Azerbajdzsáni állami és alapítványi szervezetek rendezésében Kurultaj – Magyar Nap lesz Baku belvárosában a történelmi várnegyedben (Içeri sahar) található Art Garden impozáns történelmi kiállítótermében. A Magyar Turán Alapítvány 13 fős küldöttséggel utazott ki a rendezvényre, ahol koncertet, harci bemutatót és tudományos előadást is megtekinthetnek a Kurultaj – Magyar nap látogatói. A jövő hét közepén megrendezésre kerülő rendezvényről nemsokára bővebb beszámolót olvashatnak a honlapunkon.

Magyar Turán Alapítvány tagok – hagyományőrző viseletben

Azerbajdzsánról – magyar kapcsolatok

A Kukázus délkeleti lejtőin és a Kaszpi tenger partján fekvő ország. Az azeri nyelv a török nyelvek oguz – török családjába tartozik. A mai azerbajdzsán területére a XI. században érkeztek északról az oguz-szeldzsuk török törzsek, majd a Kaszpi tenger mellékét fokozatosan eltörökösítették. Az azerbajdzsáni nép kialakulásában türk utódnépek domináltak, de jelentősebb iráni és kaukázusi néprétegek is részt vettek benne. Kiemelendő fontos tény, hogy az egyik, az azeri nemzetet alkotó nép, a szavárd magyarok voltak. A szavárd magyarok a Krisztus utáni 750-es években telepedtek le a Kaukázus déli peremén túli síkságokon, több évszázados különállásuk után, lassan beolvadtak a kialakuló azerbajdzsán népbe.

Baku – a régmúlt és a modernitás, háttérben a „Láng Tornyok”

Az azerbajdzsánok a saját országukban 9 millióan élnek, de fontos kiemelni, hogy összlétszámuk meghaladja a 20 millió főt. Melyből 1 millióan a volt Szovjetunió más utódállamaiban élnek, és több mint 10 milliós – tehát az anyaországinál is nagyobb létszámú – azeri kisebbség él Észak-Iránban.

Az 1990-es évek elején Azerbajdzsán elvesztette országának 16%-át, az örmény csapatok – szovjet segítséggel elfoglalták Hegyi Karabahot. A véres harcokban 30 ezren vesztették életüket, és 1 millió azeri menekült el lakhelyéről. Így Azerbajdzsán területe jelenleg is szét van szabdalva.

Az Art Garden a régi városrészben Bakuban