A Magyar Hírlap újságírója, Hrecska Renáta interjút készített Bíró András Zsolttal, aki a Magyar Turán Alapítvány elnöke, a Kurultáj és az Ősök Napja ünnep főszervezője. A cikkben olvashatunk a magyar nép eredetének kérdéséről és az erről kialakult képről. A rokon népeket összefogó Kurultájról és a kifejezetten nemzeti – kárpát-medencei – Ősök Napja ünnepről tudhatunk meg információkat.
Az „igazságváró hangulat” korában
Hrecska Renáta – 2013. augusztus 3., szombat
„Több évtizede manipulálják a nemzeti történelmünket, ezért van egy óriási »igazságváró hangulat« a magyar emberekben” – állítja Bíró András Zsolt humánbiológus, antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke. A szervezet a ma már nemzetközileg is ismert Kurultaj rendezvény főszervezője, de idén másodjára megrendezik az Ősök Napját is.
– Igen népszerű rendezvény a Kurultaj, mi a küldetése ennek a programnak?
– A rendezvény mára már nemcsak a Kárpát-medencei magyarság, hanem egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé vált, és egyben a hun és türk tudatú nemzetek legnagyobb ünnepe. A Magyar Turán Alapítvány a magyar kultúra, a magyar hagyományok megőrzése és színvonalas bemutatása, a különböző hagyományőrző csoportok működésének fejlesztése és összehangolása, a keleti rokon népekkel való kapcsolattartás, valamint a valós magyar őstörténeti kutatások elősegítése, eredményeinek tudományos és ismeretterjesztő jellegű bemutatása céljából jött létre.
– Miben különbözik az Ősök Napja a Kurultajtól?
– Szellemisége és sok programja hasonlít egymásra, amíg azonban a Kurultaj az összes hun és türk tudatú nemzet közös nagy ünnepe, addig az Ősök Napja inkább a Kárpát-medencei magyarság hagyományaira és nagy őseinek emlékére összpontosít. Az Ősök Napja sajátos hagyományőrző rendezvény, de főleg egy magyar hagyományokat bemutató emlékünnep. Nincs mód minden évben megszervezni: egyrészt rendkívül nehéz lenne az egész hun-türk világból, az immár huszonnégy országból és autonóm köztársaságból érkező résztvevőket és díszvendégeket összeszervezni és méltón vendégül is látni. Talán el is veszítené a varázsát, ha rendszeresen megtartanánk. A kétévente való megrendezéssel viszont a Kurultajok közötti években lehetőség nyílik egy nagyszabású, a Kárpát-medencei magyarságot megszólító méltó emlékünnepet tartani.
– A magyarságeredetet illetően több elképzelést is ismerünk. Önök melyik utat követik, mi alapján, és ezt hogyan tudják érvényre juttatni?
– Tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával és a magyar hagyományok gyűjtésének évszázados anyagát tanulmányozva számos olyan eredménnyel és adattal gazdagíthatjuk folyamatosan az ismereteinket, amely a magyar őstörténet és őskultúra mind jobb megértéséhez adhat támpontokat. Mindemellett a magyarság hagyományvilága és mondavilága számos olyan elemet is megőrzött, amelyből az emberek tanulni tudnak, és egy kicsit valóságközelibb képet alakíthatnak ki maguknak.
– Milyen lenne ez a kép?
– A Kárpát-medence az ősi időktől kezdve lakott terület volt. Népességtörténetének legősibb fejezetei illeszkednek a kelet-közép-európai régió, a Balkán és a mediterrán térség történeti trendjeihez. A Kárpát- medence központi síkvidéke azonban a népvándorlás korától kezdve a keleti sztyeppvidékekről érkező, jelentős migrációs hullámoknak lett kitéve. A Kárpát-medence népességének alakulása egy tisztán európai történetből egy eurázsiai történetté válik. Maga a magyarság is mint törzsszövetség messze keletről érkezett a Kárpát-hazába.
– Hogyan éltek ezek a lovasnomád népek?
– A „magyarszkeptikus” vélekedéssel ellentétben rendkívül fejlett ötvös- és fegyverkovácsolási technológiát alakítottak ki, valamint fejlett orvosi ismeretekkel rendelkező gyógyító embereik is voltak. Utóbbit a csontokat érintő műtéti beavatkozásokból tudjuk. A honfoglalás korából származó csontleletek antropológiai elemzése alapján azt lehet mondani, hogy Árpád népének embertani jellegei nem vezethetők le csak Európából, egészen Közép-Ázsiáig nyúlnak vissza.
– Lát arra esélyt, hogy nemzeti ünnepeink körébe emeljük az ősökre és tetteikre való emlékezést?
– Óriási a magyar társadalom igénye erre. Több évtizede manipulálják történelmünket, ezért van egy óriási „igazságváró hangulat” is. Ezt sokan ki is használják, hiszen hatalmas méreteket öltött az őstörténeti dilettantizmus, amely árad az internetről és a szakemberek kontrollja nélkül megjelenő, őstörténetre is specializálódott kiadók könyveiből. Társadalmi összefogás és nagyobb mértékű pozitív kormányzati megértés és kiállás lenne szükséges a legnagyobb nemzeti hagyományőrző ünnepünk mellett. Az összefogás a magyarságot megosztani szándékozó csoportok vitorlájából fogná ki a szelet, a kormányzati támogatás pedig a forráshiányból adódó hiányosságokat orvosolná.
Eredeti cikk az alábbi linken elolvasható:
http://www.magyarhirlap.hu/az-igazsagvaro-hangulat-koraban