Kazak – magyar természetvédelmi testvérprogram

A Magyar Turán Alapítvány szívügyének tekinti a természetvédelem fejlesztését. Az alapítvány által létrehozott Magyar Turán Szövetség (MTSZ) a hagyományőrzés ápolása, a magyar történetkutatás mellett a természetvédelem hangsúlyozását, a fenntartható fejlődés kérdéskörét és átfogóan a környezetvédelem fejlesztését tartja kiemelten fontos feladatának. A MTSZ aktívan kíván fellépni ezen tevékenységi körök összehangolásában, támogatásában. A Magyar Turán Szövetség tavalyi kazakisztáni programján részt vett Dr. Boros Emil ökológus – a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója – aki egy természetvédelmi megállapodást kötött a kazakisztáni Naurzum Nemzeti Természeti Rezervátum vezetőivel. 2013-ra a megállapodás szoros együttműködéssé alakult. Alább olvashatunk egy érdekes cikket a szép összefogás fejlődéséről. Az érdekfeszítő összeállítás középpontjában a pusztai, közös természetközeli kultúrkör felvázolása áll. Bemutatásra kerül a rokon kultúrájú lovas-nomád népek megegyező élettere az eurázsiai sztyeppe, melynek nyugati végpontja a Kárpát-medence.

  

Előzmények

Az eurázsiai történeti lovas nomád nemzetek ősi élettere az eurázsiai sztyeppe, amely sajátos pusztai adottságaival az ősidőktől kezdve egy közös természetközeli kultúrkör kialakulását tette lehetővé a Kárpát-medencétől egészen Mandzsúriáig. Ehhez kapcsolódóan a kulturális hagyományok mellett az eurázsiai sztyeppe e nemzetek értékes természeti öröksége is, melynek megőrzése nemzetközi összefogást igényel a természeti értékek rohamos pusztulása miatt.

Eurázsiai sztyeppe - Naurzum Nemzeti Természeti Rezervátum (Kazakisztán)

Az eurázsiai sztyeppén keresztül érintett nemzetek közül különös jelentőségűek a kazah-magyar kapcsolatok tekintettel a történelmi és rokonsági összefüggésekre, illetve az eddigiekben kiépült kulturális és testvéri kapcsolatokra. Kazakisztán sztyeppei területeinek életközösségei és tájképe jelentős hasonlóságot és rokonságot mutat a magyar Alfölddel, ezáltal a tudományos kérdések és a természetvédelmi problémák is részben közösek. Erre alapozva építünk szakmai kapcsolatokat az érintett kazah intézményekkel közös ökológiai kutatások és természetvédelmi programok megvalósítása érdekében. Ennek első lépése a kazah-magyar természetvédelmi testvérprogram programunk beindítása. Erre vonatkozólag 2012 szeptemberében került aláírásra egy tudományos szakmai együttműködési megállapodás a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Naurzum Nemzeti Természeti rezervátum vezetői között 

a kazah-magyar természetvédelmi testvérprogram aláírása

 

Természeti helyzetkép

 

Kiskunsági Nemzeti Park

Az 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park (KNP)  a Kárpát-medence középső részén a Duna−Tisza közén helyezkedik el. A kilenc különálló területegységből álló mozaik nemzeti park (50.523 ha) kiterjedése ugyan mintegy egynegyede a Naurzum rezervátumnak, de emellett a Duna–Tisza közén még további 61.361 ha kiterjedésű egyéb védettségi státuszt élvező természeti terület található, így a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kiterjedése meghaladja 100 ezer hektárt a térségben. A nemzeti park 3 területegysége 24.300 ha kiterjedésben szerepel a ramsari-területek jegyzékében, 5 területegysége 25.400 ha kiterjedésben UNESCO MAB (Man & Biosphere) Bioszféra Rezervátum, továbbá valamennyi területegysége része a Natura 2000 hálózatnak.

