Látványos gyalogos Párbajverseny a II. Ősök Napján

 

A 2013. évi Ősök Napja ünnepünkön egy új – és igen látványos – versenyszámot vezetünk be a gyalogos harcok kedvelőinek. Lényeges szempont volt a új küzdelem megrendezésében, hogy az eddigi Kurultájokon illetve az Ősök Napja ünnepen autentikusan bemutatásra kerültek a hun,  avar és magyar íjász és lovasíjász keleti hagyományunk harci elemei. A sok gyalogos illetve lovasíjász csapat gyönyörű bemutatókat tartott.

A X. századot a magyar katonai fölény évszázadának nevezhetjük. A Honfoglalás után a nyugati hadjáratokban egész Európa rettegett a magyarok nyilaitól, egy páncélos sereg sem bírta a lovasharc mestereinek támadását. 899-es brentai csatától, majd még inkább a fényes 907-es pozsonyi csatától Nyugat-Európa megtanulta, hogy a Kárpát-medencében egy új erős hatalom született. A magyar hadak általában lóról és leginkább íjjal harcoltak, ám ha a helyzet úgy kívánta a gyalogos harcban is kiválóan megállták helyüket. Erre példa a Botond monda, ahol a Konstantinápoly falai alatt győzött párviadalban a magyar vitéz az óriás görög felett. A magyarok fő fegyverei a íj után a szablya és a fokos volt. Elődeink a szablyavívás kitűnő mesterei voltak. Az ívelt pengéjű vágófegyverek előnyeként említik, hogy kisebb erő kifejtésével is mélyebb sebeket ejt, mint az egyenes kard. A fokosoknak pedig volt olyan változatuk, amelyek vékony kiélezett hegyével a nyugati páncélokat lehetett beszakítani.

Azonban felmerült a kérdés milyenek is lehettek a korszak ellenfelei illetve a nagy-térségben élő népek harci kultúrája? Ennek a kérdésnek a megválaszolásakor jutottunk a következő megállapításra: szükség van egy átfogóbb kép felvázolására az V. és a X. század közötti harcosok bemutatásával. A VI. századtól Avar Birodalom dominanciája érvényesült a Kárpát-medencében és Közép-Európában, a nyugatot a VIII. századtól vikingek kezdték támadni. Kelet-Európa északi területein a varég hatalom fejlődött ki. Az „északi emberek”  szlávokkal és a letelepedett türk törzsekkel egyesülve alkották a későbbi Kijevi Ruszt. Első fejedelmük a varég Rurik volt, aki valamikor 830 – 879 között uralkodott. A varég fejedelmi udvarokban a nagyfejedelem testőrségeként előszeretettel magyar harcosokat alkalmaztak. Észak Kelet-Európában az „északi emberek” a skandináv és normann harcosok ott fejlesztették ki központjaikat, ahová a keleti lovasnomád népek már nem nyomultak be. A korszakban gyalogos hadviselés félelmetes képviselőiként tekintettek rájuk, sokszor még a bizánci udvar is előszeretettel alkalmazta őket, harci jártasságuk miatt.

Az idei Ősök Napján gyalogos hadviselésükből több bemutatót is tartanak, korhű tábori életük, a kifogástalan felszerelés és a látványos harci tudásuk is beépül az ünnep programjaiba. Az Ezüstsólyom hagyományőrző csapat vezetésével látványos és magas fegyverdíjazású párbajversenyre készülünk, a verseny szabályait hamarosan közöljük!