A 164 éve Aradon kivégzett hős tábornokainkra nem csak határainkon belül, hanem az elcsatolt területeinken is megemlékeztek. Az aradi vértanúk emléknapján elhangzott beszédek most erőteljes aktuális üzeneteket is tartalmaztak. Az erdélyi megemlékezéseken felszólaló magyar közéleti személyiségek elérkezettnek látják az időt a magyar nép önrendelkezésének és autonómiájának kivívására.

Az aradi vértanúk

 Megemlékezések Erdélyben

Nagyvárad

Az önrendelkezésért és a kisebbségi jogokért való áldozathozatalt szorgalmazta vasárnap Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő az aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen – derült ki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közleményéből.

„Most annak jött el az ideje, hogy kiálljunk a magyar történelmi régiók felszabdalása, Erdély altalajkincsének elrablása, folyóink megmérgezése ellen” – fogalmazott Tőkés László utalva a verespataki vitatott ciántechnológiás aranybánya-beruházásra. Hozzátette: az erdélyi magyaroknak példát kell venniük hőseikről, és áldozatokat kell hozniuk az önrendelkezésért, valamint az őket megillető kisebbségi jogokért.

Hargita

Eljött az ideje annak, hogy az erdélyi magyarok kimondják: nem a román hatalomnak akarnak megfelelni és behódolni, hanem a saját érdeküket szem előtt tartva, autonómiát akarnak – jelentette ki Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

A politikus a Hargita megyei Szentegyházán az 1849. október 6-án mártírhalált halt aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen vett részt és mondott beszédet. Kifejtette: az autonómia jár a romániai magyaroknak, hiszen „nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél”.

Felidézte, hogy tavaly szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén Barcelona utcáin másfélmillió ember követelte a függetlenséget.

Emlékeztetett arra, hogy október 27-én a székelyek „nagy menetelésével” akarnak nyomatékot adni az egységes, önálló, autonóm Székelyföld követelésének. Mint mondta, ezen a megmozduláson mindenkinek ott a helye, mert „gyerekeink jövője múlik azon, hogy ma hogyan lépünk fel jogainkért” – mondta az MPP elnöke.

Megemlékezés Aradon

Arad

Ezrek emlékeztek vasárnap délben Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokaira az emlékükre állított Szabadság-szobor mellett. A megemlékezésen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: „Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad”. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: „nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégítik”.

Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. „Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az aradi emlékmű

Délvidéki megemlékezés

A Vajdaságban Eleméren tartották a központi megemlékezést az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokainak tiszteletére. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a 13 aradi áldozat arra tanít bennünket, hogy „ha összefogunk, és cselekvő magyarokká válunk, akkor a szülőföldünkön is csodákra vagyunk képesek”.

A vajdasági központi megemlékezést minden évben Eleméren, a Szent Ágoston-templomban tartják, amelynek alagsorában nyugszik az egyik aradi vértanú, Kiss Ernő tábornok. Korhecz Tamás emlékeztetett arra, hogy a honvédtábornokok a szabadságharc kitörésekor a kényelmes élet helyett a „helyes utat” választották, „azt az utat, amelynek a végén ott várta őket a vértanúság”. Ez a helytállás meseszerűnek tűnhet manapság, amikor sokan „a legjelentéktelenebb anyagi javakért is képesek hátat fordítani a nemzetnek”- mondta Korhecz.

Megemlékezés Kátpátalján

Az aradi vértanúkra való emlékezés azt bizonyítja: a magyarság képes a legsúlyosabb vereségek után is talpra állni, a sorscsapások után feltámadni – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a kárpátaljai Nagyszőlősön tartott nemzeti gyásznapi megemlékezésen.

Rétvári Bence a báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye 1849-ben kivégzett főispánjának emlékművénél tartott rendezvényen hangsúlyozta: hiába végezték ki a független magyar hadsereg első vezérkarát, ma is van magyar hadsereg, van vezérkara, s ez a hadsereg a független Magyarországot védi, amely a világ legerősebb katonai szövetségének a tagja.

 MTI / Új Szó online