Kiskunsági Nemzeti Park

Az 1931-ben alapított és azóta bővített Naurzum Nemzeti Természeti Rezervátum (NNTR)

Naurzum Nemzeti Természeti Rezervátum

a Torgaj-medencében Kostanai megyében Karamendykörzetben található. Kiterjedése meglehetősen nagy: 191.381 hektár, melyet további 116.726 hektár védőzóna vesz körül. A területen belül szinte mindennemű emberi területhasználat tilos, míg a védőzónában bizonyos korlátozássokkal folyik elsősorban legeltetéses hasznosítás. A rezervátum szigorú védettségének köszönhetően a védett területen belül közel háromszor több növényfaj fordul elő, mint a legeltetett védőzónában. A rezervátumot 2008-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították az unikális ökoszisztéma okán és a globálisan veszélyeztetett szibériai daru fontos vonulási állomásaként, valamint a nemzetközi jelentőségű vizes területei szerepelnek a ramsari-területek jegyzékében is. A rezervátum sztyeppei ökoszisztémájának három fő egysége van, melyek az alábbiak:

 

  • Nyíltsztyepp: Árvalányhajas (Stipa sp.) homokpuszták és ürmös (Artemisia sp.) sós-puszták;

· Nyíltsztyepp: Árvalányhajas homokpuszták és ürmös sós-puszták

  • Erdősztyepp: Főként boróka (Juniperus communis) és nyaras (Populus sp.), továbbá Kazakisztánban erdei fenyő (Pinus sylvestris) erdőfoltokkal is tarkított homokpuszták;

Erdősztyepp

  • Sóstavak és mocsarak: Időszakos és állandó vizű nátrium-kloridos és szulfátos tavak és vizes élőhelyek, mocsarak;

Sóstavak és mocsarak

A felsorolt sztyeppi és vizes élőhelyek egyben a Kiskunsági Nemzeti Park főbb természeti egységére is jellemzőek. Ugyan a két terület légvonalban mintegy 3.300 km távolságban fekszik egymástól az eurázsiai sztyeppövezetben, ennek ellenére életközösségük fajkészlete sok hasonlóságot és azonosságot mutat. Számos azonos, illetve közeli rokon növény- és állatfaj jellemző a Kárpát-medence (főként a Kiskunság és Hortobágy) és a Közép-Ázsiában található Torgaj-medence (Nyugati-sztyeppe) természeti tájaira, igazolva ezzel a természetföldrajzi rokonságot is az eurázsiai szteppövezetben.

Eurázsiai sztyeppövezet

A növény- és állatvilág hasonlóságának szemléltetésére a rendelkezésre álló magyar florisztikai és faunisztikai adatokat összegezve az eddigiekben legjobban feltárt élőlénycsoportok KNP-ben és a NNTR-ben található fajszáma az alábbi táblázatban került összefoglalásra.

 

Élőlénycsoportok KNP fajszám NNTR fajszám Azonos fajok száma
Hajtásos növények

1608

687

213

Halak

32

11

9

Kétéltűek

11

3

3

Hüllők

10

3

2

Madarak

331

292

245

Emlősök

64

46

25

KNP: Kiskunsági Nemzeti Park;     NNTR: Naurzum Nemzeti Természeti Rezervátum.

A számadatok alapján látható, hogy az életközösségekben mindkét régióban legnagyobb fajszámmal a hajtásos növények vannak jelen, ennek megfelelően a közös fajok száma is magas (213), és még magasabb a táblázatban nem szereplő közeli rokon növényfajok száma, ami jelzi a két sztyeppe terület növényzetének rokonságát. A növényzet mellett a gazdag madárvilág rokonsága is feltűnő 245 közös fajjal. Az emlősfauna közepes nagyságrendű fajszámában is jelentős az azonos fajok száma (25). Ugyan a kétéltű és hüllő fajok száma az egyéb élőlényekhez képest alacsony, viszont ezek között is több közös fajt találunk (3-3).

Összességében a jelenlegi ismereteink alapján is igazolható a két terület életközösségeinek nagyfokú hasonlósága, amely az alapját képezi a tudományos szakmai együttműködési megállapodásunknak. A jövőbeli közös kutatásoknak fontos gyakorlati részeként kell tekinteni a természetvédelmi kezelések összehasonlító ökológiai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a Naurzum Rezervátumban nem folyik aktív emberi területhasználat, illetve a nagy kiterjedésű természetes ökoszisztémában az önszabályzó folyamatok az uralkodóak, így ez a térség jó összehasonlítási alapot nyújt a magyar természetvédelmi munka megítéléséhez, tervezéséhez és fejlesztéséhez.

Összeállította:

Dr. Boros Emil

ökológus

KNPI igazgató