. között megrendezendő Kurultajon a TURKPA országai ismét népes küldöttséggel vesznek részt.
Lezsák Sándor köszönetet mondott az azeri, a kazah, a kirgiz és a török követségnek, nagykövetnek, a külügyi hivatalok munkatársaiknak és mindazoknak, akik a rokontudat alapján a bizalmi tőkét, kapcsolatot erősítik népeink között.
Az Országgyűlés elnöke a magyarság történelmi küldetésének nevezte, hogy „járható hidakat” építsen Kelet és Nyugat között, hozzáfűzve, hogy „az új magyar külpolitikában a keleti nyitás természetesen nem jelenthet nyugati zárást”.
Lezsák Sándor ellátogatott a bakui Art Gardenban megtartott Kurultaj – Magyar Napra is.
Lezsák Sándor szólt az általa alapított Lakiteleki Népfőiskola programjairól is, ahol kormányzati támogatással alapfokú nyelvtanfolyamokat indítottak a TURKPA országok nyelveinek megismerésére.
A plenáris ülésen Lezsák Sándor bejelentette, hogy a jövő nyáron kormányzati támogatással az eddigi műfordítótáborok tapasztalataira építve azeri-magyar, kazah-magyar, kirgiz-magyar és török-magyar műfordítói, nyelvgyakorló, irodalmi tábort szerveznek a tehetséges egyetemistáknak, fiatal diplomásoknak.
Az Országgyűlés alelnöke az együttműködés szempontjából fontosnak nevezte, hogy a parlamenti választáson másodszorra bizalmat kapott Orbán-kormány már az első ciklusában meghirdette a keleti nyitás politikáját.
Forrás: MTI / kurultaj.hu